Mi az evolúciós szerepe a halálközeli élménynek és csak embereknek van ilyenje?

Arra gondol a kérdező szerintem, hogy a legtöbb testi dolog nem véletlenül olyan, amilyen. Az evolúció úgy faragta a dolgokat, hogy hasznos legyen.

Pl. a kacsa lába azért olyan, amilyen, hogy jobban lehessen vele lapátolni a víz alatt

Viszont azért azt tudni kell, hogy az evolúció nem egy mérnök.

Csomó olyan dolog van, aminek se kifejezett előnye, se kifejezett hátránya nincs az organizmus számára.

Ezeket simán csak "meghagyja" az evolúció.

Az, hogy a halálközeli élmények hasznosak vagy csak ilyen megmaradt súlytalan (se nem hasznos, se nem rossz) dolgok az kérdés persze.

Amíg többet nem tudunk a témáról addig viszont kár azon spekulálni szerintem, hogy mi van, ha az evolúció valami extra magasztos cél miatt "fejlesztette" ki. Pont ugyanannyi esélye van annak is, hogy totál lényegtelen.

Sőt még az is lehet, hogy egy más lényeges funkció (valami agyi dolog) negatív (de tolerálható) mellékhatása.

Amennyire én látom az agyunk pont azon a határon van, ami elég ahhoz, hogy működjünk. Ezért van az, hogy akinél valami nem 100%-os az megbolondul (ezzel pedig evidensen életképtelen).

Ezzel azt akarom mondani, hogy az agy "dizájnja" azért annyira nem jó, inkább csak szódával elmegy.

Többféle halálközeli élmény van.

A fényalagútnak és a testközeli élménynek nincs haszna, így alakult.

A végtelen béke pedig egy nagyon hatékony kábítószernek köszönhető. Az a haszna, hogy nem őrülsz bele a fájdalomba.

Ezek nyilván nem csak az embernél működnek, egy másik témában hasonló agyi jelenségeket egérben is kimutattak, de nyilván mindenhol van.

Amúgy ezekről már legalább négyszer írtunk.

Az egyed halála előtti utolsó pillanatoknak nem sok evolúciós jelentősége van, hacsak nem valami utolsó kétségbeesett akcióról beszélünk, pl egy utolsó ficánkolás a ragadozó karmai között, vagy egy gyors szülés pl csótányoknál.

Ugye csak az vesz részt a szelekcióban, ami az utódok számát befolyásolja.

Attól nem lesz több utódod, hogy látsz egy fényt, aztán meghalsz.

Mert az élővilágban kb ennyi van, nem rohan oda egy maci, és egy bagoly egy defibrillátorral.

Nem kell szerepe/ haszna legyen. Simán ha nem nagyon hátrányos akkor képes fennmaradni.

Másrészt a halálod előtti utolsó pillanatokról beszélni evolúciós értelemben kicsit olyan mintha a hullamerevségről elmélkednénk. Mert annak mi a haszna ,hogy így alakult? Hát haszna aligha van, mert akkor már nem adod tovább a génjeidet. Szóval tök mindegy a tested hogyan viselkedik a halál beállta utáni órákban annak már nincs sok evolúciós jelentősége.

"utolsó kétségbeesett akció"

Ilyen is van: amikor végigszalad előtted az életed, és nagyon szerencsés esetben adhat egy jó tanácsot.

Lazacnál pedig kibocsátják az ikrákat vagy a tejet. Még akkor is, ha a folyó elején vannak.

"és csak embereknek van ilyenje?"

Úgy tudjuk, a csigák például nem kutatják és nem írnak cikkeket a halálközeli élményeikről.