Időutazásnál honnan lehet tudni, hogy nem szilárd testbe/anyagba kerülünk?

"Ez a definíciós rész már meg lett válaszolva lényegében, csak talán könnyen átsiklik rajta az ember.

1. Konkrét tudományos definíció nincs rá, itt kezdődik, tehát ami marad az a filmek által bemutatott eredeti megjelenítés.

2. Tehát a definíciója az a filmes megjelenítés leírása: "a jelenből eltűnik és megjelenik a jövőben vagy a múltban". Lett már írva... Tessünk olvasni...

3. Mivel tudományosan nincs definíciója, ezért ilyet nincs értelme várni, vagy kreálni és ráfogni, hogy tudományos."

A Star Trek filmsorozatban szereplő térhajtóművet az elméleti fizika módszerével elkezdték vizsgálni, találtak is rá elméleti megoldást. Mint mondtam már hogy az Alcubierre metrikában van ilyen megoldása az Einstein téregyenleteinek. Teleportáció mint filmes téma? Fizikában az elméleten túl a kísérleti fizika is foglalkozik vele és sikeresen végeztek is kvamtumteleportációt. Elméletileg még embereket is lehetne, ha technikailag ott tartanánk, de az a teleportáció amit tudományosan ismerünk nem pont olyan mint a filmekben. Lehet vizsgálni tudományosan, például autó leesik a hegy oldalán filmben akkor a filemkben megszokott módon az robbanni szokott, gyakorlatban ez egyáltalán nem így van mintha az autó egy erős ütésre robbanó bomba lenne. Lehetne még sorolni, de lehet vizsgálni olyan szempontból is filmeket mely a jelenlegi kísérleti fizika határán túl van és elméleti fizikai módszerekkel tudjuk vizsgálni. Például a vissza a jövőbe trilógiában az antigravitációs elven működő gödeszkának már léteznie kéne a film szerint, hiszen már a film régen készül és az a dátum bekövetkezett már a valóságban mely akkor a jövő volt. Tudományosan amit tudunk antigravitációt az nem úgy működik mint abban a filmben.

Teljesen más vizek:

Szürreális számok : John Horton Conway brit matematikus konstruálta, Donald Knuth amerikai számítástudós tette közismertté. Játékok többek között a go játék elemzésére használta Conway.

Robbantott számok : Szalay István matematikus konstruálta aki egyetemi tanár, matematikus , Szeged egykori polgármestere

Nem fog az utcán szembe jönni velünk egy robbantott vagy egy szürreális szám, vagy mikroszkó vagy űrtávcső segítségével se fogjuk látni, de attól még tudomány, méghozzá a matemaitika tudománya. A legegzaktabb tudományág a matematika. A gyakorlat azt mutatja, hogy előbb utóbb valamelyik alkalmazott tudományban felhasználják a matematikának azon részét ami akkor úgy tűnt hogy csakis önmagáért létező, semmi másra nem használható elméleti matematikai dolog, ha nem is a tudós életében, hanem jóval később mire alkalmazzák. Például Pierre de Fermat, nevéhez fűződő a kis Fermat-tétel, így a Fermat-prímteszt. Ki gondolta volna, az 1600-as években hogy mire jók ilyen prímteszek melyek elvégezhetőek sokkal gyorsabban mint a naív próbaosztások sokasága. A kis Fermat-tétel az RSA titkosítás egyik alapköve, paramétertől függően RSA-t vagy eliptikus görgéket használ a TLS biztonsági protokoll.

Más tudányágak így a fizika is a matematikára épít, a természet leírásának módja a matematika. Matematikai modellt kell építeni, elméleti fizika esetében is. A tőzsde, üzleti folyamatok, üzletemberek világa látszólag teljesen más mint az elméleti fizika, pedig a tőzsde, üzleti folyamatok vizsgálhatóak, ellemezhetőek az elméleti fizika módszereivel.

"Nem kreálunk rá tudományosnak kinevezett bármit, mert azért belátható, hogy az is még csak fantázia, és a végén még a filmek fantázia technológiáját fogják az emberek mérnökileg kitalálni, ami szintén nem fog működni."

Akármilyen meglepő, bár aki tudományokban jártas annak ez közhely, hogy attól még lehet nem igaz, ha tudományos. Sőt a tudományos állításnak egyik kritériuma a falszifikálhatóság, vagyis előre megmondjuk ha nem lenne igaz akkor azt hogy lehet bizonyítani, ha bizonyított hogy nem igaz attól még tudományos állítás. A matematikát már önmagában is, de azon belül a formális logikát kiemelve ami azon belül - így elméletben - levezhethető módon cáfolt, arra kár a kísérleti fizikai erőfeszítés. Nagyon lebutított példa : teljesen felesleges olyan kísérletet indítani, hogy 5-nél több , de 3-nál kevesebb protont tartalmazó kémiai elemet tartalmaz. A formális logika kizárja annak létét.

Egyébként mint mondtam példának a teleportációt pontosabban kísérletileg a kvatmuteleportációt egyáltalán nem a filmes fantázia szerint valósították meg a mérnökök. Lehet keresni filmeket amelyek régebben készültek és ami már ma létezik hétköznapi technológia, de akkor még nem így volt, mennyire mellé lőttek vagy mennyire nem.

"A kérdésre visszatérve, szerintem az lenne elképzelhető, hogy ahol kilép az időből, ..."

Mindig ezt a kilép az időből, hozod fel, attól hogy hivatkozol mindig a filmekre nem fog igazzá válni, hogy definiált fogalom, maximum fantázia világán belül és azon szinten az. Az meg nem tudomány, ha még ezerszer vagy milliószor leírod akkor is így lesz. Úgy gondolom, hogy az nem érdekes, hogy fantázia szinten mit hozol ki, bármit meg az ellenkezőjét is. Legalábbis elméleti fizikai szinten az érdektelen, agykutatás, pszihológia, antropológia ilyen tudományterületeken lehet érdekes.

"időutazás:

Az a történés, amikor valaki vagy valamely tárgy a jelen relatív téridejéből (vagyis idejéből) eltűnik és megjelenik a múltban vagy a jövőben."

Amit mondtam hogy Földhöz viszonyítva a fénysebesség megközelítésével majd visszalasítással, illetve fénysebesség legyőzősével lehet a jövőbe is a mútba oda vissza járkálni az Einstein téregyelneleteinek léteznek ilyen megoldásai. Ezt már eléggé szétszették a téma specialistái, az elmúlt évtizedek alatt. Úgy gondolom, hogy joggal tekinthetem elméleti fizikának és joggal nevezhetem időgépnek ahol a jövőbe tud kerülni és vissza a múltba is, oda-vissza, oda-vissza.

Amit te írtál definíciót nem vitatom, hogy az is időutazásnak besorolható, azt eddig se vitattam. Mint mondtam korábban nem ismétlem el végig, csak annyit belőle hogy az időugrás. Bár az a múlt jelen, jövő nem olyan egyértelmű például melyik időpont az a jelen itt mint 100 millió fényévvel távolabb a jelen ... . Nem azt mondom hogy kizárólag akkor, de legegyszerűbb esetben akkor ha abban a lokális rendszerben ismét megjelenik / eltűnik, innen már el lehet indulni mint tudományos irány, sőt nem is én találtam ki ezt.