Törvényszerű volt-e szerinted, hogy az evolúció során értelmes lények is kialakuljanak egyszer?

Mit értesz törvényszerūség alatt? Azt, hogy ha elindul az egysejtūbõl az evolúció, akkor az nem áll meg a legjobban alkalmazkodó komplex lényig, s hogy ez szükségszerûen van így? Vagy azt, hogy a törvényszerûséget a mutáció ellentettjeként tekinted?

A mutáció látszólag egy kézenvekfõ megoldás az evolúció magyarázatára. Viszont ha az egysejtübõl próbálod apró mutációkkal szimulálni az emberi lény kialakulását, felfoghatatlan szakadékokba ütközöl. Az ember nagyon sok, egymással szorosan összefüggõ, rendszer összedolgozása. sõt maguk a rendszerek is ( pl látás) bonyolult alrendszerekbõl állnak, anik szintén kell passzoljanak az együttmûködéshez. Nem úgy megy, hogy összedobjuk mutációval a pálcikasejteket, aztan ott keringenek addig, amig az összes többi a látást alkotó elem létrejön, plusz még majd rendezõdik is ez a sok minden, s majd valamikor összekapcsolódik az egész gazdatesttel egy egységes egésszé. Az embrióból való magzatkifejlõdés bizonyítja, hogy lehetséges, de az embriófejlõdés meghatározott a gének által, nem randomra megy.

A gének írányította fejlõdés a törvényszerūséget sugallja.

#2: "Ha egy mutáció előnyös, akkor elterjed, ha nem, kihal."

Egy dobókockával dobálsz, van arra esély, hogy soha nem jön ki az összes rajta lévő szám előbb vagy utóbb, de a valóság az, hogy ki fog jönni, és elég gyorsan.

#2: "az evolúció pusztán a valódi véletlenek sorozata."

Nem. Messze nem. Az evolúció megjegyez olyan véletlenszerűen alakult állapotokat, amik különböző mértékben hasznot hoznak, és hogy mi a hasznos, azt a környezet tulajdonságai döntik el. Millió és millió egyedi, de működő állapotból megmaradnak-, vagy inkább jobban terjednek a leghatékonyabban működők, és ezek az állapotok szaporodnak tovább, majd ezekhez adódnak újabb millió és millió véletlenek, amikből a nagy számok törvénye alapján mindig lesz még hasznosabb.

Félreérted nagyon, ha azt hiszed, hogy egy és csakis egy féle mutáció lehet ugyanarra a célra hasznos. Nem! Rengeteg, és később az evolválás alkalmilag optimalizál közöttük.

Számos mikroorganizmusokkal végzett kísérletet hajtanak végre úgy, hogy a kis élőlények körül a környezetet úgy megváltoztatják, hogy az számukra nehezen élhetővé váljon. Teljesen törvényszerű előbb-vagy utóbb, hogy a véletlenszerű de rengetegféle mutáció miatt a populáció lassan megváltozik és alkalmazkodik.

[link]

Olvashatod, "azt tapasztalták, hogy a Cit+ törzsben a késői nemzedékekben nagy gyakorisággal jelentek meg újonnan Cit+ egyedek". Szóval törvényszerűen kialakult az új tulajdonság, ami nem is olyan bonyolult genetikailag önmagában, ám az ahhoz vezető úton rengeteg különbözőféle mutációk történtek. Ha a kísérletet megismételték volna, akkor az eredmény közel hasonló lett volna, de az odavezető út teljesen más lett volna, mint az előző alkalommal.

Az evolúció annyira törvényszerűen működik, hogy már a matematikában segít nekünk megoldani feladatokat, olyanokat, amire mi képtelenek vagyunk, vagy akár az iparban segít kitalálni új antennát, vagy szárnyformát, amire mi képtelenek vagyunk... stbstb. Ha kiszámíthatatlanul hol eredményre jutna, hol nem, akkor nem tudnánk semmire se használni.

#6: "Értelmes lények nem pusztítják a bolygót ahol élnek."

Minél értelmesebb, annál jobban pusztítja. Ellenkező esetben nincs technikai haladás.

#7: "Szerintem nem törvényszerű inkább véletlen."

Érdekes egy véletlen az, hogy 450-500 millió évvel ezelőtt megjelentek a legprimitívebb idegrendszerek, és azóta megállás nélkül csak fejlődött az agy.

Nem sok ez egy kicsit a véletlenből? Hm?

Miért lett volna több esélyük a dinoszauruszoknak? Testileg remekül alkalmazkodtak, és nagyon erősek voltak. Az emberek elődei nagyon sebezhetőek voltak a szavannán testileg és nagyon gyengécskék voltak. Vagy az agyuk fejlődik, vagy a testi adottságaik. A szavannára kikerülő majomszerű őseink agya már nagyon fejlett volt, először a világon ennyire nagyon, így adott volt az esély, hogy a gyenge testi adottságok helyett az agy kezdjen tovább fejlődni.

#11: "Viszont ha az egysejtübõl próbálod apró mutációkkal szimulálni az emberi lény kialakulását, felfoghatatlan szakadékokba ütközöl."

Miféle szakadékokba?

Maga az evolúció algoritmusa szavatolja, hogy értelemszerűen sokkal zseniálisabbat produkál, mint az emberi mérnök. Csak iszonyú sok variáció kell hozzá, iszonyú sok anyag és energia és idő. Ez pedig adott a természetben. Ha nincs eveződ egy csónakhoz, akkor a parton lévő erdőben kereshetsz egy faágat, ami leginkább evezőként használható. Erről csinálsz ezer másolatot, és mindegyik másolatnál egyedi hibákat hagysz meg bizonyos mennyiségben. Az ezerből kiválasztasz 10 olyat, amelyik már kicsit jobb, mint az eredeti, majd ezekről csinálsz 1000-1000 nem hibátlan másolatot. Így lesz 10000, amik között tuti lesz száz, ami még jobb... És ezt a kört futod állandóan, és anélkül, hogy bármit is értenél az evezőkészítéshez, le fogod pipálni a világ legjobb evezőkészítőjét is. Minél tovább csinálod ezt, annál tökéletesebbre sikeredik az evező.

[link]

Itt olvashatod, hogy az emberi mérnökök képtelenek voltak egy olyan érzékeny antennát megszerkeszteni, amire szükség lett volna. Evolúciós módszerrel hozták létre ezért a szükséges antennát. Erre képtelenek voltak az emberi mérnökök. Még ebben az apróságban is lazán lepipálta az emberi tudást az evolúció, pedig nem évmilliárdokat dolgozott rajta, mint az egysejtűtől kezdve az emberig.

Az evolúció a szemünk láttára számtalan esetben bizonyítja, hogy könnyedén lemossa a genetikusokat a pályáról. A #12-ben említett kísérletben olyan megoldásokkal változtatta mássá a bacikat, amire egyetlen egy tudós se tudott volna rájönni. Még az első lépésére se, nemhogy a hihetetlenül összetett folyamat többi részére, pláne nem összességében.

Na, de azért van arra is példa, amikor a szemünk láttára az evolúció az egysejtűből többsejtes új élőlényeket hoz létre, és nem évmilliárdok alatt, hanem csak néhány hónap alatt. Esélyünk se lenne az építőügyességét utolérni, még picit se. Pl.:

[link]

Többféle stabil új többsejtes életforma is kialakult egysejtűből, sőt egyes formáknál már a többsejtű testet körbevevő membrán is. Az új forma új fenotípust is eredményezett, vagyis az új lények szaporodása mindig ugyanazt a megjelenést és specifikus jelleget eredményezte. Az új lényeknek még az életciklusuk is csoportoktól függően más és más volt. Mint írják, freneteikus élmény volt látni, ahogy az evolúció "gyorsan", addig sosemvolt új életformákat hozott létre.

#11: "Az ember nagyon sok, egymással szorosan összefüggõ, rendszer összedolgozása."

Na és. Az előző kísérletben is számosan történt különböző már kész rendszerek összekapcsolódása véletlenszerűen. Amelyik bejött, tovább szaporodott. Vagyis rettentően bonyolult rendszerek összekapcsolódásakor hirtelen kétszerezett bonyolultságú születik egy csapásra akkor, ha az bejön. És millióféle ilyen összekapcsolódásból szükségszerűen kell egyre és egyre hatékonyabbnak lennie, így az is szaporodik el jobban. Pofon egyszerű.

Ja! És ez nem szimuláció volt, hanem maga a valóság.

@Kérdező

Ha a bolygó és környezete olyan, mint a Föld, akkor szvsz. igen. Teljes képtelenség azt hinni, hogy az állandóan fejlődő agy története csak a véletlennek köszönhető.

Az óriási véletlennek sokkal inkább az tűnik, hogy van a Naprendszer és Föld bolygó, ami egyelőre totál egyedinek tűnik a Világegyetemben.

Elnézést és bocsánatot kérek, de komomolyan.

Idióták, tegyék.