Hogyan változik meg az ételek minősége magasabb légköri nyomáson?

Kiegészítés:

Az eredetileg "légköri" nyomáson tárgyalt főzés "izobár" folyamat. Ha a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr a tibeti fazékban, akkor csak hidegebb vízben főzhetsz - így az jóval tovább fog tartani.

#22

Hát pedig amiket, írsz, az pont az ideális gázokra igaz. (Mondjuk ha nem extrém nyomást nézünk, akkor a légkör alkotói elég jó közelítéssel ideális gázként viselkednek, szóval szerintem itt nincs jelentősége.)

Egyébként nem a hőmérséklet változás itt a lényeg, hanem a forráspont változás. Minél kisebb a nyomás, annál alacsonyabb a forráspontja a folyadékoknak. Magas hegyen ezért nem lehet főzni. És ezért fő meg gyorsabban az étel a nagy nyomású kuktában.

"Zárt rendszerben a térfogat növekedése viszont egyre jobban növelné a nyomást is, ami a hőmérsékletet is megemelné."

Jaja. Így kukta segítségével tudsz úgy főzni magas hegyen is, mint a tengerszinten. Amúgy meg nem.

#23

"Kiegészítés: kisebb térfogat esetén lecsökken a nyomás, ezért zárt edényben is hamarabb fog párologni a folyadék, de akkor ebben az esetben a hőmérsékletnek nincs relevanciája, mert az is ugyanúgy lecsökken."

Ezért kár volt, mert teljesen értelmetlen. Teljesen független az edény térfogatától, mekkora benne a nyomás. Ha növeled(!) a zárt edény térfogatát, akkor fog benne lecsökkenni a nyomás (pláne ha szigetelt is).

"mert magasabb nyomáson a hőmérséklet is magasabb"

Ezzel a kijelentéssel csak az a baj, hogy így általánosságban nem igaz. Persze ha összenyomsz gázt (és nem adiabatikus a változás), akkor növekszik a hőmérséklete. De ettől még simán lehet nagy nyomású anyag alacsony hőmérsékletű és fordítva. Például a mélytengeri árkokban elég nagy a nyomás, de nincs túl meleg. De ha gázos példát akarsz, ott a Titan (a Szaturnusz holdja), ott a felszíni nyomás kb. másfélszerese a földinek, de a hőmérséklet egy cseppet alacsonyabb. Ellenben például a napkoronában elég magas a hőmérséklet, de a nyomás az nem.

"Nem az edény térfogatára gondoltam, hanem a folyadék térfogatára, ha párolog, akkor a nyomás is megnő az edényben."

Az igaz, hogyha párolog a folyadék, akkor megnő az edényben a nyomás, de hogy jön ez a folyadék térfogatához?

#7 Válaszadó 10:26!

1) Nem állítottam olyat, hogy a hőmérséklet változatlan marad a kuktafazékban.

2) A hőmérséklet 100 °C fölé emelkedését a nyomás növekedése teszi lehetővé. ( Ok - okozat. )

3) A kérdés magasabb nyomásról szólt, így ezt emeltem ki.

#27 (18:01) Ez egy klasszikus gyilkos zóna, ahová bármi értelmeset ír az ember, kiforgatják a szavait és lepontozzák. Eleve félreérthetően volt megfogalmazva a kérdés, amire mégis 100% korrektséggel kapta meg tőlem az első választ, ami jelenleg 21%-on áll.

Utána tisztáztam a kérdés helyes megfogalmazását a 3-as válaszomban, ami jelenleg 55%-on áll.

Később bejött a kuktafazék téma, aminek semmi köze a kérdéshez, mert a nyomás hatása volt a téma, nem a hőmérsékleté - ami a kuktafazék lényegi hatása az ételre. Ugyanis hiába nyomjuk fel a kuktafazekat kompresszorral az üzemi nyomására, ha közben csak 100 C fokig hevítjük fel a rezsón - az eredmény teljesen azonos lesz egy fedővel szabadon letakart klasszikus fazékban való főzéshez, melyben a víz már éppen kicsit forr. Ezért írtam azt, hogy "hülyeség", mert nem ez volt a téma!

Hiába írja a 27-eske:

"3) A kérdés magasabb nyomásról szólt, így ezt emeltem ki."

- ez egy orbitális hazugság, mert a kuktafazék nyomásának kvrvára semmi köze az étel ízéhez, meg a főzési időhöz - mert ha nem melegíted fel olyan hőmérsékletre, amin a vízgőz nyomása felnyomja az üzemi nyomáshatároló szelepet, akkor nem fog gyorsabban, meg más ízűre főni bene az étel - hiába kompresszorozod fel levegővel.

A jelenleg 32%-on álló 11-es válaszom véglegesen rendet teremt a dolgokban, de a kérdező tovább okvetlenkedik, mert nem fogta fel, hogy jó válaszokat kapott - melyeket valamilyen kretének lepontoztak.

A végleges káoszt ezzel a megfogalmazással indítja be a kérdező:

"11: nem készül el hamarabb az étel, ha pl. a víz már 20 fokon forr, és nem 100 fokon?"

Abszolút nem világos, hogy mi a célja - hisz világos hogy szobahőmérsékleten nem lehet megfőzni semmit, hiába forraljuk fel a vizet 20 C fokon.

Utána meg előhozakodik a középsulis tananyaggal, és azt feltételezi, hogy más keveri a sz@rt - de nyilvánvaló, hogy ez nem így van. Az eredeti kérdésére már rég megkapta a megfelelő válaszokat attól a személyiségzavaros gyakorizótól, aki újévi fogadalmával ellentétben kerek 170 napja nem képes lejönni a tudományok toplista éléről. Tovább már inkább nem érvelek.

Mindenkit csókoltat PePi78!