Brian Greene mattot adott a fizika segítségével a szabad akaratnak?
Kivonatosan idézem a szerzőt:
"A hangsúlyt arra fektetem, hogy kiderítsem, léteznek-e egyáltalán az ön következő lépését meghatározó törvények. Bár a számítások meghaladják jelenlegi lehetőségeinket, soha nem találtunk a leghalványabb matematikai, kísérleti, vagy megfigyelési utalást sem arra, hogy ezek a törvények ne a totális irányítást végeznék... Így tehát, bár logikailag elképzelhető, hogy valamikor kiderül, miszerint a testet és az agyat alkotó részecskék sokaságai mentesülnek az élettelen sokaságok viselkedését szabályozó törvények hatálya alól, ez a lehetőség ellentétes mindazzal, amit a tudomány a világ működéséről, eddig feltárt... a kvantumfizikai egyenletek számos lehetséges jövőt tartalmaznak, ám ezek mindegyikének valószínűségét a megfelelő matematikai számítással determinisztikusan kőbe vésik. Newtonhoz hasonlóan, Schrödinger sem hagy teret a szabad akaratnak... Összefoglalva: fizikai lények vagyunk, akik a részecskék hatalmas sokaságából állunk, amely részecskéket a természet törvényei irányítják. Minden, amit teszünk, és minden, amire gondolunk, ezen részecskék mozgásának felel meg." (Utazás az idők végezetéig, 182-184. oldal)
Az idézett könyv:
A szerzőről:
"Diplomáját a Harvard Egyetemen szerezte, az Oxfordi Egyetemen doktorált 1987-ben. 1996-ban került a Columbia Egyetemre, ahol a matematika és a fizika professzora."
válasza:"az állatokkal ellentétben nekünk megvan a választásunk, hogy hogy az önzés helyett az önzetlenséget válasszuk"
NEKIK IS megvan ez a lehetőségük, és sokszor csinálják is.
VISZONT az eddigi írásaid alapján most már nyilvánvaló, hogy halvány lila fogalmad sincs arról, mit jelent a szabad akarat.
DE akkor miért állítasz erről dolgokat???
EZEN KÍVÜL, ha Brian Greene könyvében nincs más erről, akkor Ő SEM tudja, mit jelent a kifejezés.
Akkor viszont miért is ír róla?
Így komolytalan minden állítása.
válasza:Nem, nagyon tévedsz.
Még a kutyák és a macskák is képesek értelmesen gondolkodni, pedig nekik nincs öntudatuk.
Az öntudatos állatok mind képesek értelmesen gondolkodni, akár az ösztöneik ellenében, mint például az ember is.
Megint csak az a gond, hogy halvány fogalmad sincs, hogyan működik a szabad akarat.
válasza:"Az állatok választása nem hinném, hogy pontosan olyan, mint a miénk. Az ő választásaikban tisztán az ösztönök játszanak szerepet, ezáltal megkötözöttek."
Nyilván, az állatok választása nem pontosan ugyanolyan, mint a miénk, hiszen mi sem vagyunk pontosan ugyanolyanok, mint az állatok.
Mit jelent az számodra, hogy "az ő választásaikban tisztán az ösztönök játszanak szerepet"? Amikor megtanítod egy kutyának, hogy az ül az mit jelent, akkor melyik ösztöne sugallja neki, hogy ülnie kell, amikor meghallja ezt a vezényszót? És nálunk vajon ugyanez az ösztön tanítja meg az egyes szavak jelentését, vagy valami más? Ha valami más, akkor micsoda?
válasza:Ez filozófiai kérdés és determinizmusnak nevezik.
Több probléma is van vele.
- Közel sem ismerjük a világunk és az ember működését, bár szeretjük az ismereteket úgy tárgyalni, holott ez egyszerűen nem igaz.
- A tudomány alapjai eleve a kiszámolható dolgokat kutatják, így a kiszámolhatóságot kizárólagosnak szeretjük hinni, holott ez csak a kutatásokra mutat rá.
- Az ember tudata is képes hatni például a genetikájára, életmód, intelligencia fejlődése, stb (nem keresek linket, de elég ismert), viszont ez hosszú távú genetikai változásban számottevő, de ismert.
- Placebo hatás... nagyon kimarad a mai tudományos gondolkodásból, de bizony emberek ilyen módon is tudnak hatni a szervezet működésére és itt a tudatosság kerül előtérbe.
És amúgy sok egyéb mellett is, a determinisztikus filozófia a társadalmat a "nem lehet mit tenni" tétlen tűrési elképzelése felé sodorja, így társadalmilag káros elképzelés.
válasza:#33-34
Az érvemet, amint hivatkoztam rá, Richard Dawkins: Az önző gén című könyvéből vettem. Lehet, rosszul idéztem, de úgy emlékszem, hogy Dawkins ott saját magát mentegeti, hogy ő nem buzdít senkit önzésre, és ekkor beszél arról, hogy mi emberek döntéseinkben mennyivel másabbak vagyunk, mint az állatok, mert választhatjuk a jót is.
#36
TappancsMancs:
Ez a második kérdésem, amit Greene-ről kiírtam, de te a másiknál, és ennél is ha jól értettem, károsnak minősítetted Greene gondolatait... Nem hinném, hogy a determinizmus káros lenne.
Azt írja Brian Greene a könyv 186-187. oldalán - kivonatosan idézem:
"Szabadságunk nem azokból a fizikai törvényekből fakad, amelyekre nem gyakorolhatunk befolyást. Szabadságunkat az fejezi ki, hogy olyan viselkedéseket mutatunk, - felugrunk, gondolkodunk, elképzelünk, megfigyelünk, megfontolunk, magyarázunk és így tovább -, amit a részecskék legtöbb más sokasága nem tud megtenni. Az emberi szabadság nem a szándékos választásról szól. Minden, amit a tudomány eddig feltárt, csak megerősítette, hogy a valóság kibontakozásakor nem létezik ilyen akaratlagos közbenjárás. Ehelyett az emberi szabadság azt jelenti, hogy kiszabadulunk a válaszoknak abból az elszegényedett választékából, amely már régóta korlátozta az élettelen világ viselkedését. A szabadságnak ez a fogalma nem igényli a szabad akaratot. Az ön életmentő cselekedete bármily nagyra értékelem, a fizikai törvények működéséből fakad, tehát nem a szabad akarat megnyilvánulása... Személy szerint nagyon megnyugtatónak érzem a szabadságnak ezt a másik fajtáját. Miközben itt ülök, és leírom gondolataimat, nem bosszant az a felismerés, miszerint az alapvető részecskék szintjén minden, amire gondolok, és minden, amit teszek, olyan fizikai törvények megnyilvánulása, amelyekre nincs ráhatásom. Számomra csak az a fontos, hogy az asztalommal, a székemmel és a bögrémmel ellentétben, az engem alkotó részecskék sokasága rendkívül sokféle viselkedésre képes. Valójában ezt a mondatomat is a részecskéim alkották meg, én pedig örülök és elégedett vagyok, hogy megtették."
Mi ebben a káros?
válasza:"választhatjuk a jót is"
Mondtam, hogy az állatok is. Melyik részét nem értetted?
Amúgy az a probléma, hogy felvetettél egy gondolatot, de nincs mögötte semmiféle tudomány. Ezen kívül fogalmad sincs, hogyan lehetne tudományt rakni mögé, sőt: szerintem arról se, mi az a tudomány (miben különbözik például az ezotériától).
Az, hogy a jövő befagyott-e, jó kérdés. Egyelőre nem bizonyítható.
De addig, amíg halvány fogalmad sincs, mi az a szabad akarat, addig fölösleges véleményt kialakítanod róla. Addig próbálj meg inkább csak adatokat gyűjteni.
Halvány fogalmam azért van.
De abban igazad van, hogy jobban teszem, ha inkább csak adatokat gyűjtök.
válasza:Leírok még valamit, talán segít:
a világon jelenleg KETTŐ fajta elemi folyamatot ismerünk.
1: OK=>OKOZAT. Hát, ez nem szabad.
2: Véletlen esemény. Na, ez meg nem akarat.
Ezek után azt magyarázd el, hogy pontosan hogyan is fog megvalósulni a szabad akarat? Milyen elemi eseményekből fog állni?
Mert ezekből biztos nem.
Persze ez még mindig nem bizonyíték arra, hogy nem létezik, hiszen például a kvantummechanikában már tapasztaltunk olyan jelenségeket, amelyek nem illenek bele ebbe a kettőbe, csak még nem jöttünk rá, hogy pontosan milyenek.
Ez is azt jelenti, hogy van még itt felfedezni való.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!