Mi áll a "fénytörés" nevezetű hoax mögött?

#21

"Kérdező, akkor most tulajdonképpen te vizsgáztatod itt a népeket?"

Ha ezt úgy érted, hogy eredetileg is volt-e fogalmam a válaszról, akkor ez valóban így van.

Viszont a célom nem "vizsgáztatás" volt. Nem volt kötelező, hogy olyan valaki hozzászóljon, aki nem tudja a megoldást. Ami a téma bonyolultsága és nem oktatott volta miatt egyáltalán nem dehonesztáló. Ezért ez nem vizsga és nem is lehet megbukni.

Felvetettem egy szerintem érdekes témát. Amire, ha megjön a megoldás, akkor az ez iránt érdeklődők elolvashatják.

#22

"Amúgy végül is miért lett a kérdésben hoaxnak nevezve? Csak azért, hogy hátha többen megnézik a kérdést?"

Ahogy a 16-os kommentemben leírtam, lényegében igen. De azért felhívnám a figyelmet a kérdésben levő idézőjelre. Nem a fénytörést neveztem hoaxnak, félrevezetésnek, hanem a "fénytörést", mint szóhasználatot, ami nem szolgálhat a jelenség magyarázatául. És a kérdés kifejtésében rögtön le is írtam, hogy mit értek ezalatt. És, hogy mi lenne a kérdésem.

Folytatnám a 19-esben elkezdett magyarázatot. Részben a 18-as videoval átfedésben, részben attól eltérve.

Honnan tudja a fénysugár, hogy a Fresnel-törvénynek megfelelően A és B között a legrövidebb úton kell haladnia?

1. Fény a hullámszerű terjedése folytán minden lehetséges útvonalat bejár. A távolabbi kacifántosabbakat kisebb, a reális útvonalhoz közelebbieket nagyobb valószínűséggel.

2. Egy olyan útnál, ami nem a legrövidebb, legyen a megtételhez szükséges idő: t. A közeli útvonalakra a futásidő:

... t-3*e, t-2*e, t-e, t, t+*e, t+2*e, t+3*e, ... Ahol e egy kis szám.

Ez egy sin(x) jellegű függvény. Eszerint kell a hullámokat összegezni hogy egy adott időpillanatban a pályához tartozó valószínűséggel összefüggő adatot kapjunk. Ebben a függvényben minden "domb" mellett ott van egy "gödör", ezért az összeg 0.

3. A legrövidebb út szomszédságában az útvonalak futásideje:

... t+3*e, t+2*e, t+e, t, t+e, t+2*e, t+3*e, ...

Ez egy szimmetrikus függvenyt ad, ahol a t-nél levő "dombnak" vagy "gödörnek" nincs ellensúlya, ezért a hullámok összege nem 0. Ez a leírás természetesen nem pontos, de szerintem szemléletesebb képet ad, mint a fent említett videóban a fázisvektorokat összegző spirál.

Röviden összefoglalva a fénytörés hátterében levő fizikai folyamatokat:

- egy közegben a fény terjedési sebessége c/n, ahol n-et nevezhetjük törésmutatónak. Ez a sebesség mérhető, bár n-et nem így szokták meghatározni.

- a Fresnel-törvény szerint a fény két pont között azon az úton halad, amit a legrövidebb idő alatt tud befutni. (Vagy pontosabban azon, amelyiknek a környzetében nincsenek hamarabb befutható útvonalak.)

- a fény úgy választja ki a legrövidebb idejű utat, hogy hullámként valamennyi utat egyszerre bejárja és a nem minimális futásidejű útnál a szomszédos hullámokkal való interferencia 0 intenzitást eredményez.

#28

"S ha már itt tartunk te milyen nevet adnál a jelenség megnevezésére?"

Nem foglakozom ezzel. Szerintem nem a név a lényeg. Azt csak a szenzációhajhászás kedvéért neveztem hoaxnak.

Ami fontos, hogy az emberek néha utánagondoljanak, hogy amit az iskolában tanítanak, az tényleg valódi, ok-okozati magyarázat-e. Mint ennél a jelenségnél is.