Mi az evolúciós szerepe a fogbél fájdalomreceptorainak?
Előrebocsátom, a modern kor emberénél nagyon előnyös: a fogfájás elzavarja a pácienst a fogorvoshoz, aki ebben a stádiumban általában még meg tudja menteni a fogat a kihúzástól, de ami még fontosabb, a későbbi, akár halálos szövődményektől – ha már a fogtartó szövetek fájnak, ott a fog prognózisa is rosszabb, és a gyulladás könnyen okoz sokkal kiterjedtebb bajokat.
Na de amikor a fogbélideg olyanná evolválódott, amilyen ma, akkor az állat, de még a régebbi korok embere számára sem voltak ilyen kezelési lehetőségek. Enélkül pedig egy rossz fog szövődményei előbb-utóbb fizikailag megölték az élőlényt, de az inkább a súlyosbodó fájdalom miatt elveszthette életkedvét, nem küzdött az életben maradásért, a szaporodásért pedig még kevésbé. De ha úgy vesszük, hogy a fogbélről a gyulladás hetek-hónapok-évek alatt terjedhetett a fog alatti szövetekre, és ez jelentős idő egy állat vagy régen élt ember esetében is, akkor evolúciósan tiszta veszteség, hogy a fájdalom ennyivel korábban levette lábáról, ennyivel korábban kiesett a fajfenntartásból, ahhoz képest, mintha legalább a fogbélgyulladás stádiumát – érzőidegek híján – úgymond gondtalanul élte volna át.
Lehet-e, hogy a fogbélideg egy olyan evolúciós melléktermék, ami egyszerűen azért van ott, mert az idegek alapból olyanok, hogy mindent behálóznak, és az evolúció során nem volt rá elég idő/mód, hogy a fogbélből teljesen elcsökevényesedjen, így hát megmaradt? Elvégre a fájdalom általánosságban hasznos, mert védekező manőverre ösztönzi az egyedet, vagy olyan nyugalomra inti, amely lehetővé teszi, hogy a sérült testrészét kímélje, amely így jobb eséllyel meggyógyulhat. De a fogfájásnál az van, hogy (orvostudomány nélkül) magától sehogy nem fog meggyógyulni.
Vagy teljesen rossz a fenti gondolatmenetem, és igenis volt/van neki komoly evolúciós szerepe az élővilágban? Esetleg olyan ritka a modern ember kivételével a fogromlás, hogy ezért nem is lett evolúciós szerepe? Vagy amely élőlényé mégis elromlott, azzal direkt jobban járt a populáció, ha idejekorán kimaradt a fajfenntartásból? Vagy a fogbél fájdalomreceptorai a fog túlterhelését is hivatottak megakadályozni? (Úgy gondolom, hogy a fog merevsége miatt túlterheléskor nem a fogbélben, hanem a fogtartó szövetekben lép fel fájdalom, de lehet nincs igazam.) Esetleg már az állatvilágban valahogy mégis orvosolni tudták a fájós fogat, pl. gyökerestül kitörték maguknak, ezzel megmenekültek a későbbi súlyos szövődményektől, és ez túlélési előnyre vezetett? (Ezt az opciót viszont nem gondolnám komolyan.)
válasza:#8 Kérdező
“Az már csak némi okkultizmus részemről, ha mögéképzelem, hogy valamiféle Tudatos Teremtő Erő előre számolt vele, hogy az embernél majd 1x milyen jól jön, hogy aki nem is szeret sűrűn fogászati komtrollra járni, azt ennek az idegnek a működésbe lépése fogja várhatóan arra ösztönözni, hogy még idejében forduljon orvoshoz, amikor még gyökérkezelés, vagy esetleg egyszerű tömés segítségével még éppen elkerülheti a fogvesztést?”
Nem lett volna sokkal “tudatosabb” döntés ha olyanra tervezi a fogakat ,hogy tudjanak gyógyulni vagy cserélődjenek? 🤔 Testünk legtöbb része képes gyógyulni, még a csontok is, szóval ez nem lett volna sem hülyeség sem kivitelezhetetlen. A cserélődés is simán megoldható, elvégre most is vannak állatok amiknek cserélődik, sőt, eleve nekünk is cserélődik a teljes szett, egyszer.
Na meg fogfájás jóval régebb óta létezik mint –modern– fogászat, szóval jóóóelőre gondolkozhatott a terveződ… Na meg a többi állatnak mikor lesz saját fogászata? Arra nem gondolt?
De ha mégis így gondolkozott akkor miért nem finomított kicsit a fájdalmon? Az egyik legrosszabb fájdalom a fogfájás s a kezelése sem leányálom. Igazán csiszolhatott volna kicsit rajta ,hogy ne fájjon ennyire. Ez így olyan mintha direkt ki akarna cseszni velünk.
S ezzel fel is vázoltam nagyvonalakban ,hogy többek közt mi a probléma egy “intelligens tervezővel”. Hát az ,hogy vagy nem túl intelligens vagy nem is létezik s nélküle is magyarázhatóak a dolgok.🤷
válasza:"Ez így olyan mintha direkt ki akarna cseszni velünk."
Qvázi mi csesztünk ki magunkkal. Az evolúció nem tudta lekövetni azt az exponenciális fejlődést amin keresztülmentünk. Még nagyon régre sem kell menni a példákkal. Az utóbbi 200 évben az átlagos cukorfogyasztásunk a tízszeresére emelkedett. Valakinek például refluxbetegség miatt mennek tönkre a fogai.
#11, hát igen, ezt nem is gondoltam komolyan, csak afféle "bármibe belelátni a szándékosságot", érveiddel egyből cáfolható is.
Érdekes kérdés, miért az egyik legelviselhetetlenebb fájdalom a fogfájás. Talán mert sok receptor koncentrálódik kis helyen? (De akkor milyen evolúciós csökevény ez, ha még több is van ott idegből, mint másutt?) Vagy a zárt térben a gyulladás igen nagy nyomást kelt, és pontosan emiatt igen fájdalmas? (Ha ugyanekkora nyomással böknék kis helyen vmidet, ahol azért szintén van elég ideg, az is ugyanannyira fájna?) Vagy mert ami közel van az agyhoz, azt esetleg intenzívebben tapasztaljuk meg? Vagy itt jön be az, hogy az ősi világban ugyan ritka volt a fogromlás, de ha egy egyedet utolért, az többé ki nem gyógyult belőle, végül belepusztult, és nekünk hiába van fogorvoslás, az ősi rettegés él tovább a fogfájás során? (Vagyis nem maga a fiziológiai fájdalom a nagy, hanem egyfajta hozzá társított rettegés, halálfélelem?) Ez megindokolná, miért fél legtöbb ember a fogorvostól is. Mert ősi félelem társul hozzá? Kérdés azért, ha véletlen így is lenne, miért alakult így az evolúció során. Magyarán, ha egy egyed olyan fájdalommal találkozott, amiből (ugyan nem tudta előre, de) soha ki nem gyógyult és idővel elvitte, akkor milyen faj-túlélési e
francba, véletlen elment:
milyen faj-túlélési előnyt jelentett, ha előre hozzátársult tudatában, hogy ebből a fájdalomból neki nagy baja lesz? Merthogy nem tehetett ellene semmit: se menekülés, se kímélés nem használt. Még arra tudok gondolni, ez a félelemérzet lehet, hogy nem is az előrelátás nélkül élő állatokban alakult ki, hanem már az ősemberben, amikor megfigyelték, hogy akinek fájni kezd a foga, azt várhatóan elveszítik. Ezt továbbadták nemzedékről nemzedékre, és annyira mélyen gyökeret vert neveltetésünkben, hogy hiába, hogy legutóbb van már fogorvoslás, nem tudtunk tőle megszabadulni? De a kérdőjellel jelzem, hogy ez csak hirtelen jött felvetésem.
válasza:#3: "Ha nem lenne benne, akkor nem érzékelnéd úgy az étel állagát, hőmérsékletét, meg a nyomóerőt amivel rágsz. Abba érző idegek vannak."
Válasz:
#5: "A fogbél idegvégződései kifejezetten fájdalomérzők. Az általad említett dolgokat a fog körül és a szájüregben máshol található idegek érzékelik, nem a fogbél."
Ez a meglátásod kissé meglep.
"Sensory function - Tooth pulp houses a network of nerves responsible for transmitting sensations such as temperature, pressure, and pain. This sensory function enables individuals to perceive stimuli and respond accordingly, safeguarding the tooth from potential harm."
Tehát kifejezetten a fogbél idegvégződései teszik lehetővé, hogy a túlzó a hőmérséklet, a nyomásváltozás fájdalomként jelentkezzen, ezzel megóvva a fogat az esetleges károsodástól, magyarán a fog normál állapotában is érzékelnek a fogbél idegvégződései.
Idézve: "Protective/sensory: extremes in temperature, pressure, or trauma to the dentin or pulp are perceived as pain"
Tehát a túlzó hőmérséklet, nyomás vagy a dentin-sérülés vagy fogbél traumája fájdalomként jelentkezik. A fog normál állapotában is érzékelnek a fogbél idegvégződései. Például belül a véráramlás erőteljesebb csökkenése is már stimulálja az idegeket. Ehhez nem kell sérülnie a fognak...stb.
válasza:#11: "De a fogfájásnál az van, hogy (orvostudomány nélkül) magától sehogy nem fog meggyógyulni."
Szerintem a #3-as teljesen jó választ adott.
Egyértelműen szükség van a fogak esetében fájdalomérzetre, hogy a túlzó mechanikai terhelést jelezzék, a túlzó hőmérséklet változásokat, a folyadékok savakat tartalmazva fájdalomérzetet okozhat, ami jelzi a dentin túlzó sérülését (ill. ez a jelzője a túl savas étrendnek is, amit így kerülni fogunk), ha azt a folyadékot továbbra is a szájban tartjuk. A felső és hátsó fogak fájdalmát az arckoponya üregeinek gyulladását jelezheti, az alsó állkapcsot és a koponyát összekötő ízület sérülése és fertőzése is okoz fogfájást, de bizonyos élelmiszerek fogyasztása is idegfájdalmat okoz, és ebből lehet tudni, mi nem jó nekünk. Ha nem iszunk elég vizet (a víz tisztítja a fogfelületet), vagy ha nem elég a fluorid tartalma (fogat erősítő), akkor a fájdalom jelzi, hogy máshol kell jobb vizet keresni.
Fogínygyulladás, ínyvisszahúzódás és egyáltalán a fogágybetegségek mindegyike okozhat fogfájást, de ezek gyógyulni is képesek (gyakrabban nyalogatjuk azt a részt, és nem harapunk vele...stbstb).
Az, hogy az öngyógyulásra képtelen fogbetegségek okozta fájdalom is jelentkezni fog, az nyilvánvaló. Az olyan fogfájás, ami intelligensen tudja megkülönböztetni a túl erős fogterhelésből (miegyebekből) adódó fájdalmat, meg a már reménytelen foghibából adódó fájdalmat, olyan azért nem fog kialakulni az evolválás során, mert az okos-fájdalom érthető módon nem fog hozni számottevő előnyt, mert az utóbbi eset sokkal kevesebb, és jellemzően az élőlénynek már abban a korában jelentkezik, ahol nem szaporodik, vagy nem jellemzően szaporodik. Igazándiből a fogszuvasodás előtt már el szoktak hullani a természetben élő állatok.
válasza:#13: "Érdekes kérdés, miért az egyik legelviselhetetlenebb fájdalom a fogfájás."
A fog nagyon fontos, és nincs belőle sok, másrészt a vadon élő állatoknál a fogfájás nem gondolom, hogy elviselhetetlenként jelentkezne az esetek túlnyomó többségében (a #16-ban leírt okok okozta fájdalmak legtöbbje nem annyira szörnyű). Ahogy írtam a #16-ban, a fogszuvasodás előtt már el szoktak hullani a természetben élő állatok.
Köszönöm, hogy kifejtetted, érdekes meglátás, és pont ellentéte, amit előzőleg írtak.
Annyiból talán vitatkoznék (bár nem vagyok szakember), hogy hogyan tud a fogbél fájdalommal reagálni a savakra, amíg a dentin nincs kilyukadva? Vagy annak is van evolúciós előnye, hogy amikor már van egy kezdődő lyuk, és a savak izgatják a fogbelet, az egyed így jobban elkerüli a savas dolgokat, ezzel lényegesen lelassítva a szuvasodás előrehaladását, meghosszabbítva saját életkilátásait?
Amiben még vitatkoznék: a mechanikai terhelést illetően, szerintem sokkal alátámaszthatóbb, hogy a fogtartó szövetektől jöhet (túl-)terhelés érzékelése, mivel a fog nagyon merev, így igen nagy erőhatásra sem változik annyit az alakja, ami zavarni tudná a fogbelet, szerintem. De bátorítlak benneteket, hogy ütköztessük e téren meglévő ismereteinket, véleményeinket!
már megint elment a hsz.
..mint nekünk, de évtizedekig élhetnek, és élnek is simán?
(A fog méretét azért gondolom szempontnak, mert felteszem, egy nagyobb fog relatíve lassabban szuvasodik át, de lehet, ez teljességgel más tényezőkön múlik.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!