A miller féle kisérlet bizonyítja az élet spontán keletkezését?

Nem, csupán azt bizonyítja, hogy egyszerű aminosavak és peptidek, keletkezhettek az ősi Föld vizeiben. Viszont a kísérletben előállított anyagok önmagukban nem elegendők az élet alapjaként, mivel csak pár fajta aminosavat sikerült bizonyítottan szintetizálni a kísérletben.

Semmi köze ahhoz hogy ezekből az anyagokból hogyan keletkezett az élet.

#3, olvass utána, mert később megvizsgálták, és még egy csomó anyagot találtak.

Azon kívül létezik más kísérlet is.

A ChatGPT (Mesterséges intelligencia) válasza:

"A Miller–Urey kísérlet az 1950-es években készült, és az volt a célja, hogy megvizsgálják, hogyan jöhetett létre az élet a Földön az első időkben. A kísérlet során a kutatók vegyi reakciókat hoztak létre, amelyekben az eredmények amino savakat, nukleotidokat és más összetevőket tartalmaztak, amelyek az élet alapját képezik.

Azonban a Miller-kísérlet csak azt bizonyította, hogy az életben előforduló szerves vegyületek előállíthatók az anyagok és az energia kombinációjából. Azonban a kísérlet nem tudta bizonyítani az élet spontán keletkezését, mert a szervezetek kialakulásának pontos folyamata még mindig ismeretlen.

Az élet spontán keletkezése, azaz az élet megjelenése nem magyarázható teljesen a mai tudományos ismereteinkkel, és még mindig kutatások zajlanak ebben a témában. Az élet keletkezésének kérdése összetett és nagyon nehéz feladat, amely több tudományterületet ötvöz, beleértve az asztrobiológiát, a kémiai evolúciót és a biológiai evolúciót is."

Nem bizonyítja, de úgy gondolom, hogy erősen valószínűsíti.

Ha aminosavak tudtak létejönni a szénből megfelelő körülmények között, akkor semmi sem cáfolja, sőt egyenesen feltételezik, hogy az ősi óceánban a kémiai evolúció folyamán megjelenhetett egy replikátor molekula.

Egyébként sincs jobb tudományos magyarázat az életre mint az, hogy hogy spontán jött létre. Nincs bizonyíték teremtőre.

3@-as

1953 - Stanley Miller és Harold Urey

Atmoszféra: metán, ammónia, víz, hidrogén

elsődleges reakció termékek: hidrogén-cianid, formaldehid

Bizonyítottan keletkezett anyagok: Glicin, alfa-alanin, béta-alanin, aszparginsav, alfa-aminovajsav.

Teorizált termékek: egyszerű cukrok Butlerov reakcióból.

2008 "Vulcanic spark discharge"

Atmoszféra: szén-dioxid nitrogén, kén-hidrogén, kén-dioxid

Bizonyítottan keletkezett anyagok: glici, alfa és béta analin, aszparaginsav, szerin és izoszerin, alfa és béta-aminoizobutánsav, béta-aminovajsav, gamma-aminovajsav, valin és izovalin, glutamátsav, norvalin, alfa-aminoadipinsav, homoserin, 2-Methylserin, béta-hidriaszpartánsav, ornitin, 2-Metilglutaminsav, fenilalanin.

2010 A "Vulcanic spark discharge" módosított változata "H2S-rich spark discharge"

Bizonyítottan keletkezett anyagok: glici, alfa és béta analin, aszparaginsav, szerin és izoszerin, alfa és béta-aminoizobutánsav, béta-aminovajsav, gamma-aminovajsav, valin és izovalin, glutamátsav, homociszteinsav, S-metilcisztein, metionin, metionin-szulfoxid, metionin-szulfon, izoleucin, leucin, Etionin

A fehérjeépítő aminosavakból a következőket nem sikerült még ilyen módszerrel előállítani:

cisztein, hisztidin, lizin, aszparagin, pirrolizin, prolin, glutamin, arginin, treonin, szelenocisztein, triptofán, tirozin.

A 22 fehérjeépítő aminosavból 12 hiányzik. Valamint a ma elfogadott álláspont az akkori Föld légköréről, nem támogatja a metán és ammónia jelenlétét. Igen találtak később egy csomó anyagot viszont ezeknek a nagy része nem is bioaktív, vagy legalábbis nem vesz rész a fehérje építésben (a találtak közül 20 ilyen.) Persze feltételezhetjük hogy az első élőlények merőben más proteinépítő aminosavakat használtak. De ez nem más mint feltételezés.

Meg maga a kérdés miller féle kísérletről szólt nem az azt követő más kísérletekről.

A Miller-kísérlet azt bizonyítja, hogy ősi földi körülmények között (vagy legalábbis azok között a körülmények között, amit feltételeztek, hogy akkor volt) is kialakulhatnak az élet alapköveiül (monomereiül) szolgáló molekulák (ő konkrétan egyes aminosavak keletkezését bizonyította). Azonban ezektől még elég messze van az élet kialakulása. Ki kellett alakulnia a monomerekből polimereknek, majd ezekből önmaguk másolására képes rendszereknek kellett létrejönnie. (Erre is vannak elképzelések, például az RNS világ hipotézis, de ezek nincsenek még bizonyítva, bár vannak olyan kísérletek, amelyek megerősítenek egyes hipotéziseket.)

(Félreértés ne essék, a tudomány álláspontja szerint az élet valószínűleg spontán keletkezett, csak ezt a Miller kísérlet - önmagában - nem bizonyítja. Ettől függetlenül persze a kísérlet nagyon jelentős volt az abiogenezis kutatásában.)

#3

Ahogy látható, alapvetően egyetértek a válaszoddal. Viszont nem tudok róla, hogy a Miller kísérletben (sőt, bármelyik Miller féle kísérletben) peptidek keletkeztek volna egyszerű anyagokból. Ebben a criticalbiomass cikkben írnak olyan hasonló kísérletről, ahol képződtek d- és tripeptidek (Leman et al. (2004), Imai et al. (1999)), de ezekben eleve aminosavakat tartalmazó oldatból indultak ki.

[link]

Emellett ahogy a 4. válaszoló is írja, a minták későbbi analízisével több aminosavat is ki tudtak mutatni (igaz, tudtommal abban sem volt meg az összes a fehérjéket felépítők közül).

#4

"A" Miller kísérlet mintáiból egy 2008-as vizsgálat során összesen 14 aminosavat (és öt amint) tudtak kimutatni, szóval jóval többet, de még mindig nem az összeset, ami a fehérjék felépítésében részt vesz. Egyébként egy másik, szintén 1953-ban elvégzett Miller-féle kísérletből - amit akkor nem is publikáltak - összesen 22 aminosavat tudtak kimutatni. De ebben sem volt meg az összes fehérjét felépítő aminosav.

[link]

[link]

Más kísérletek valóban léteznek (lásd a fenti criticalbiomass link). Ez már csak azért is fontos, mert jelen tudásunk szerint a Miller által alkalmazott őslégkör modell nem volt pontos.

Viszont tudtommal az tényleg probléma az abiogenezis kutatásban, hogy hogyan alakulhatott ki az összes szükséges anyag egyszerre. (Na persze az is kérdés, pontosan miknek is kellett egyszerre kialakulni.) Ez nem épp egy friss cikk, szóval már nem biztos, hogy pontosak a benne írtak, de azért mindenképpen érdekes:

"Másodszor, a kémiai inkompatibilitás (összeférhetetlenség) merül fel akadályként. Noha a szintetizált szerves vegyületek listája a Miller-típusú kísérletekben lenyűgöző, de ezek eltérő kísérleti feltételek mellett képződtek. Ha az A anyag szintéziséhez a, a b anyag szintéziséhez b környezet szükséges, akkor egyáltalán nem magától értődik egy olyan (a + b) köztes környezet, amely mind-kettő szintéziséhez megfelelő; de ha van is, lehet, hogy sokkal inkább C szintézisének kedvez, mint akár A, akár B megjelenésének. Nem született még meggyőző javaslat, hogy miként jussunk ki ebből a csapdából."

[link]

#8

Közben látom, nagyjából tárgytalan, amit neked írtam... Na mindegy, megerősítésnek legalább jó.