Hogyan változik meg az ételek minősége magasabb légköri nyomáson?

A feltett kérdést először félreértettem, ugyanis a "magasabb" jelzőt a nyomásra is érthetjük ebben a megfogalmazásban! Ezért Helyesebben hangzik:

"... minősége magas-légköri nyomáson"

Vagy egyszerűen, ami ugyanezt jelenti:

"alacsony légköri nyomáson"

Kisebb lesz a véroxigén-szint, ami az érzékelés megváltozásával is jár.

A világ legmagasabb hegycsúcsaira felmászó emberek abba szoktak belehalni, hogy kifáradva leülnek. Ekkor olyan apátia lesz úrrá rajtuk, hogy nem hagyják abba időben a pihenést, és ott helyben kihűlnek.

Láttatok már kuktafazekat?

[link]

A légmentesen lezárható edényben melegítés hatására gőz fejlődik, és benne némi túlnyomás alakul ki.

Kellő ügyességgel ízletesebb étel készíthető mint normál nyomáson.

#6 (09:49) - legalább ne írj hülyeségeket, ha nem értesz a témához!

A kuktafazékban nem a túlnyomástól fő meg az étel hamarabb, hanem a főzővíz magasabb hőmérsékletétől. A kuktafazékban főzést nem az ízek miatt használjuk - mert a magasabb hőmérsékleten való főzés árthat is az ízeknek - hanem a rágósabb dolgok gyors és megfelelő szétfőzéséhez.

Na, kukta vitából elég is:

[link]

a légmentesen zárt fazékból nem szökik el a gőz, a nyomás egyre nő, így a benne lévő alapanyag főzése közben a hőmérséklet a forrpontnál magasabbra emelkedik. Ezáltal lerövidül a főzési idő, sőt, mivel kifelé szinte semmi nem párolog, az ételek ízei is koncentráltabbak, töményebbek, erősebbek lesznek, és sok olyan étel is megpuhul benne, amelyre máskülönben órákat várhatnánk.