Ha az érzelmek hátráltatják az embert, lehetséges, hogy az evolúció eltünteti majd a jövőben?

Az érzelmek nem változtak a krokogyélusok megjelenése óta.

Ez azt is jelenti, hogy evolúciósan nagyon sikeresek.

Egyrészt az evolúció nem csinál semmit. Nem egy személy vagy hasonló.

Másrészt meg a gyerekcsinálás/vállalás pont hogy a legérzelemközpontúbb dolog...

#Kéredező: "Érzelmek nélkül jobb lenne"

Igen. Van aki egész életében így érzi, és talán jogosan is. De a többség az érzelmekkel jobban jár.

Az érzelmek sokkal jobban katalizálják a fejlődést. A racionális döntés lassú, és körülményes, nincs soha jutalomélmény, és annak reménye és igénye se, tehát sokkal kisebb a motiváció. Az érzelmek persze sokszor rossz döntést is kikényszerítenek, de az elhatározások változatai sokkal színesebbek, mert részben intuitívak, tehát sokszor így olyan választás kerül előnybe, amiről csak sokkal később derül ki, hogy nagyon is hasznos volt.

Az érzelmek kifejeződései hihetetlenül gyors információátadások, és ez gyakorlatilag az emberek és mindenféle metakommunikációra képes élőlények között az információátadásnak akár a felét is kiteszi, ráadásul ez a nyelv egységes az élővilágban, és mindenki érti. A fájdalom, a félelem, az agresszió...stbstb... kifejeződéseit szinte ugyanúgy gyakorolja minden metakommunikáló lény. Ez azt jelenti, hogy csaknem egymástól függetlenül fejlődő fajok esetén is elképesztően sikeresen működött az érzelmek kialakulása.

Elég nehéz elképzelni, hogy pusztán a racionális döntésképesség kialakulása eljuthatott volna a magasabb szintű kognitív képességeket felmutató agy kialakulásáig, hiszen ilyen esetben elégségesek lennének csak a célravezető ösztönök megjelenései, mint mondjuk néhány primitívebb rovar idegrendszere esetén.

#Kérdező: "Ehelyett csak a racionális gondolkodás működne. Senki nem lenne bűnöző, mert tudnánk, hogy nem logikus például kirabolni egy bankot."

Ha a gyereked éhezik, teljesen racionális döntés lesz, hogy kirabold a bankod. Te teljesen el vagy tévedve. A racionális döntés éppen arról szól, hogy alaposan átgondoljuk az előnyöket és a hátrányokat, és ennek az eredménye simán lehet bármi rossz- és akár velejéig gonosztett.

Éppenséggel a bankrablások elsöprő többsége soha nem érzelmi alapú, hanem nagyon is racionális felmérések eredményei, ahol a rabló arra számít, hogy nem kapják el ezért és azért, és így hatalmas nyereségre tesz szert. Pont fordított a helyzet! Ha nem lennének érzelmek, sokkal több lenne a bankrablás és a gonosztett és a gyilkosság! A hangyák rendkívül értelmes rovarok, de gépiesen erkölcs, morál nélkül gyilkolnak le bármit, akár más hangyákat is, vagy tesznek más kolóniákat rabszolgákká, vagy hosszan élő élelemforrásssá, mert nekik ez éri meg, ez a tiszta racionalitás.

Az első világháborúban a gyilkolásra csak elkapkodottan kiképzett emberek rengetege a lövészárokban inkább a levegőbe lőtt, és nem az ellenségre, mert érzelmileg képtelenek voltak elviselni azt, hogy a másik embert lelőjék. Ha racionálisan döntöttek volna, akkor az első világháború áldozatainak száma nagyságrendekkel nagyobb lett volna.

#13: "Egy évszázaddal Darwin halála után még ma sincs a legcsekélyebb bizonyítható vagy akár elfogadható magyarázatunk sem arra, hogyan ment végbe a valóságban az evolúció"

C. Booker úrnak üzenem, hogy úgy ment végbe, ahogy ma is zajlik az evolúció. Az evolúció talán a világ legjobban bizonyítható és legtöbb bizonyítékkal rendelkező történeti tudományága. Ha totál hülye ehhez a tudományhoz, vagy egy féleszű kreacionista, akkor ne szóljon bele olyanba, amihez lövete sincs.

Egy képzetlen firkász magánvéleménye amúgy mennyiben képvisel értéket a tudományban? Megmondom. Semmit. Hraskó Gábornak biológus kutatói szakdiplomája van, és nem egy hozd el vidd ki újságíró. Az ő véleménye ezzel szemben ez:

"Az evolúció - a fajok változása és közös ősből történő leszármazása - tény, ezt fosszíliák, anatómiai, fejlődésbiológiai, genetikai és egyéb megfigyelések lehengerlő mennyisége bizonyítja."

[link]

Na, ki hazudik? A te firkászod inkább? Hát persze... :D

No és mi a helyzet veled?

Miért nem mered kiírni teljesen ezt a C. Booker nevet? Kifiaborja ez a tag? Csak nem ujjból szopott ez az egész sztorid? Gyanús, mintha valami Jehovás sületlenségoldalról szúrtál volna be ide egy semmilyen visszakövethető álreferenciát...

Vagy az egész a te kitalációd? A kreacionisták szoktak ilyen gátlástalanul hazudozni... Mondhatni érzelemmentesen, racionálisan felmérve a hazudozásból származó előnyeiket. :D

#8: "Teljesen nem tünnek el, de vissza szoruloban vannak. Valoszinű a töredéke lesz a mostaninak. Már most is lényegesen kevésbé érzelmek alapján döntük mint az öskorban."

Gondolod? Egy hordában, ahol örültek, ha megszerezték a napi betevőt?

Háborúkat lehetett a modern időkben csak pusztán az érzelmek felkorbácsolásával kirobbantani. Feltételezed, hogy az őskorban rafinált politikusok hajszolták dühbe és harcba a többieket egy másik horda ellen? Az ilyen hordák nem is igen találkoztak egymással, és bőven volt lehetőségük akár el is kerülni egymást, mert értelmetlen harcba minek mentek volna. Ha harcoltak is, annak bizonyára nagyon egyszerű kézzelfogható okai voltak, amiknek az érzelmekhez nem sok köze lehetett, még akkor se, ha éppen mondjuk nőket mentek rabolni... Kíváncsi lennék rá, hogy szerinted milyen gazdag érzelemvilág irányított akkoriban egy hordát?

Most hirtelen "A nap szerelmese" és az "Aranyecset" című könyvek jutnak az eszembe, amiket Dallos Sándor írt Munkácsy Mihály festő életéről, és szétfeszülnek ezek a gazdag érzelemi töltetektől. Maga a festő képeit is az író eszelős erejű érzelemforrásokként mutatja be, ahol akkoriban egyes vallásos nézők elájultak pl. a "Krisztus Pilátus előtt" láttán.

Úgy véled, hogy akkoriban az ősemberek a művészeti munkák előtt még nagyobb halomba hullottak volna az érzelmi átlényegülésük közepette?

Első gondolat: a "mesterséges intelligencia átveszi az uralmat" típusú félelmekre szoktam azt mondani, hogy egy gép számára, amit nem az evolúció formált ("élj túl és szaporodj") a kikapcsolt állapot pont annyira megfelelő, mint a bekapcsolt. Tehát ha elvennénk az érzelmeket, nem lenne semmilyen motivációnk.

Másik gondolat: az érzelmeket hiba úgy felfogni, mint amiket a formális logika képességének a megjelenése okafogyottá tett. Stephen Pinker "Hogyan működik az elme" c. könyvében elmagyarázza, hogy pont az az érzelmek jelentősége, hogy nem lehet akarattal, racionalitással kikapcsolni őket.

A rossz dolgoknak is van értelme, ha nem is éppen akkor, amikor rosszak. Például a jelzáloghitel egy borzasztó dolog, amikor éppen viszi a végrehajtó az ősi birtokot. Széchenyi mégis amellett kardoskodott a Hitelben, hogy lehessen ilyen dolog. Ha ugyanis létezhet jog, ami az akaratomnál erősebb, akkor ez biztosíték a másik embernek, hogy nem tudom meggondolni magam, mindenképpen visszafizetem a kölcsönt - adni fog tehát kölcsönt, amit amúgy nem adna.

A szerelem is ilyen, evolúciós célja a "nem oldok én kereket, szülhetsz nekem gyereket" ígéret hitelesítése. Csak úgy tud hiteles lenni, ha nem tudom kikapcsolni.

Vagy vegyük a bosszúvágyat. Racionálisan többnyire értelmetlen: ha valaki megöli a gyerekemet, nem támad fel attól, hogy a gyilkost megölöm. Semmivel nem lesz nekem jobb (már az érzelmi egyensúlytól eltekintve, úgymond racionálisan) ha megteszem, mégis egy kikapcsolhatatlan érzelem a bosszú. Evolúciós értelme az, hogy a közösség többi tagja is tudja ezt, és ezért eszébe sem jut megölni a gyerekemet.

#17: "Igen úgy vélem hogy egy ősember sokkal előbb folyamodot pl erőszakhóz mint egy mükedvelő, ha valaki kritizálta a müvét."

És miért is? Mert nem olyan gazdag az érzelemvilága. Egyszerű lélek, aki azonnal üt a kritikát követően, ha a bírálót gyengébbnek látja, és nem mérlegel a sérelem nagyságától, vagy kicsiségétől függően. Nincs benne erkölcsi gátlás, pontosabban nem olyan fejlett és sokszínű, mint a mai emberben (nőt, gyereket nem, ha gyengébb nem, egyáltalán rögtön ütni unintelligens és szégyelnivaló dolog...stbstb). Magyarán az ősember sokkal racionálisabb, mint egy mai ember, és merő képtelenség is lenne azt hinni, hogy érzelemdúsabb voilt őkelme. Ő csak a roppant egyszerű érzelemvilágából kiindulva a reakciói is sokkal látványosabbak voltak, vagyis sokkal egyszerűbbek és egysíkúbbak.

Direkt leírtam neked egy hangyatársadalmat, ahol a racionális "gondolkodás" eléggé egysíkú válaszreakciókat szült. Nem igazán értetted meg azt amikről írtam. A látványosabb reakciók egyáltalán nem értékmérői az érzelemvilág fejlettségének. Alkalmasint éppen ellenkezőleg...