Melyik szerintetek a legfontosabb tudományág és miért?

Bízzuk a kérdés megválaszolását a "Tudósokra":

[link]

Az se számít éppen kis tudománynak, hogy az ember olyan válaszokat írjon a gyakori-kérdésekre, hogy a sok neurotikus bunkó ne pontozza le a korrekt véleménynyilvánítást!

(Miért kellett például minden érv nélkül lepontozni a 9-est, a szépirodalmi betétműsort, stb.?)

Előbb a zárójelbe tett kérésre, mert az egyszerűbb. Nyilván többen nem értettek egyet vele igen eltérő okokból. Az enyém mindössze az, hogy nem igazak az állításai. Nem minden állítás ugyanannyira nem igaz, de ettől még hamis.

A pontozás egy másik problémakör. Ismert pszichológiai tény, hogy az embert (észrevétlenül) az érzelmei vezérlik. Ha olyant hall, amivel egyetért, önkéntelenül érveket keres mellette. Ha olyan, ami ellenszenves, amellett keres érveket. Ma olyan felfokozott gyűlöletvilágban élünk, hogy a pontozás automatizmus. Itt a lepontozáshoz elegendő, ha egy kis részét nem értjük meg. Ugyanakkor eltérők az igények. Gyakran látok korrekt választ, amit fontosnak tartanak nem oda tartozó dolgokkal kiegészíteni. Tudni és elmagyarázni az két tudomány. Ezen túl, ritka, ha szakértő szól hozzá. A többinek is van véleménye, többé kevésé helytálló, de mégiscsak laikus. A pontozás mindenképpen szubjektív, más kérdés, hogy itt és most erősen szubjektív.

Az eredeti kérdés megválaszolása még inkább szubjektív. Elvileg ez benne is van a kérdésben (szerintetek), emiatt ha valaki az "A" tudományt tekinti a legfontosabban, ez elfogadható, mert ezzel a saját nézőpontját írta le. És pontosan ugyanez helyzet azzal a válaszolóval, aki "B"-t mond. az is más kérdés, ha a válasz nem a kérdésre vonatkozik, hanem például abszolút sorrendet kíván megadni. Az általában fel sem merül, hogy addig nincs sorrend, míg nincs elfogadott mértékrendszer. És itt nincs.

Egyetlen választípussal nem érdemes foglalkozni, amely azonnal nekiáll személyeskedni. Az olyan alacsony szint, amiből semmi sem tud kijönni.

" Az általában fel sem merül, hogy addig nincs sorrend, míg nincs elfogadott mértékrendszer. És itt nincs."

Így van. Nincs semmilyen átfogó, objektív fontossági összehasonlíthatóság.

> Miért kellett például minden érv nélkül lepontozni a 9-est […]?

Én nem pontoztam le, mert nem tartom teljesen haszontalannak a válasz. De érteni vélem, hogy miért pontozták le mások. Bár szerintem inkább csak a megfogalmazással, mintsem a válasz mondanivalójával volt a gond.

A matematika „igazi” tudomány. Tudomány, mert a világ megismerésére törekszik. Mert a megismerés során igazolt ismeretekre tettünk szert. Mert a megismerésre irányuló tevékenység bárki által megismételhető úgy, hogy ezáltal azonos eredményre kell vezetnie.

Az más kérdés, hogy nem természettudomány, mert az összefüggéseket nem a fizikai, anyagi világban folytatott kísérletek, mérések, megfigyelések alapján, illetve ezekből következtetve vezeti le.

De ha a nyelvtudomány, a jogtudomány vagy a politikatudomány tudomány – márpedig az, mert úgy határoztuk meg a tudomány fogalmát, hogy ezek is beletartoznak –, akkor a matematika ízig-vérig az. Sőt bizonyos szempontból még sokkal inkább, mint a természettudományok. Hiszen a fizika a fizikai világ jelenségeinek összefüggéseit véges számú és véges pontosságú mérésből, véges számú megfigyelésből vonja le, így ha valaki megismétli ezeket a méréseket, akkor eltérő körülmények és paraméterek között juthat eltérő eredményre (ami számtalanszor elő is fordult a fizika története során, és amely újabb felfedezésekhez vezetett el végül). A matematika ezzel ellentétben a világ megismerését nem megfigyelésekkel, mérésekkel által végzi, így a matematikában nincsenek meg ezek a gyakorlati korlátok.

A 9-es megfogalmazása elég pontos volt ahhoz, hogy ne értsék félre bunkócskáéknál se:

"nem is igazi tudomány olyan értelemben, hogy elvont filozófiai objektumokkal foglalkozik."

Tehát egy szóval sem volt állítva, hogy általános értelemben "nem igazi" - minthogy a 25-ös szuggerálni igyekszik "a matematika nem igazi tudomány" mondatával. (Különben is nehéz félreérthetetlenül fogalmazni, hisz utólagos kommentmódosítás itt nem lehetséges.) Miért írtam ezt a hozzászólást, miért így lett megfogalmazva és mi az üzenete?

A szavazásban látszik, hogy valamiért a matematika magasan vezet a többi között. Ez azért van, mert minőségileg kissé más, mint a többi szakterület. A matematikát elsősorban azért művelik olyan odaadóan külön szakirányként, mert már régóta van egy empirikus felismerés, miszerint amilyen struktúra működik a matematikában - annak előbb-utóbb komoly megfelelőjét fedezik fel a természetben és a gyakorlati alkalmazások terén.

Éppen ezért nem helyes a matematikát felsőbbrendűként kezelni, mert ez olyasmi, mint összetéveszteni a célt az eszközzel!

Még egy érdekes kiegészítés a matematikához:

Annak idején megfigyeltem, hogy a valláspolitikai (esetünkben római katolikus és rokonai) káderek igen csak nagy számban zsizsegtek a matematika-katedrán docensi és professzori funkciókban. A fizika-katedrán a legkevésbé produktív és "szélhámos" szakirányokat (pl. meteorológia) kedvelték. Ez leginkább annak tudható be, hogy ezek a lelki sérült emberek itt tudtak csak elzárkózni a világ realitásaitól, és mégis a kor szintjén komolyan művelni egy tudományos szakterületet.

Természetesen azóta céltudatosan hígítani kezdték a többi szakterületen tevékenykedőket, aminek természetesen meg is lesznek a hosszútávú társadalmi következményei.

Bár már ki lett vesézve, hogy a feltett kérdésre nincs egyértelmű válasz, azért a tudományos igényesség szempontjából még meg illik említeni, hogy a kérdésnek van egy inverz megfelelője, amire nagyon is van egyértelmű válasz:

Egy tudományegyetem repertoárjában mi a legkevésbé fontos tudományág?

Válasz:

A teológia - az antitudomány - amely a tudományok szétmérgezésén munkálódik történelmi távlatokba visszamenőleg!

Hibaigazítás 26-hoz, helyesen:

"minthogy a 25-ös szuggerálni igyekszik "a matematika "igazi" tudomány" mondatával."

Tehát nincs az idézetben a "nem" szó.

> nem is igazi tudomány olyan értelemben, hogy elvont filozófiai objektumokkal foglalkozik

A nyelvtan nem? A jogtudomány nem? Mégsem fogadható el, hogy ezek *bármilyen szempontból* ne lennének „igazi” – jelentsen ez bármit – tudományok. Még a fizikai is bizonyos szintig absztrakció. Mondjuk ott a sűrűség fogalma. Oké, a tömeg, az tömeg. A térfogat meg eleve egy geometriai konstrukció. A sűrűség meg egy arány ezen két, teljesen más jellegű tulajdonság között. Ha a matematika abból a szempontból nem igazi tudomány, hogy elvont filozófiai objektumokkal foglalkozik, akkor a fizika sem, mert igen sok esetben a fogalmai, tulajdonságai matematikai alapú összefüggések.

> A szavazásban látszik, hogy valamiért a matematika magasan vezet a többi között.

Talán pont azért, mert a tudományok, főleg a természettudományok jelentős része aligha működne matematika hiányában.

> amilyen struktúra működik a matematikában - annak előbb-utóbb komoly megfelelőjét fedezik fel a természetben és a gyakorlati alkalmazások terén.

A helyzet inkább az, hogy azért foglalkozunk olyan matematikai struktúrákkal, amilyenekkel, mert ezek azok, amiket a természet megfigyeléséből absztraháltunk, elvont szintre emelve ugyan, de mégis a természet adta a modellt hozzá.

> Annak idején megfigyeltem, hogy a valláspolitikai (esetünkben római katolikus és rokonai) káderek igen csak nagy számban zsizsegtek a matematika-katedrán docensi és professzori funkciókban.

Hát annak meg, hogy a matematika történelmének egy igen szűk időszeletében a világ egy adott részén az *emberek* mit csináltak vagy sem, annak végképp nincs semmiféle relevanciája. A tudomány definíciója nem az, hogy „tudomány az, aminek a művelői a Föld egy adott területén a XX. században…”.