A Termodinamika második főtétele, és a Entrópia értelmében, minden hanyatlik, elmúlóban van, elpusztul?

#9

Meg lett válaszolva, de a te kedvedért akkor mégegyszer és röviden:

A kérdésre a válasz NEM.

Az entrópia növekszik. Ennyi.

Hogy ezt most valaki pusztulásnak meg hanyatlásnak fordítja le hétköznapi nyelvre, az már egyéni szoc. probléma.

#11:

Már másodjára írod (ha #5 is te vagy). Az entrópia nem növekszik. Van aminek az entrópiája növekszik, és van amié csökken.

"Van aminek az entrópiája növekszik, és van amié csökken."

Utóbbi csak nyílt rendszerekben lehetséges.

Mármint, ha veszel egy zárt rendszert, ott is felléphet mindkét folyamat - DE ha összeadod őket, összesen növekedni fog az entrópia.

Mindig.

És még egyszer: a világunk nem zárt rendszer.

Nem mindig. Sőt, a Poincare visszatérési törvény értelmében egy gáz a egy tartályban végtelen sokszor összesűrűsödik.

Az univerzumról mint olyanról nem sokat tudunk. Mondhatjuk hogy definíció szerint izolált rendszer (ezen nem változtat az, hogy a dolgok szaladnak egymástól elfelé, nem tudom miért akarod idekeverni), de például "idő", "tér", "energia", "entrópia" stb nem igazán értelmezhetők rá, szóval nehéz a főttételt ráhúzni.

Mindenesetre ha az univerzumról beszélsz, akkor azt írd bele. (Gyakori kérdés az _is_, de a kérdező nem ezt kérdezte.)

Random beírva a keresőbe:

> Poincaré visszatérési tétele azt állítja, hogy a mechanikai egyenletek majdnem mindegyik (a „majdnem mindegyik” kifejezésnek a matematikában pontosan definiált jelentése van) megoldása Poisson-értelemben stabil, ami olyasfélét jelent, hogy a rendszer elegendően hosszú idő elteltével tetszőlegesen közel kerül a kiindulási ponthoz.

> Poincaré 1893-ban egy filozófiai folyóiratban rövid dolgozatot közölt, amelyben matematikai tételének az Univerzum mechanikai felfogására vonatkozó következményeit tárgyalja. A newtoni mechanika és a termodinamika második főtétele ellentmondásban vannak, írja. „…Az angol kinetikai iskola képviselői merész kísérletet tettek azzal, hogy statisztikus magyarázattal győzték le a nehézségeket…” (Boltzmannt figyelembe sem veszi.) A két elmélet kibékíthető lenne, ha feltételeznénk, hogy a hőhalál nem állandó, csupán nagyon hosszú ideig tart, így az Univerzum százmilliárd évnyi szendergés után felébredne. Zermelo 1896-ban azt állította, hogy Poincaré tételének következtében az irreverzibilis folyamatokat lehetetlen mechanikai szemlélet alapján megmagyarázni. Persze nem ismerte Poincaré három évvel azelőtti – igaz, nem a matematikai-fizikai szaksajtóban közölt – dolgozatát, így azt állította, hogy Poincaré nem ismerte fel: matematikai tétele a hő mechanikai elméletének cáfolatául szolgálhat.

> Boltzmann azt válaszolta Zermelónak, hogy a tétel ugyan korrekt, de nem cáfolja a második főtétel molekuláris magyarázatát, minthogy a második főtétel nem abszolút, csupán statisztikus érvényességű. A visszatérési tétel a statisztikus interpretációval igenis összhangban levőnek látszik.

[link]

Jelenleg is ez az uralkodó irányzat. ( BTW a fizika oktatás ezzel szembe megy, 10-ik osztályban:

> A második főtétel az energia-megmaradás elvéhez hasonlóan alaptörvény (axióma), amit tapasztalati úton állapítottak meg, ellenpéldával még nem találkoztunk.

[link]

kellemetlen.)

"definíció szerint izolált rendszer (ezen nem változtat az, hogy a dolgok szaladnak egymástól elfelé, nem tudom miért akarod idekeverni"

Ugye, nem érted az egészet?

Tudod, ezzel az a helyzet, hogy egy adott helyen adott számú lehetőség van a rendezetlenségre.

Tegyük fel, hogy van egy olyan picike kis világod, ami összesen 6-féle állapotot vehet fel, amit egy dobókockán ki lehet dobni.

Ez egy adott (igen rövid) idő után felveszi a tejes rendezetlenségét. Fellép a hőhalál.

DE!

Ha ezt a rendszert kitágítod a hatszorosára, akkor most már 6*6 lehetőséged van rendetlenséget rakni, amihez már két kocka kell!

És a tágulás nem jelenti azt, hogy automatikusan rendezetlen is lesz!

Szóval: a hőhalál MAGÁTÓL megszűnt, a világod ismét működőképes állapotban van, lehet rendezkedni!

EZÉRT nem tekinthető zárt rendszernek a világunk - tehát az a definíció, amit hoztál, NEM JÓ, mert nem alkalmas a leírására!

Milyen definíciót hoztam? Mire? Miről beszélsz egyáltalán?

(BTW Ismerem a standard népszerűsítő elméletes példákat, de fogalmam sincsen hogy miről beszélsz, segítene ha megpróbálnád az állításaidat ismert és definiált szavakkal megfogalmazni, lekötni a szabad változókat stb stb. Ez így teljesen zavaros/értelmetlen, nem látom hogyan kapcsolódik ahhoz amit írtam, meg amúgy elég off topic.)

Ezt hoztad: "Mondhatjuk hogy definíció szerint izolált rendszer"

Persze, mondhatjuk.

Ennek ellenére mégsem tekinthető zárt rendszernek, a tágulás miatt.

Hhhahh. A "tágulás miatt" "nem tekinthető" zárt rendszernek. Nem mondom hogy egyetértek (vagy, hogy egyáltalán: hibás), de elfér itt...

Annyit fűznék még hozzá, ha valaki ilyesmi tételeket akarna ráhúzni az univerzumra, hogy

1. az univerzumról lényegében semmit nem tudunk.

2. a tételekről lényegében semmit nem tudunk. Bizonyos feltételek mellett matematikailag bizonyítva vannak, de a feltételeket, ahogy a dolgok jelenleg állnak, esélyünk sincsen ellenőrizni.

3. amit például tudunk, hogy az általános relativitás teljesen megöli a nem általános relativitásos tételeket.

Például konzisztens, hogy a vákuum antigravitál, így egy dobozba zárt fény veszít az energiájából, csak úgy. Nem csak hogy az "energia" mint fogalom nem értelmezhető nagy léptékben, de ahol értelmezhető (kis léptékben: van egy dobozunk) ott sem igazak rá azok, amiket elvárunk, pl hogy a benne levő energia maradjon meg. (És ugyanez entrópiával.)