A matek természettudomány???

Nyilván törlések történek, mert több hivatkozás sorszáma nagyobb az aktuális válasz sorszámánál.

Kérdező!

Ha a tudomány (bármelyik területe) csak azzal foglalkozna, amit alkalmazunk is valamire, akkor ma nem lenne tudomány. Ha így képzeled a tudomány működését, akkor rendkívül téves elképzeléseid vannak.

Minden tudományág természetszerűleg foglalkozik a környezettel, vizsgálja annak sajátosságait. A módszer az adott tudományág sajátja. Azonban minden tudományágnak van önfejlődése is, amikor egy belső összefüggésre fény derül, többnyire senki sem tudja megmondani (legfeljebb néhányan sejtik), hol milyen terület lesz képes annak alapján új ismereteket felfedezni.

Csak egy példa: már több száz éve vizsgálják a prímszámok törvényszerűségeit, számos kiváló ismeret keletkezett azóta. Nagyjából a múlt század második harmadáig (talán a végéig) sokan tartották úgy, ez egy szellemi attrakció, valójában semmi haszna. Ma viszont enélkül a több száz éves kutatás, és felhalmozott eredmény nélkül nem létezne banktitok. És sok más intézmény sem lenne képes megvédeni adatait.

Tehát a #20-ban (talán jó a hivatkozás) az első bekezdés a tudomány céljáról való ismereteidről rendkívül rossz képet fest. Aki valaha foglalkozott tudománnyal, ilyet akkor se írna le, ha ostorral vernék.

Minden tudomány egyik alapvető feladata a saját háza táján való sepregetés, ami alatt azt kell érteni, hogy a természetről való ismereteink bővítésén túl fel kell tárni az azok közti összefüggéseket, és a róluk alkotott képünket pedig folyamatosan ellenőrizni és finomítani kell.

A matematika nem gyakorlati tudomány, hanem elméleti. Feladata a vizsgált struktúrák belső sajátosságainak vizsgálata, ami által ismereteket szerzünk a formális rendszerek szabályszerűségeiről, és bővíthetjük a természttudományos kutatáshoz felhasználható eszköztárunkat is. Hogy később mi bizonyul hasznosnak, azt előre nem lehet megmondani. A komplex számok egy elég önkényes és agyament dolognak hangzik elsőre, aminek semmi köze a valósághoz, de hullámtanban, kvantummechanikában, de akár még a sima áramkörelméletben is nagyon hasznosnak bizonyul, amikor amplitúdót és fázist is számon kell tartani.

Az olyan absztrakt algebrai struktúrák pedig, mint az Euklideszi terek, és diszkrét vagy folytonos csoportok szintén a modern fizikában a kvantumelméletben és reprezentációelméletben használhatók.

Nincs értelme egy matematikai kutatások közvetlen és azonnali hasznosíthatóságát nézni. Van, aminek a gyakorlati használata közvetlen és nyilvánvaló de a matek alapvetően nem erről szól. A matek a belső összefüggések tisztázásáról szól, ami hosszú távon járul hozzá a matematika alkalmazhatóságához.

A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának megkérdőjelezése azok vesszőparipája szokott lenni, akik tehetségtelenek vagy lusták a matekhoz, és ideológiai alapoz akarnak keresni ahhoz, hogy a tudatlanságuk és vagy/érdeklődésük hiánya tulajdonképpen természetes, és éppen a matek az, ami öncélú, furcsa, és feleslegesen erőltetett.

Azonban mi sem áll távolabb a valóságtól.

"Rengeteg sikeres matematikus állította a saját kutatási területéről, hogy gyakorlati szempontból haszontalan, ez a vélemény szerintem teljesen független a képességeiktől."

Vesszőparipát írtam, ami azt jelenti, hogy ez egy állandóan visszatérő érvelési mód azoknál, akik nem tehetségesek a matekhoz és így próbálnak mentséget keresni a gyenge teljesítményükre.

Egy matematikus azonban nem ilyen indokkal mondja ezt - ha ugyan mondja. A tudomány aktuális állása szerint a matematika bizonyos területei lehetnek teljesen belső, csakis elméleti jelentőségű területek, konkrét gyakorlati alkalmazás nélkül. Amelyek azonban hozzájárulhatnak a matematika fejlődéséhez, és ahhoz, hogy később akár gyakorlati alkalmazásai is lehessenek annak vagy más, rokon területeknek.

Az a matematika azonban, amit alap- és középfokon tanítanak az iskolában, 100%-ig használatos a hétköznapi életben. Tágabb családon belül is ismerek olyat, aki házfelújítás vagy barkácsolás során ütközik olyan, számára megoldhatatlan problémákba, mint hogy mekkora egy hintaállvány merevítő keresztrúdjának a hossza, ha adott a magassága és a lábak hossza. Pedig csak a Pitagorasz-tételt kéne használnia.