Ha a homoszexualitás természetes jelenség az állatvilágban is, mi a célja vagy értelme annak, hogy egyes példányok a saját nemükhöz vonzódnak?

1. A természetnek nincsenek céljai, csak az embernek. atermészetnek szabályai vannak.

2. A homoszexualitás attól természetes, hogy ne maz ember alkotása, hemnem a természeté.

3. A természet sokszínű. A homoszexualitás ennek jegyében úgy jön létre, hogy a természet véletlenszerűen rosszul működik. Ez attól van, hogy arra a bonyolult biokémiai rendszerre, amit DNS-nek hívunk, szintén hat a természet egy másik jelensége a különféle energiaterek (sugárzások), amelyek véletlenszerűen olyan elemet és úgy találnak el, hogy abból nem biszexualitás, hanem homoszexualitás lesz.

4. Attól, hogy hamis gazemberek (vagy hatásukra tudatlan emberek) ezt valamiféle alsóbbrendűségnek állítják be, ez nemcsak nem igaz, hanem éppen ezek az emberek mutatják be perverz aljasságukat. A szép ebben az, hogy ez a perverzitás ugyanabból a forrásból táplálkozik, mint a homoszexualitás. Annyival rosszabb, hogy ebben az emberi viselkedésnek van szerepe, míg a homoszexualitásban nincs.

5. Ettől a homoszexualitást még nem kell szeretni, hanem vele együtt élni és elfogadni kell. Nem árt tudni, a homoszexuális ember ettől jobban szenved, mint a többi együttvéve, és pusztán azért válik láthatóvá, mert azt szeretné, hogy a normalitás az legyen, ami minden más esetben. Azaz, a szexualitás két emberre tartozik, a többinek pedig nincs köze hozzá, bármilyen is az.

Ahogy az előttem szóló is írta, a természetnek, így az evolúciónak sincs célja, hanem szabályok mentén működik. Az evolúció során ami nem potenciálisan hátrányos a faj egészére nézvést, az nem szelektálódik ki mindig. Mivel pedig a homoszexuális egyedek aránya, ha egy fajnál megfigyelhető, akkor a mérések szerint állandó és alacsony, ezért nem jelent veszélyt a fajra. Sőt, adott esetben még hasznos is lehet, nem emlékszem hirtelen, melyik pingvinfajnál megfigyelték, hogy a homoszexuális viselkedést mutató nőstény párok kiköltik és felnevelik az árván maradt tojásokat. Ezenfelül, még ha egy tulajdonság káros is lenne egy fajra nézvést, akkor sem biztos, hogy kiszelektálódik.

A homoszexualitáshoz pusztán az ember társadalommá szerveződése rendelt előjelet. Ritkán pozitívat (néhány törzs esetében például), de általában negatívat. Ez egy teljesen természetes jelenség, ami mindig is volt, most is van és mindig is lesz. Árulkodó azonban, hogy azon állatfajok száma, ahol megfigyelték a homoszexuális viselkedést 6000(!) felett van már, és a szám gyarapszik. Mondok két példát. Az egyik a HbS allél és a malária kapcsolata. Ha erre az allélra nézve valaki homozigóta, akkor sarlósejtes anémiában fog szenvedni, ez komoly kezelés nélkül végzetes. Ugyanakkor ha a HbS allél gyakoriságát és a malária gyakoriságát ábrázoljuk egy-egy térképen, akkor azt tapasztaljuk, hogy ahol gyakoribb ez az allél, ott lényegesen ritkább a malária, mivel a heterozigóták elég komoly védettséget élveznek. Ezt hívják heterozigóta előnynek. Egy jelen esetben, természetes körülmények között recesszív-letális allélnál azt tapasztaljuk, hogy a heterozigóta egyedek evolúciós előnyhöz jutnak. Mutatja azonban az evolúció céltalanságát az a tény, hogy nem tudunk C-vitamint szintetizálni saját magunknak, azt táplálékkal kell bevinnünk. Pszeudogén formájában ugyan jelen van a genomunkban a szintézishez szükséges gén a genomunknban, de ez nem aktív. Ezt a képesség 60-70 millió évvel ezelőtt az orrtükör nélküli majmok alrendjének és a koboldmaki-alkatúak őse veszítette el. Azonban elvesztették ezt a képességet a denevérek és az énekesmadarak is. Jön a csavar a sztoriban: néhány denevérben és énekesmadárban visszamutáció történt, és újra képessé váltak a C-vitamin szintézisére. Summa summarum, az evolúcióbiológia egy baromira szövevényes dolog, és a legkevésbé sincsen célja.

A saját érintettségem nyomán tudok reflektálni az előttem szóló kommentjének 5. pontjára is. Fiatal meleg férfi vagyok. Éveken keresztül olyan erősen őriztem titokként, hogy -szó szerint- majdnem beleőrültem, és a vége az lett, hogy 22 évesen a pszichiátriai osztályon találtam magam kifejlett bipoláris zavar depresszív szakaszában, szuicídium miatt. Pedig már mikor egyetemre kerültem, nyíltan vállaltam, mert nem bírtam tovább erővel a titkolózást, és úgy voltam vele, hogy bármi jobb, mint az. Engem nem kell szeretni, sem kedvelni. Az emberségemhez semmit nem ad hozzá és nem von le belőle, hogy meleg vagyok. Aki el tudja fogadni, annak örülök, aki nem- hát nem, akkor érvényes az a mondatom, hogy nem kötelező engem kedvelni. Életem legjobb döntése volt, hogy felvállaltam, annak ellenére, hogy kaptam egy-két meglepően negatív visszajelzést emiatt, a környezetem zöme magas lóról lesz*rja, kivel és mikor bújok ágyba.

Arra kérdésre pedig, hogy a szexuális orientáció miért mozog szélesebb skálán, mint az állatok esetében, a válasz nagyon egyszerű: az állatvilágban az ember szexuális magatartása az egyik, ha nem a legösszetettebb, ennél fogva a lehetőségek száma is lényegesen is megnő. :)

2#-es!

“A homoszexualitás ennek jegyében úgy jön létre, hogy a természet véletlenszerűen rosszul működik”

Bizony!

Tehát természetellenes.

Ezt húztad alá vastagon. És így is van.

Alapvetően pedig= az embert nem hasonlítjuk a tudattalan állatokhoz, a különféle élőlények létformáihoz.

“Sőt, adott esetben még hasznos is lehet, nem emlékszem hirtelen, melyik pingvinfajnál megfigyelték, hogy a homoszexuális viselkedést mutató nőstény párok kiköltik és felnevelik az árván maradt tojásokat”

Ez egy hazug baromság!

A pingvin hím megtermékenyíti a nőstényt.

A nőstény keleszti, majd átadja a tojásokat a hímnek, és útra kel, hogy élelemhez jusson, mert lemerülőben a szervezete. Ez semmit nem von le a párosodásuk természetes törvényeiből és gyakorlatából. Hím pingvin nem üzekedik hím pingvinnel.

Az állatoknál a párosodás ösztöne az élet továbbadását szolgálja és nem az élvezkedést.

#5 Ha a természetben, külső beavatkozás nélkül jön létre valami, akkor az természetes. Pont. Kizárólag az természetellenes, amit mi hozunk létre.

De azt is tudni kellene, hogy nincs olyan, hogy a természetes mindig jó, a természetellenes meg mindig rossz.

Példák:

Természetes jó: egy átlagos, egészséges ember. Felnő, teljes életet él, gyereket nemz, felneveli azt.

Természetes rossz: bármely rendellenesség, ami az előzőben foglaltak bármely részét meggátolja, ilyen a homoszexualitás is.

Természetellenes jó: orvostudomány

Természetellenes rossz: emberkísérletek

Szóval a kijelentésed kapásból két ponton is elvérzik, egyszer ott, hogy a homoszexualitás nem természetellenes, másszor pedig ott, hogy csak azért mert valami természetellenes, attól még nem biztos, hogy rossz is.

Továbbá azt is be kellene látni, hogy a természetes "rossz" nem mindig jelent "szociális rosszat". Egy szociopata ember nem csak természetesen rossz, hanem szociálisan is az. Egy homoszexuális természetesen rossz, de szociálisan nem. Nem fog megölni téged, nem fog zaklatni téged, nem fog átváltoztatni téged... éli az életét úgy, mint te. Jön veled szemben az utcán, ugyanúgy elsétál melletted, mint bármelyik heteroszexuális és soha nem is fogsz tudni róla, hogy az egy homoszexuális volt.

Megjegyzem: az agy nélkül születés is egy természetes rossz dolog. És ti is ebbe a kategóriába tartoztok.

Az előbbihez annyit tennék hozzá, hogy kizárólag az ember rendelkezik szellemmel, azaz képes elvonatkoztatni. És létrehozni fogalmakat részben kommunikációs okból, részben ismeretelméleti okból. Tehát a "cél" emberi találmány. Ezt az emberek egy része érti és helyesen használja, másik része meg nem. Ezért aztán téves következtetéseket von le, és a természettől idegen erőszakossággal próbálja terjeszteni. Időlegesen sikerülhet, de hosszú távon nem.

Például azért nem, mert ha a többiek rájönnek, hogy a természeti erőtörvény az emberre is érvényes csak sokkal bonyolultabban, akkor (megfelelően) alkalmazni si fogják azt, mai az eltévelyedés csökkenéséhez vezet. Például, ahol embercsoportok erőteljesen támogatják az oktatás fejlesztését és széles körű alkalmazását, ott az emberellenes, buta viselkedésformák jelentősen csökkennek. Nálunk az elmebeteg ám zseniális vezetőnk éppen erre jött rá, ezért írtja minden eszközzel az oktatást, a tömeg meb bambán tűri, és észrevétlenül növeli az ostobák táborát, ezáltal mintegy természettörvénnyé magasztosítja a hülyeség uralmát. Pedig a hülyeség az egyik legtermészetellenesebb dolog.

Az előbbi utolsó mondatával vitatkoznék, bár hozzáteszem, éppen az előbbi bekezdés okán abszolút jogosnak tartom a felháborodásból eredő túlzást. Meg vagyok győződve, hogy a szerző maga is íg gondolja, de a "gőzt" valahol ki kell engedni, és ennek egyik legjobb módja, ha megfogalmazzuk.

A vita oka, hogy szerintem nincs agy nélküli születés, ám van az agy természetes megismerési képességéből fakadó kíváncsiságot elzáró nevelés, ami szintén az ember találmánya, ezért természetellenes. És ha az agy nem kap "táplálékot", annak ez a következménye, és sokkal többféle eset jelenik meg ezáltal, mint bármely nem szellemi, hanem fizikai táplálékhiány miatt.

"mi a célja vagy értelme annak, hogy egyes példányok a saját nemükhöz vonzódnak?"

. Alapvető biológiai ismeretek hiányoznak.

Az élővilágban semmi nincs azért, mert célja, értelme van. Ezzel szemben vannak pl. gének, amelyek a túlélésre játszanak, és ez esetben pl. lehet, hogy van egy gén, amely egy nőben hasznos, de egy férfiban azt eredményezi, hogy a férfiakhoz vonzódik.

Vagy csak viszonylag ritkább génekről van szó, amelyek kombinációban hajlamossá teszik az embert, hogy kialakuljon ilyen vonzódás.

Másrészt sokan valószínűsíti, hogy a nemi hormonok szintje az anyánál terhesség elején befolyásolja ezt a folyamatot.

Szóval lehetséges okok vannak, talán több is érvényesül het eltérő esetben, de teleológiát keresni a természetben félrevezető.

Kerdező annyit téved, hogy a természetben nem a homoszexualitás fordul elő, hanem a biszexualitás. Tehát a (kitárólag) hím egyedek más hímekkel IS párzanak időnként, de nőstényekkel IS, amint van rá lehetőségük. Ez akkor fordul elő, amikor a hím egyed nem tudja megszerezni a "jogot" a párzásra, de a párzási ösztöne hajtja. Majmoknál, oroszlánoknál jellemző, hogy ha van egy vezérhím, és a többi hím nem tudja legyőzni, akkor nem fognak tudni "legálisan" párzani a nőstényekkel. Ugyanakkor, ha a vezérhím elpusztul, akkor valamelyik a többi közül veszi át a helyét, és onnantól ő párzik a nőstényekkel, és felhagy a homoszexualitással.

A szituban a homoszexualitás "célja" a nemi ösztönök kiélése a falka szabályainak betartásával.

A falka szabályai viszont azt támogatják, hogy a legjobb adottságokkal rendelkező hím párosodjon a legtöbb nősténnyel, és így a legjobb tulajdonságok öröklődjenek tovább a következő nemzedékre. A nem vezérhímek értelemszerűen nem rendelkeznek a legjobb adottságokkal, ezért nem vezérhímek. A természet a faj fennmaradás érdekében az aktuális környezeti tényezőkhöz legjobban alkalmazkodó egyedek szaporodását, fennmaradását segíti elő. A kevésbé jó adottságúak pedig utód hiányában kikopnak a populációból.

Ez az állatvilágra vonatkozik. Az emberi társadalomban a természetes folyamatokat nagyon sok minden felülírja, ezért a párhuzam állítás téves gondolat.

Önmagában a homoszexualítás nem cél. A homoszexuális viselkedés, az csak egy eszköz az adott faj túléléséhez, hatékonyabb szaporodásához, pont úgy mint a jobb látás, nagyobb izmok, gyorsabb futás. A véletlen genetikai keveredésből kialakult a homoszexualítás, és az lett az evoluciós végeredmény, hogy azok a fajok ahol az eszköztárba bekerült a homoszexualítás is, jobban szaporodtak, és millió évek alatt kiszorították azokat ahol nem volt homoszexualítás. Például a delfineknél a legtriviálisabb módon segíti a homoszexuális viselkedés a szaporodást. A vizben, kezek lábak nékül, két bizonytalanul imbolygó állat elég nehezen tud eredményesen szexelni. És ezért a him delfinek egymáson gyakorolják a tökéletes szinkronuszás közbeni szexelést. És aki a legtöbbet gyakorolja, aki látszolag a legnagyobb homár :))))) , az fogja tudni éles helyzetben 2 perc alatt megtermékenyíteni a nőstényt.

Természetesen minden állatfajt, a rájuk jellemző egyedi életmodjukhoz alakítva segíti, a homoszexuális viselkedés a szaporodásban.