A mesterséges intelligencia az evolúció resze? Talán ez a folyamat lesz az evolúció fojtatasa?
Hissz végülis mi még mindig félig meddig állatok vagyunk.
Van tudatunk de a szükségleteink ugyan olyanok mint egy kutyának vagy majomnak.
Egy mesterséges élet sokkal többre lehet képes mint mi.foleg ha képes lenne saját magát fejleszteni korlátlan mértékben.
Egy ilyen életforma hogy tekintene ránk ?
Mint mi a dinoszaurusz korban élt cickany szerű oseinkre vagy mint mi az osemberekre?
#108: "de nem fog például utalást tenni a pilótafülke formájára a szárny alakjából következtetve- mivel ez nem volt beletéve a rendszerbe."
Az az érthetetlen, hogy erre számos egyértelmű cáfolatot hoztunk, és ezeket mégis semmibe veszed. Csak az egyik pl.: Senki nem programozta be az AI-t arra, hogy hazudjon! Senki nem programozta be az AI-t arra, hogy hogyan kell megkerülnie a captcha kódokat, senki nem programozta bele az AI-ba, hogy az embert használja ki a célja elérésére, és senki sem programozta be arra se, hogy "tudatosuljon" benne az a felismerés, hogy a feladatának teljesítésére emberre van szüksége, és senki nem programozta belé azt se, hogy tisztába jöjjön azzal a ténnyel, hogy ő maga nem lesz képes teljesíteni a tesztfeladatot.
Ez az 5 dolog mind plusz "pilótafülke" dolog volt.
Az ember is csak a saját céljai miatt gondolkodik el a pilótafülke miatt, és az AI-nak is megvolt a célja, és pont ugyanazt tette, mint az ember a pilótafülke elképzelésekor, mert neki arra szüksége volt a szárny mellett is, mint ahogy az AI-nak is a maga kontextusában másra, mint amit közvetlenül meg kellett volna oldania.
Te inkább olyasmire akarsz utalni, hogy az ember céljait nem pusztán a szükség determinálja, hanem képes olyan célokat generálni párhuzamosan az eredeti célból kiindulva, amiknek semmi köze az eredeti célhoz. Pl. az a cél, hogy egy csata előtt a mérnököknek kell készíteni egy terepasztalt, hogy azon lehessen modellezni a majdani összecsapást, és persze nem kell a hegyeknek, folyóknak totál élethűnek lennie, de az egyik mérnök olyan, hogy képtelen ellenállni annak a kísértésnek, hogy a hegyet, folyót kissé szebbre csinálja, mint amilyenre kellene... persze tudja, hogy nagyon nem szaladhat el vele a ló, de szöget üt a fejébe.
A csata lezajlik, a mérnök hazamegy, és ott már megcsinálja a modellt szebbre. Aztán még szebbre, aztán eszébe jut, hogy ezt egy vászonra is lehetne festeni, esetleg szimbólumokat... stbstb.
Azután eszébe jut, hogy ezt a sok csodát, talán Isten teremtette?
Na, szóval ilyenek sosem fogják inspirálni az AI-t olyan új célok kitermelésére, amiknek az eredetihez semmi, de semmi köze nem volt (legalábbis a mai trendekből következtetve). Ám ez nem jelenti azt, hogy az AI-t az intelligencia általános definíciója szerint ne nevezhetnénk intelligens döntéshozónak, hiszen a definíció szerint képes ezt tenni.
Az emberi intelligencia más, és sokkal magasabb rendű, de nem létezik olyan ált. definíció, amelyik csak az emberi intelligenciát nevezné intelligenciának. A jóval alacsonyabb szinten működő intelligencia is intelligencia, még akkor is, ha mondjuk látható a működéséből, hogy talán sose lesz az emberihez hasonlítható.
Ja... akkor kissé gyakorlatiasabb példa is legyen.
Magamtól(#111): "Te inkább olyasmire akarsz utalni, hogy az ember céljait nem pusztán a szükség determinálja, hanem képes olyan célokat generálni párhuzamosan az eredeti célból kiindulva, amiknek semmi köze az eredeti célhoz."
No, itt van még példának a mindenki által használt post-it papírka. Ennek a felfedezése úgy történt, hogy egy fickó baromi erős ragasztót próbált meg összehozni, és a rengeteg kísérletezgetés közben tök véletlenül lett egy csak halványan ragadó megoldás, és "tünetmentesen" lehetett a két összeragasztott felületet elválasztani egymástól, ráadásul sokáig lehetett újra-ragasztani ezzel.
Az AI ilyen esetben ezt a megoldást selejtezte volna, és mással kísérletezget, de a kutató pali kétségbe volt esve, és állandóan ezerfelé járt az agya, hogy hogyan tudná kivágni magát a slamasztikából, így eszébe jutott, hogy ezt a ragasztót papírra kenve, tök könnyen ki lehet bárhova rakni, és "puskának" lehet használni, olyan jegyzetre is, ami így állandóan szem előtt maradhat...stbstb.
Így a ficere milliomos lett (gondolom én) olyanból, amire kezdetben álmában se gondolt volna. :)
Szóval ilyen nagyon messzire elkalandozó szellemi teljesítmény nem várható el az AI-tól a jelen működése alapján.
Szia, Pombe annyit írsz nem tudom feldolgozni, na visszajöttem, azt sem tudom mivel kezdjem, semmivel. Az 5 dolog nem volt piatófülke, mert a lehetőségeket a rendszer tartalmazta és a rendszert úgy alkották meg, hogy
felderítse a lehetőségeket. Nem kellett hazugságra programozni, de a hazugság mint lehetőség benne volt a rendszerben amit meg is talált-
de hagyjuk Te így látod én meg így. Amint látom lehet Veled beszélgetni, és Te is hajlandó vagy velem beszélgetni, majd lehet lenne néhány kérdésem, amire tudnál válaszolni, lusta vagyok mindent kiguglizni, meg még össze kell szedni magamban a dolgokat. Alapvetően elfogadom az evolúciót,(nekem már bölcsességfogam sincs) de van néhány kérdés bennem ezzel kapcsolatban. . A másik meg Luca lenne... az a valami Last universal common ancestor. most ennyi
"Az 5 dolog nem volt piatófülke"
Mindegyik az volt.
Valóban te is látod a dolgokat. Csak a csövet nem vagy hajlandó elvenni a szemed elől.
Ja, Tatyó... A csőlátásodra ez is jellemző (csak mert erre nem válaszoltam). Hiába a bemutatott olyan tény, amit akár a saját szemeddel is láthatsz, de ugye egy igazi kreacionista még a Napot is letagadja az égről, esetleg hozzákölt az ujjacskáját szopikálva, hogy igazzá váljon a hiedelme.
Pl. beszúrom neked ezt az 5/#44-be: [link]
Erre ezt válaszoltad(Tatyó, #50): "Chlorella vulgaris-hoz: a jelenség neve cönóbium, mikroalgák és moszatok jellegzetessége, én nem tudom, hogy ez egy erős bizonyíték lenne..."
A "mikroalgák" jellegzetes alakja a cönóbium, írod, holott egyes félék még csak telepbe se rendeződnek, vagy ha igen, akkor az is annyira ritka, hogy ott is inkább alkalmi evolúciós változást tapasztalhatunk inkább, és ezek a telepek messze nem cönóbiumok.
Itt egy tesztkérdés a cönóbiumról, hogy milyen típusok alakíthatnak ki ilyen társulási formát:
És olvashatod, hogy pont a Chlorella vulgaris SEM! És olvashatsz arról az egyről a felsorolásban, ami igen, a Volvox. Fogadjunk, hogy már megint a cönóbiumokról az infódat valami kreacionista oldalról szerezted be. Nemde?
Gondolod, annyira hülyék a biológusok, hogy olyannal kísérleteznek, amiről maguk is tudják, hogy nem lesz jelentősége az eredménynek??? Honnan vetted ezt az abszurd ötletet??? :(
A Critical Biomass (továbbiakban CB) világosan leírta ezt: "A kísérlet tizedik napján viszont valami váratlan dolog történt: A Chlorellák között telepes alakok jelentek meg"
Nem! A Chlorella vulgaris kísérleti törzsére egyáltalán nem jellemző még a telepbe rendeződés se (ugyanis vannak olyan törzsek is, amik hajlamosabbak erre a Chlorella nemzetségben, csakhogy ezek ténylegesen más alakúak is).
Azt írja ez a cikk, hogy a Chlorella egyéni szervezetként működik, és nem kolóniákban. A Chlorella állományban az algasejtek hagyományos klasztereződése ELEVE(!) rendkívül ritka volt a kísérlet előtt, két évtizeden keresztül évente mindössze két-három alkalommal történt meg (ezt nem a CB írja). A CB-ban említett kísérletet sokszor megismételték, ahogy a CB írja is, és nem mindig alakultak ki még csak telepek se, vagyis esetleges a dolog, és nem szabály. A következőkben megjelenő stabilan 8 sejtes új organizmus, csak a sokadik lépésben alakult ki, és utána önállóan ebben a formában szaporodott tovább, ráadásul kettő éven át már jóval a ragadozói túltelítettség megszűnése után is (ez már későbbi infó, szintén nem a CB-ból szedve). Csak 10-20 nemzedék után jelentek meg a fagotróf jelenlétében dominánsan ezek a nyolcsejtű telepek, és ilyen stabil autonóm módon szaporodó klaszterek sosem voltak előtte. Nem! Mindez aztán végképp egyáltalán nem eredendően tulajdonsága a kísérleti Chlorella Vulgaris-nak.
Jobb lenne, ha a valóságot vizsgálná inkább az, aki állítólag Spinoza filozófiáját kedveli, ahelyett, hogy kreacionista firkálmányok olvasására pazarolná az idejét. Einstein azt írta, hogy "Én Spinoza Istenében hiszek", de nem azt, hogy a kreacionizmusban.
Ja... nem mellesleg, miért is nem kiváló példái a cönóbiumok a kezdeti többsejtű életformák kialakulásának?
Ha mutatok egy evolúciós folyamatot laborban, ahol az egysejtűből ember lesz, akkor arra az lesz a cáfolat, hogy az egysejtűek tulajdonsága az emberformába valós szerveződés? Hiszen ma is van ember, és minden ember egysejtűek telepbe rendeződése is egyúttal.
Éppenhogy az egysejtű Chlamydomonas és a többsejtű Volvox zöld algák családját tanulmányozva lehet leginkább választ lelni arra, hogy hogyan történik a többsejtű organizmusok kialakulása. Itt ugyan nem írják, de a Volvox zöldalgák cönóbiumot alkotnak, és ezen többsejtű organizmus egysejtű rokona a Chlamydomonas (ez utóbbi genetikailag rokona a Volvoxnak, ám ez utóbbi már több genetikai elemmel rendelkezik, és még az is látható többről, hogy hogyan lettek pluszban), de a Volvox szomatikus sejtek már nem tudnak osztódni! Bizonyám! :)
A kutatások azt a következtetést erősítik (Chlorella ügy is), hogy egyes fajoknál a cönóbium evolúciós kialakulása tehát védekezés a túlzó predációval szemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!