Mi az evolúciós szerepe a fogbél fájdalomreceptorainak?
Előrebocsátom, a modern kor emberénél nagyon előnyös: a fogfájás elzavarja a pácienst a fogorvoshoz, aki ebben a stádiumban általában még meg tudja menteni a fogat a kihúzástól, de ami még fontosabb, a későbbi, akár halálos szövődményektől – ha már a fogtartó szövetek fájnak, ott a fog prognózisa is rosszabb, és a gyulladás könnyen okoz sokkal kiterjedtebb bajokat.
Na de amikor a fogbélideg olyanná evolválódott, amilyen ma, akkor az állat, de még a régebbi korok embere számára sem voltak ilyen kezelési lehetőségek. Enélkül pedig egy rossz fog szövődményei előbb-utóbb fizikailag megölték az élőlényt, de az inkább a súlyosbodó fájdalom miatt elveszthette életkedvét, nem küzdött az életben maradásért, a szaporodásért pedig még kevésbé. De ha úgy vesszük, hogy a fogbélről a gyulladás hetek-hónapok-évek alatt terjedhetett a fog alatti szövetekre, és ez jelentős idő egy állat vagy régen élt ember esetében is, akkor evolúciósan tiszta veszteség, hogy a fájdalom ennyivel korábban levette lábáról, ennyivel korábban kiesett a fajfenntartásból, ahhoz képest, mintha legalább a fogbélgyulladás stádiumát – érzőidegek híján – úgymond gondtalanul élte volna át.
Lehet-e, hogy a fogbélideg egy olyan evolúciós melléktermék, ami egyszerűen azért van ott, mert az idegek alapból olyanok, hogy mindent behálóznak, és az evolúció során nem volt rá elég idő/mód, hogy a fogbélből teljesen elcsökevényesedjen, így hát megmaradt? Elvégre a fájdalom általánosságban hasznos, mert védekező manőverre ösztönzi az egyedet, vagy olyan nyugalomra inti, amely lehetővé teszi, hogy a sérült testrészét kímélje, amely így jobb eséllyel meggyógyulhat. De a fogfájásnál az van, hogy (orvostudomány nélkül) magától sehogy nem fog meggyógyulni.
Vagy teljesen rossz a fenti gondolatmenetem, és igenis volt/van neki komoly evolúciós szerepe az élővilágban? Esetleg olyan ritka a modern ember kivételével a fogromlás, hogy ezért nem is lett evolúciós szerepe? Vagy amely élőlényé mégis elromlott, azzal direkt jobban járt a populáció, ha idejekorán kimaradt a fajfenntartásból? Vagy a fogbél fájdalomreceptorai a fog túlterhelését is hivatottak megakadályozni? (Úgy gondolom, hogy a fog merevsége miatt túlterheléskor nem a fogbélben, hanem a fogtartó szövetekben lép fel fájdalom, de lehet nincs igazam.) Esetleg már az állatvilágban valahogy mégis orvosolni tudták a fájós fogat, pl. gyökerestül kitörték maguknak, ezzel megmenekültek a későbbi súlyos szövődményektől, és ez túlélési előnyre vezetett? (Ezt az opciót viszont nem gondolnám komolyan.)
válasza:
válasza:Nekem van erre egy teljesen eredeti hipotézisem:
A fogfájás javítja az uralkodók empátiáját az alattvalóikkal szemben, így lehetővé téve a működőképes társadalmi rendszereket, mivel így jelentősen visszaszorul a pusztító gátlástalanságuk és a szadizmusuk.
A társadalomba szerveződés előnyei nagyon is kihatnak a szaporodásra és a túlélőkészségre - így ez egyértelműen evolúciós előnyt jelent!
Mégis mennyire elszállnának maguktól az önkényurak, ha sohase tapasztalnák meg az igazi szenvedést?
válasza: válasza: válasza:A kettes válaszoló hipotézise ott bukik meg, hogy a fog beidegzése és fájdalomérző működése minden emlősben (nagyjából) ugyanúgy működik. A gyulladt fogbél eredetű fájdalmat amennyire én tudom csak emberen és rágcsálón (patkány, egér) vizsgálták, de a fájdalmas ingerek iránti fokozott, rendkívüli érzékenységet ugyanazok a mechanizmusok okozzák, ez egyáltalán nem az emberi társadalomhoz kötődő jelenség.
#3:
"Ha nem lenne benne, akkor nem érzékelnéd úgy az étel állagát, hőmérsékletét, meg a nyomóerőt amivel rágsz. Abba érző idegek vannak."
A fogbél idegvégződései kifejezetten fájdalomérzők. Az általad említett dolgokat a fog körül és a szájüregben máshol található idegek érzékelik, nem a fogbél. Oké érző ideg az egyik is és a másik is, de a fogbélben lévő idegek ingerlése fájdalomérzetet kelt. Sejtélettani szempontból a konkrét idegvégződések lehetnek nagyon hasonlóak, de a kialakított érzet azon is múlik, hogy az adott idegsejt hova, milyen gerincvelői és/vagy agyi régiókhoz kapcsolódik.
"Elvégre a fájdalom általánosságban hasznos, mert védekező manőverre ösztönzi az egyedet, vagy olyan nyugalomra inti, amely lehetővé teszi, hogy a sérült testrészét kímélje, amely így jobb eséllyel meggyógyulhat."
Én nem evolúcióbiológus vagyok, de ezt illetve az első választ tartom a helyes megfejtésnek. (Az első gondolom úgy értette a dolgot, hogy azok a dolgok maradnak meg, amiknek a hiánya hátrányos lenne.)
A fogbélgyulladás során tapasztalható, adott esetben óriási fájdalmat egyébként az okozza, hogy mind a fogbélnek, mind az ottani idegvégződéseknek jelentősen megnő a fájdalmas ingerekkel szembeni érzékenysége a gyulladást kiváltó hatások (pl baktériumfertőzés) és a fogbél sejtjei által gyulladás során felszabadított citokinek hatására.
Szósz: ez a kutatási témám. (Mármint a fogbél érző működései, nem az evolúciós vonatkozás.)
válasza:4#
Van ebben valami. Az állatvilágban nem látni tömegesen fogatlan példányokat.
válasza:Nincs jobb ötletem, mint hogy ez egy evoluciós maradvány, ami a rövidebb élettartam, a fogak számára egészségesebb étrend miatt nem jelentett számottevő hátrányt, ezért nem tudott kiszelektálodni. A rövidebb élet miatt joval előbb megtörtént a szaporodás, mint hogy a fogak tönkremehettek volna és fájhattak volna.
Persze azt is jo lenne tudni, hogy amikor még volt evoluciós előnye, az mi volt, mitől védett a fogfájdalom ? Mert a fog az nem gyogyul meg ha egyszer kilukad, megsérűl, hiába kiméljük a fájdalom hatására.
Nagyszerű válaszok születtek, érdekes volt olvasni őket.
Nem szeretnék úgy tűnni, mint aki ezek után sommásan levonja a tudományos következtetést (amúgy is csak amatőr érdeklődésből foglalkoztat az evolúcióbiológia), de válaszaitok megerősítik azt az elképzelésemet, hogy tényleg csak egy evolúciós maradvány lehet: az idegi behálózottság eredetibb, mint a speciális funkciót betöltő fogak kifejlődése, elvégre ideghálózata a csalánozóknak vagy a férgeknek is van, foguk viszont csak a gerinceseknek, és ami 1x létrejött, nem tűnik el teljesen (lásd emberi féregnyúlvány), vagy nagyon max akkor, ha túlontúl hátrányos, viszont ahogy írtátok, alig fordul elő az elkényelmesedett ember (+házikedvencei) kivételével a fogszuvasodás, így nem volt jelentős tényező az evolúció során. Az már csak némi okkultizmus részemről, ha mögéképzelem, hogy valamiféle Tudatos Teremtő Erő előre számolt vele, hogy az embernél majd 1x milyen jól jön, hogy aki nem is szeret sűrűn fogászati komtrollra járni, azt ennek az idegnek a működésbe lépése fogja várhatóan arra ösztönözni, hogy még idejében forduljon orvoshoz, amikor még gyökérkezelés, vagy esetleg egyszerű tömés segítségével még éppen elkerülheti a fogvesztést?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!