A globális felmelegedés okozta hőhullámok meddig emelkedhetnek?
Van erről valami tudományos előrejelzés, hogy a hőmérséklet maximuma mekkora értéket érhet el
a, a közeljövőben
b, évtizedes intervallumokban
c, és hol állhat meg végül, vagyis hosszú távon hol ér majd véget?
Köszönöm a választ és a linkeket, majd átnézegetem később, mert jelenleg nem nagyon van erre időm.
Engem tényleg érdekel ez, szeretnék képben lenni,
válasza:Itt egy remek összefoglaló arról, hogyan vernek át minket a klímahisztivel, amikor már a középkorban is volt egy hasonlóan meleg időszak. Kérdező, ha tisztában akarsz lenni a valósággal, ezt olvasd el!
válasza: válasza: válasza:"A globális felmelegedés okozta hőhullámok meddig emelkedhetnek?"
Erre nincs egzaktnak tekinthető válasz.
Pedig fontos lenne, mert éppen elég, ha pár napra felszalad a hőmérséklet 50-60 °C-ra.
Tudtommal az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 56°C volt az USA területén a Death Valley, vagyis a halál völgyében és ez beszédes név.
válasza:16.
Rémhirterjesztésért sittre lehetne vágni!
Budapesten nem fog soha felmenni ennyire!
Amúgyis globális lehűlés van, 19 fok augusztusban nagyon para
#17
Mindenhol dőlnek meg a hőmérsékleti csúcsok.
A közeljövőben nem várható ekkora hőhullám, de hosszabb intervallumban sajnos igen.
A globális felmelegedés bizonyított.
Az ipari forradalom óta kezdetben évtizedenként 0,1-0,15 °C volt, ami felment 0,2 °C fokra és újabban megközelíti a 0,3 °C -t tíz évente. Már kétszer jóval több volt a 0,2 °C-nál.
Vagyis jelentősen gyorsul a felmelegedés, ezért riasztó a tendencia.
Nem az számít, hogy jelenleg nálunk mennyi van, hanem a Föld átlagát számolják éves viszonylatban, amiben a tél is benne van, az is, hogy manapság ritkaság a hóesés közép-Európában.
Mellesleg idén még simán lehet 40°C fölötti hőhullám nálunk, meg hideg idő régen is volt nyáron, többször ráfaragtam, hogy amikor elmentem nyaralni, majd' megfagytunk a sátorban, mert pont arra a hétre hidegre váltott az idő.
válasza: válasza:Pici adalék azoknak, akik csak egyfélét szeretnek olvasni.
Az óceánok vizei 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör.
A vizek szén-dioxid koncentrációjának már kismértékű ingadozása is hatalmas szerepet játszik az éghajlatváltozásokban. Samuel Jaccard, a Berni Egyetem SNSF professzora által vezetett kutatás nyomon követte a déli óceán mélységi és felszíni vizei keveredésének alakulását. A keveredés a globális éghajlati rendszer egyik fő tényezője, mivel az óceáni CO2-t a felszínre hozza, ahol az a légkörbe kerül. Idézve Samuel Jaccard-tól:
„A globális éghajlati rendszer dinamikája rendkívül összetett. A légköri üvegházhatású gázok, különösen a CO2 koncentrációja kiemelt szerepet játszik. Nyilvánvalóan összefüggenek az emberi tevékenységből származó kibocsátással, de a természeti jelenségekkel és különösen az óceánokból felszabaduló szén-dioxiddal is. A keveredésnek ebben az esetben nagyon fontos szerepe van, mert a mély vizekből a felszínre hozza az oldott CO2-t, ahonnan az atmoszférába kerül, nagyban hozzájárulva ezzel az üvegházhatáshoz. Ezeknek a jelenségeknek a jobb megértése kulcsfontosságú, mivel ezek is óriási szerepet játszanak a mai globális felmelegedésben.”
Idézet vége. Tehát: ha egyik pillanatról a másikra beszüntetnénk minden CO2 kibocsátó tevékenységet, a légkörben akkor is a koncentráció növekedése lesz mérhető még nagyon hosszú ideig, a fent vázolt keveredés hatására. Úgyhogy tessék megnyugodni szépen, az emberi tevékenységen kívül azért akad itt jócskán más befolyásoló tényező is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!