Ha kapnánk 50 évet, képesek lennénk az elektromos áramot, mint energia továbbító "eszközt" kiváltani?

Az energiaátvitelre nem nagyon tudok alternatívát az elektromosságnak. Annál egyszerűbbet, mint egy réz vagy alu dróton vinni az energiát. A sűrített levegő egy csőben sokkal nehezebben és több veszteséggel szállítható.

A számítógépek esetén megoldható, de a digitális számítógépek nagyon sokkal lassabb és nagyobb lenne. Az analóg számítógépek esetén használtak elektromosságot, vizet sűrített levegőt, gravitációt és ki tudja mit.

Manapság az analóg számítógép drágának számít, de korábban használták.

Lehet mechanikus, pneumatikus (slev, gőz stb...), hidraulikus (olaj, víz stb...), biológiai számítógép (igen dns -el működő prototípus is készült már!) és optikai számítógépet is készíteni!

//Mint ahogy volt elektromos / elektronikus -ból is relés, elektroncsöves és tranzisztoros (chipek előtt) is. És dolgoznak elektronikus quantum számítógépen is. //

Nem a készítés a lényeg hanem a sebesség és a mérete illetve a méretével összefüggően a bekerülési költsége!

A fent felsorolt NEM ELEKTRONIKUS számítógépek közül a legtöbb túl lassú és túl nagy "szoba" méretű, tehát ezek helyettesítésre nem nagyon lennének alkalmasak.

Kivéve az OPTIKAI -t. Igen annak még lehet komoly jövője.

Bár itt még meg kellene oldani hogy a kijelző és egyéb perifériák (bill. egér...) se legyenek elektromosak.

Illetve a biológiainak a lassúságán ha javítanak valamit még lehet belőle olyan gép ami pl 2 bit helyett több állapottal operál. Bizonyos számításoknál ez lehet előnyös!

//A quantum számítógépet azért nem játszik ennél a kérdésnél mert nagy részben elektronikus. Egyébként a közeli jövőben ennek lesz bármilyen jelentősége, sok fejlesztés már elkészült és tesztelés alatt áll. Mondjuk azt sem értem mi a gondod az elektronikus működéssel, de mindegy a kérdésedre válasz született. Lehetséges.//

Kedves Kérdező!

Elméletileg természetesen lehetne jelerősítőket is beépíteni, de ez csak tovább növelné a rendszer bonyolultságát és energia igényét.

Gondolj bele, hogy a mai processzorok egyik problémája (ha nem a legnagyobb), hogy hogyan lehet hatékonyan elvezetni a termelődő hőt.

Mivel a mechanikus eszközöket nem lehet hatékonyan egy bizonyos szint alá miniatürizálni és hatásfokuk a logikai áramkörök tranzisztoraihoz képest nagyságrendekkel rosszabb, ezért a veszteségek miatt keletkező hő sokkal jobban behatárolja az építhető rendszer bonyolultságát. Egy sok tízezer szelepet tartalmazó logikai gépnek elképesztő energiaigénye lenne, ami a gép belsejében hővé alakul. Ezt a hőt valahogyan el kellene vezetni, ami miatt a rendszert "szellősebbre" kellene építeni, de ezt azt eredményezné, hogy a vezetékek hossza megnőne, viszont ez azzal járna, hogy nagyobb veszteséggel lehetne továbbítani a jeleket, ami miatt több energiára (erősítőre) lenne szükség, ami azzal járna, hogy jobban melegedne. Tehát nem megszüntettük a melegedési problémát, hanem tovább fokoztuk. És ez egy ördögi kör, nem tudsz csinálni ellene semmit, ahogy egyre bonyolultabb mechanikus szerkezetet építenél, annál inkább jelentkezik.

A többi hozzászóló által említett Babbage és gépe egyébként reményteljes volt.

És az első programozó egy nő volt aki programot is írt hozzá.

Ada Lovelace

Sajnos mindketten idő előtt meghaltak mielőtt a gép elkészült volna.

És más nem nagyon értette mi is ez és mire képes.

Pedig a XIX. század közepén létrejött programozható számítógép egyszerűen korszakalkotó és mindent megváltoztató jelentőségű lett volna!

Attól függetlenül hogy mechanikus (gőz meghajtású energiaforrásról üzemelő) nagy szerkezet lett volna.

De nem kicsit "Steampunk" -abb világ jött volna létre.

[link]

Ada linkje lemaradt:

[link]

Babbage

[link]