A globális felmelegedés okozta hőhullámok meddig emelkedhetnek?

Nem sokáig, már ha egyáltalán emelkednek még. Globális felmelegedés nincs, klímaváltozás van, ami ciklikus, és elsősorban a naptevékenység befolyásolja, az emberiség ráhatása elhanyagolható.

Az, hogy már túl vagyunk a(z időben lokális) csúcsponton, abból sejthető, hogy a tavaszok egyre hidegebbek.

#2

Nem lehetne legalább a Tudomány rovatból kitiltani az ilyen retardáltakat, mint te?

1. Tudományos tény, hogy jelenleg melegszik a bolygó átlaghőmérséklete.

Ezt mérési tényadatok bizonyítják.

2. Tudományos tény, hogy a CO2 elnyeli az infravörös sugárzást, ezt még te is kipróbálhatod otthon, csak egy infrakamera kell hozzá, meg két lufi, az egyiket telefújod szimpla levegővel, a másikat meg CO2-vel, mindkettőt odarakod az arcod elé, felveszed infrakamerával, majd visszanézed, hogy melyik esetben mit látsz.

Vagy fogsz két jó nagy befőttes üveget, az egyikbe levegőt töltesz, a másikba CO2-t, mindkettőben legyen egy hőmérő persze, kirakod őket a napra, oszt' meglátod, hogy mi van.

3. Tudományos tény, hogy a légköri széndioxid-szint emelkedéséhez az ember nagyon-nagyon sokkal hozzájárul azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat oxidálja. Tudod, égés = oxidáció, azaz C-ből lesz CO2.

Innentől kezdve az, hogy az emberiség ráhatása a klíma változására elhanyagolható, hát ilyet állítani az vagy egy végtelenül cinikus pofátlanság és gonoszság jele, amiért egy bazinagy pofon járna, vagy a végtelen tudatlanság és ostobaság jele, amiért viszont bentlakásos kisegítő iskola elvégzésére kéne kötelezni.

Hogy a kérdésre is válaszoljak:

Vannak tudományos előrejelzések nyilván, csak az a baj, hogy sok az ismeretlen faktor.

De hogy megelőzzem a retardáltak dünnyögését megint, az ismeretlen faktor nem az, hogy az emberi kibocsátás mekkora melegedést okoz, mert ez az, amit viszonylag jól előre lehet jelezni. Az IPCC által publikált jelentések tulajdonképpen ezt tartalmazzák.

Viszont, és most jön a csavar, amit nem igazán tudunk pontosan előre jósolni, azok az ún. pozitív visszacsatolások melegítő hatása.

Épp ezért az IPCC által konszenzusosan elfogadott eredmények nem is számolnak ezzel, és egyébként ez a magyarázat arra is, hogy miért kénytelenek bevallani rendszeresen, hogy a korábban kiadott jelentésük nem kicsit alábecsülte a tényleges melegedést.

Hát ezért - mert ezek a pozitív visszacsatolási folyamatok már beindultak - amiről pl. az IPPC-t képviselő Ürge-Vorsatz Diána rendszeresen az hazudja mindenféle műsorokban, hogy még nem indultak be, még van időnk ezt elkerülni.

Ez mondjuk nem csoda, ugyanis az IPPC nem egy tudományos szervezet, hanem inkább egy politikai szervezet, ahol tudósok is vannak, csak az a baj, hogy a drága Diána folyton a tudomány nevében nyilatkozik.

De a tudományos tény az, hogy ezek a visszacsatolási folyamatok már beindultak, és láthatóan hozzájárulnak a folyamat további felgyorsításához.

De mi is az a pozitív visszacsatolás pontosan?

Gyakorlatilag egy olyan jelenség, amikor egy folyamat a hatásával önmagát tovább erősíti, gerjeszti.

A klímaváltozás esetében ilyen jelenség például az, hogy a melegedő hőmérséklet miatt elkezd felolvadni a permafroszt, az olvadó permafrosztból metán szabadul fel, a metán ugye egy sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2, ez további melegedést idéz elő, ami még több olvadást a sarkvidéken, és így tovább.

Egy másik jelenség például az, hogy az óceánok is folyamatosan melegszenek, és mivel melegszenek, kevesebb CO2-t tudnak elnyelni. Ezt szerintem kb. középiskolás tananyag, hogy a CO2 oldódik a vízben, és minél hidegebb, annál több CO2-t tud feloldani. Na most, ha kevesebb CO2-t nyelnek el a légkörből, akkor nyilvánvalóan további melegedés következik, ami tovább melegíti az óceánt is, ami miatt még kevesebb CO2-t tud megkötni, és így tovább.

Egy további ilyen feedback jelenség az erdőtüzek. Ugye a növényzet, főleg a fák, rengeteg szenet tartalmaznak megkötve a testükben.

De mivel ugye melegszik a klíma, egyre több és egyre nagyobb erdőtűz keletkezik, ami nyilvánvalóan egy rakás plusz CO2-t a légkörbe juttat, ami még további melegedést okoz, ami még több és még súlyosabb erdőtüzet.

Ráadásul ezek a feedback-ek nyilván egymásra is hatnak, a permafroszt-olvadás által okozott melegedés is növeli az erdőtüzek súlyosságát és az erdőtüzek által okozott melegedés a permafroszt-olvadást, ez ugye logikus, hiszen ezek nem lokális, hanem globális melegítő hatások.

Tehát a kérdésre a válasz ebből következően nehéz, egészen pontosan senki sem tudja megmondani.

De van, amit egészen biztosan tudunk:

Pl. azt, hogy az üvegházkibocsátása az emberiségnek nem csökken, sőt, növekszik, és semmi jele nincs annak, hogy az ilyen távoli jövőre, 2050-re meg stb. vállalt megfoghatatlan bullshit ígéretek betartása érdekében bárki is tenne bármit, és ez főleg sajnos a legnagyobb kibocsátókra igaz.

Ezért aztán nyugodtan veheted alapnak az IPCC RCP 8.5-ös scenario-ját, ami ugye a visszacsatolásokat figyelmen kívül hagyó scenario-k közül a legrosszabb, de ugye azt már megállapítottuk, hogy a valóságban ez a legjobb, ami bekövetkezhet, legalábbis elméletben, ugyanis a gyakorlati valóságban a visszacsatolások már évek óta beindultak és kifejtik a hatásukat, ráadásul egyre erősebben, ezt tényszerűen tudjuk, mérjük.

Úgyhogy annyit tudunk biztosra mondani, hogy még az RCP 8.5-nél is egy határozottan rosszabb pályán vagyunk, de hogy mennyivel.. na ez jó kérdés.

Az eddig bekövetkezett folyamatokat látva a személyes megérzésem/véleményem az, hogy azt a bizonyos másfél fokos küszöböt a következő néhány évben már át fogjuk lépni, 2035-2040 körülre pedig a két fokra is jó esélyünk van.

Ami egyébként Magyarországon már igen súlyos következményekkel fog járni, ugyanis ez a melegedés a bolygó átlaga, de azt is tényszerűen kimértük már, hogy ettől regionálisan jelentős eltérések vannak, a sarkvidék pl. négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó-átlag, Magyarország meg pl. kétszer olyan gyorsan.

Igen, ennyire katasztrofálisan sz-r a helyzet.

Igen, ekkora a baj, bár mondom, ezt így konkrétan, hogy 2100-ban 56,86 fok lesz a hőségrekord, senki nem tudja megmondani.

Lehet, hogy 52, lehet, hogy 60.

De az hótziher, hogy kvázi élhetetlen lesz a bolygó nagy része addigra, ha így haladnak a dolgok tovább.

De igazából nekünk emiatt nem nagyon kell aggódni, hogy mi lesz 2100-ban, mert addigra minden bizonnyal nem élünk már.

Legalábbis én 40 évesen biztos nem, de egy ma 20 éves ember is már majdnem 100 éves lenne akkor, azt a kort meg nagyon kevesen szokták megélni.

A sokkal nagyobb baj az, hogy nem kell ahhoz 2100-ig várni, hogy ennek súlyos következményei legyenek a mi életünkre nézve.

Ehhez elég 10, vagy maximum 15-20 évnek eltelnie.

Ugyanis pl. a városi hősziget-jelenség miatt addigra a városaink már bőven ott fognak tartani, hogy nyáron az ilyen hőhullámok alatt élhetetlenek lesznek.

Az emberek nem fogják bírni azt a hőmérsékletet egész egyszerűen.

Bezárkózva fog kuksolni a lakásaiban az emberek 80%-a, és imádkozik, hogy az óriási túlterhelés és brutál hőmérséklet miatt az elektromos hálózat ne krepáljon be megint, mert akkor aztán se víz, se légkondi.

Az utcák olyan kihaltak lesznek napközben, mint valami sci-fiben, az emberek leginkább hajnalban és este fognak kijönni.

És az említett hálózati bekrepálások is be fognak következni rendszeresen, ugyanis ez is egy olyan dolog, amire az átlagember nem szokott gondolni a klímaváltozás kapcsán, de az a helyzet, hogy az épített környezetünket is a helyben adott, nagyjából stabil klimatikus viszonyokra alakítottuk ki száz meg száz évek alatt.

Például, nem arra készült Magyarországon a vízvezeték-hálózat, hogy 3 hónapig minusz 40-45 fok lesz, ezért aztán kb. általános az, hogy a vízvezetékeket 80 centi mélyre rakják, ezért ha bekövetkezne az, hogy 3 hónapig minusz 40-45 fok van, akkor ezek a vezetékek elfagynának a p-csába.

És ugyanúgy nem arra készült az elektromos hálózat sem, hogy mondjuk kibírjon egy több napos, 40+ fokos hőhullámot.

Eleve a klímák miatt akkora túlfogyasztás lesz, amit nem bírna a grid, de ettől függetlenül is, pl. a trafóállomások se erre lettek tervezve, ezért túlmelegedhetnek, és bekrepálhatnak.

Néhány éve Irakban és Pakisztánban pl. ez a jelenség már rendszeres.

Amikre amúgy nyilván vannak megoldások, mert lehet olyan trafóállomásokat építeni, amik ezt kibírják, de ezzel ugye foglalkozni kéne, baromi sok pénzt kéne rá költeni, és ami pénzt erre elkölt az állam, az vagy hiányozni fog máshonnan, vagy több adót kell beszedni.

És ez csak egy példa.

És nem vagyok ugyan építészmérnök, se gépészmérnök, de úgy sejtem, hogy se a vasúti, se a villamos sínpályák, se pl. a hidak nem akkora hőtágulásokra lettek tervezve, mint amiket az ilyen brutális hőhullámok okoznak, volt már példa erre Budapesten, hogy a nagy melegben elgörbültek, szétpattantak villamos-sínek.

De ott van a paksi atomerőmű is, az utóbbi időben többször is előfordult, hogy csökkenteni kellett a teljesítményét, mert annyira felmelegedett a Duna.

De valószínűleg más erőművek ugyanígy nem voltak a tervezéskor ilyesmikre felkészítve.

És megint csak az van, hogy ezekre is nyilván van megoldás, de ezzel is ugye foglalkozni kéne, ami megint csak baromi sok pénzbe, időbe, energiába fog kerülni nekünk.

És így szép lassan, ahogy vadul el a folyamat egyre jobban, egyre több és több pénzt, időt, energiát kell fordítania majd a társadalomnak a kármegelőzésre, elhárításra, enyhítésre, ez pedig szép lassan fel fogja zabálni a viszonylagos jólétünket, ami viszont társadalmi elégedetlenséghez, feszültségekhez, politikai instabilitáshoz fog vezetni, eleve tudjuk ugye azt, hogy a melegben az emberek sokkal ingerlékenyebbek, ez is még erre rátesz egy lapáttal, mindezen tényezők következtében pl. Pakisztánban egy-egy ilyen brutális hőhullám idején rendszeres a randalírozás, benzinkutakat, boltokat gyújtanak fel, stbstb.

Persze ez nem egy kőbe vésett forgatókönyv, és nem ijesztgetni akarok én, de jobb, ha tudja mindenki, hogy egy valószínű jövőkép ez, és ha már esetleg teljesen megakadályozni nem is tudjuk ezeket a problémákat, de legalább tudjunk róla, és amit csak tudunk, próbáljuk megtenni már most, felkészülni, megelőzni, hogy ennyire elfajuljanak főleg a társadalmi folyamatok, mert az végülis csak rajtunk múlik, hogy kikényszerítjük-e a politikusokból, hogy ezzel foglalkozzanak, illetve az is, hogy elfogadjuk-e azt, hogy ez nekünk is pénzbe fog kerülni, tehát némileg az életszínvonalunk csökkentésével kell fizetnünk azért, hogy 15-20 év múlva ne egy ilyen világban éljünk.

"Az IPCC RCP 8.5 szerint 2100-ra a felmelegedés elérheti globálisan a 3-5 °C-t

Akkor ez a hőhullámok tekintetében mit jelenthet?"

Ezt így közvetlenül nem lehet hőhullámokra lefordítani, a klímaváltozás mindenhol másképp jelentkezik (sőt egy-egy kisebb térségben akár csökkenő átlaghőmérséklettel)

De tegyük fel, hogy 3-5 °C-ot melegednek a nyarak. ezt a komoly CO2-kibocsátás előtti átlaghoz képest szokás venni. A magyar nyarak átlaga az 1900-as évek elején 19,5-20 °C körül volt. A tavalyi nyár középhőmérséklete 22,8 °C, szóval ez már kb 3 °C-kal van az akkori érték felett. Tartósan, havi szinten 5 °C-kal az iparosodás előtti átlag felett eddig egyedül az 1992-es augusztus volt (ez a meteorológiai mérések kezdete óta a legforróbb hónap). Ebben a hónapban egyébként 39,5 °C volt az országos maximum, és akárcsak az elmúlt nyarakon, akkor is sokkal inkább a tartós és kemény hőhullámok nyomták fel az átlagot.

Mi egy olyan éghajlaton vagyunk, ahol rendszeresen előfordulnak azok az időjárási helyzetek, melyek során megközelítjük az abszolút melegrekordot. Az eddigi is csak egy hajszállal vert rá a korábbira, 40 fok feletti értékekről pedig megbízható mérések vannak 100 évvel ezelőttről is (pedig akkor gyérebb volt a mérőhálózat). Szóval summa summárum, valószínűleg kevésbé a 45-50 fokos melegrekordoktól kell tartunk, sokkal inkább a hőhullámok gyakoriságától (egy évben sokszor, tavaszból a nyárba egyre korábban, és ősz felé is kitolódva), intenzitásától (35-40 fokok) és tartósságától (heteken keresztül).

#9 Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán elég sok írás van a témában, valamint mérési értékek, mindegyiket elég hosszadalmas lenne egyesével belinkelni, de néhány példa:

[link]

[link]

Ez is tőlük származik, azért látszik, hogy majdnem minden évben 36-39 közötti az éves maximum

[link]

Egy-két érték, mint az 1992 augusztusi középhőmérséklet, az régebbi évek időjárási folyóirataiból van, azok itt kereshetők vissza, de elég macerás kibogarászni ( [link] )

Egyébként a régi mérések gyakran hiányosan vannak feldolgozva. A melegrekordok listáján nem is olyan rég még mutatóban is alig volt 40 fok feletti érték, de ahogy halad a feldolgozás, egyre több példa bukkan elő rá a 20. század első feléből is

[link]

Mi több, még az sem biztos, hogy a 2007 kiskunhalasi 41,9 °C az abszolút melegrekordunk. Elvileg a XX. században mértek 42,2 °C-ot, mégpedig Szerep község mérőállomásán 1921. augusztus 12-én, amit mások az OMSZ könyvtárában található feljegyzések szerint is megerősítettek

[link]

És bár a jelenlegi rekord táblázatban 40,7 °C szerepel ehhez a naphoz, de nem tudom, ez honnan jött. Egy ideig ott volt a 42,2 °C

[link] [link]