Ha egy tóban fürdöző embert sokkolóval megrázunk, akkor merre fog elvezetődni az áram?

Az emberben levő sós folydékok jobb áramvezetők, mint a víz. Ezért hal meg a krimikben "a legrövidebb szerepet kapó ember", amikor hajszárítót dobnak a fürdőkádjába.

Úgy saccolom, hogy a sokkoló továbbra is le fogja bénítani az áldozatot. A két tű között a vizen keresztül lesz egy kis áramveszteség, de nem sok.

Viszont, ha az ember úszás közben lebénul, annak fulladás lehet a vége.

Egyik válasz sem helyes.

A sokkoló egyik pólusa sincs földelve, egyik csúcsból a másikba folyik az áram, csak ott lokálisan.

Nyilvám egy kis bizsergést lehet érezni a közelében, úgy képzeld el a dolgot, mint ahogy a mágnes erővonalait lerajzolják. Az áram nem csak a legrövidebb úton folyik, de ott folyik a legtöbb.

A valóságban sokminden nem úgy működik mint a filmekben.

Ezt nem vetted még észre?

A filmekben bedőlnek az űrhajók kanyarban mint a repülők. Az őrben a robbanásnak és a hajtóműnek hatalmas robaja van.

A filmekben látszik ahogy a fény halad a sugárfegyverből amikor lőnek vele.

A filmekben az energiafegyverek csöve visszasiklik lövéskor mint a közönséges ágyú csöve. Légüres térben nagy levegővel percekig kibírják.

Ránagyítanak és leolvassák a fényképen lévő tag szemüvegén tükröződő mobiltelefon kijelzőjéről a hívott nevét.

Szupermen egy több négyzetkilométeres befagyott tóról leemeli a jeget és elrepül vele.

A filmekben elhajolnak a lövedékek elől. A filmekben pittyeg a számítógép amikor feliratok jelennek meg a kijelzőjén. Az időzített bombák mellé jól látható, világító hétszegmenses kijelzőt építenek be hogy látható legyen a hátralevő idő. Továbbá ezek a bombák nyílt szabvány szerint épülnek hogy lehessen tudni milyen színű drótot kell elvágni.