Mi áll a "fénytörés" nevezetű hoax mögött?

#10

"én már a listában olvasva egyből tudtam, hogy "sakk-matt tudomány" típusú a kérdés... "

Nem az. Ez tényleg fizika és érdekes.

Egyébként milyen listában láttad? A tudományok listában 0 kérdésem van az elmult 30 napban és 552 válaszom. Az "idők kezdete óta" mindössze 7 kérdésem volt. Nem vagyok egy notorius kérdező. :-)

"Próbáld ki világíts rá a lábujjadra aztán kalapáccsal célozz rá teljes erőből."

Az más. Úgy a csillagokat lehet látni. :-)

#14

"De te nem azt kérdezted meg, hogy "miért alakul ki a fénytörés", vagy "mi áll a fénytörés hátterében". Hanem hogy mi áll a fénytörés nevű átverés mögött. Magyarul szerinted a fénytörés egy átverés/álhír vagy megtévesztés. Ha így teszed fel a kérdésed ne csodálkozz ha trollnak néznek."

Valóban a kérdésem szenzációhajhász. Arra szolgál, hogy az emberek megnyissák a linket. De a kérdés részletezéséből világos, hogy nem tagadom, hogy a fény irányváltoztatása létezik.

Ami a hoax, vagyis félrevezetés, azt állítani hogy a törésmutató magyarázatul szolgálna erre a jelenségre:

"Mégis azt mondjuk, hogy fénytörés meg törésmutató, mintha ez bármit megmagyarázna."

Ez a lényeg a kérdésben: mi a magyarázata annak, hogy a fény a közegek határán iránytváltoztat és pont úgy változtat irányt, ahogy.

#15

"Tessék, itt a Fermilab kutatója magyarázza el a dolgot, érthetően, szemléletesen..."

Kösz Mojjo. Az első válaszoló, aki látja, hogy itt bizony van mit megmagyarázni.

Egyébként a videó nagyon jó. És az is jellemző, hogy a törésmutatóval való számolás még csak nem is került fel az elvetett magyarázatok közé. Mert az csak leírja a jelenséget, a fizikáját nem magyarázza.

Az előadó által adott végső magyarázattal csak az a baj, hogy magába foglalja a Maxwell-egyenleteket és itt már elveszti a közérthetőséget. A két komponensre különbözően ható dielektromos állandó sem olyan dolog, amire egy természettudományokban tájékozott ember azt mondaná, hogy "közelebb kerültem ahhoz, hogy értsem a fizikai folyamatot".

#18

Ez a video valóban közérthetőbb.

Csak nem szabad kiejteni a kvantummechanika szót. Elég annyi, hogy a fény kettős természetű: ha nem lép reakcióba semmivel, akkor kiterjedt (valószínűségi) hullámként halad.

Ha pedig reagál valamivel, akkor a hullámhossztól függő nagyságú energiacsomagként (foton) viselkedik. De ez utóbbi nem lényeges a fénytörés megértése szempontjából.

A hullámviselkedés közismert a diffrakcióból vagy pl. a kétréses, egyfotonos kisérletből.

Én három dolgot emelnék ki a videoból:

1. Fresnel elv: a fény két pont között mindig a legrövidebb idő alatt befutható utat választja. Ez igaz, pl. amikor két pont között egyenesen halad. Amikor egy tükörről visszaverődik. Amikor az útjában két különböző törésmutatójú (ahol különböző a fény terjedési sebessége) közeg van.

2. A fény sebessége az n törésmutatóju közegben c/n. (Ebbe nem mennék bele, hogy miért.)

3. A fény terjedés közben hullámtermészetű. A különböző úton haladó hullámok kioltják vagy erősítik egymást. Ez határozza meg a végső pályát, (a legvalószínűbb helyeket) ahol a fotont észlelni lehet.

A 2. és 3. pont határozza meg a Fresnel-elv mögött levő fizikát.

Itt egy kis szünetet tartanék...