A társadalomtudományok nagy része, miért van tele szubjektív gondolatokkal?

1) Nagyon fiatal tudományág. Nem tudom mennyit tudsz a tudománytörténetről. Amikor a természettudományok kezdődtek, tele voltak full hülyeségekkel. Aztán ezek idővel kigyomlálódtak. A társadalomtudományok még fiatalok, még nem volt idejük kigyomlálódni a hülyeségeknek.

2) Minden ami emberekkel foglalkozik, az nem olyan egyértelmű. Pl. az orvostudomány az egy teljesen természettudományos terület, mégis sokkal szubjektívebb, vitatottabb, mint mondjuk a fluid dinamika. Nem azért, mert a fluid dinamika könnyű és egyértelmű, hanem mert nincsenek benne emberi tényezők.

Elég csak egy orvosi tesztre gondolni. Kijön egyértelműen, hogy mondjuk az egyik gyógyszer 12%-ban hatékony, a másik meg 25%-ban. Tök jó, a kettes gyógyszer a hatékonyabb. DE kiderül, hogy ezt fehér európai idős nőkön végezték. De fiatal ázsiai férfiakra máshogy hat... na bumm, mehet a levesbe. Persze erre gondoltak, és egy gyógyszert tesztelnek több populáción is, stb.

-> De a lényeg, hogy az emberi tényező mindig visz bizonytalanságot akármilyen tudományba.

Egy-egy tudományág minőségét ne azon próbáld lemérni, hogy itt a gyakorin, jobbára laikusok, esetleg műkedvelők mit irnak egyes témákról. Mellesleg, még mindig jobb, ha odairja, hogy szerintem, mintha csak simán kijelentené. Utóbbi a te javadra billenti ugyan a mérleg nyelvét, de hamisan, hiszen ugyanúgy vélemény marad, csak tényként tálalva.

Aki alá is támasztja, amit ir, az már lehet tudományos jellegű. De a hozzászólások többsége nem ilyen. Egyik rovatban sem.

Az adott terület objektív művelése és az emberi tényező figyelembe vétele két külön független dolog, nem keverhető. Legfőképpen pedig nagyon nem keverendő, hogy valamit nem értünk vagy baromság. Csak példálózva, a szextudományt összekeverni Baeuviorral, alapvető félreértés. Már csak azért is, mert a hölgy egy viselkedésmintát favorizált, aminem nem a szexhez, hanem az emberi kommunikációhoz van köze. A szextudomány szól a megtermékenyülés akarásáról vagy elkerüléséről, illetve az aktus objektív minőségi feltételeiről.

Ahogy Csernobil a meglehetősen egzakt atomtudományról szól, a robbanás viszont a felelőtlen emberi tényezőről.

Az embernek tudata, ennélfogva akarata van, nem tekinthető tárgynak(bár sok primitív ember szeretné ezt). Ez azt eredményezi, hogy az ember működése sokkal bonyolultabb, mint egy pusztán természettörvényeknek engedelmeskedő tárgyműködése. Kétségtelen, hogy az ember "ereje" sokkal nehezebben megfogható, mint például a Newton féle erőtörvény, de ennek két következménye van. 1) a tudomány még kevésbé ismeri, ennélfogva óvatosabban állít. 2) a sokféle ember ennél is sokkal kevésbé ismeri, ugyanakkor van akarata róla véleményt mondani, és jellemzően, amit nem ismerünk, ott hajlamosak vagyunk szakmai hülyeséget elkövetni. Itt nem az a probléma, hogy rosszat mondunk, hanem az, hogy bár nem ismerjük, mégis akarunk mondani róla. Másszóval, ez az emberi önismeret hiányát mutatja.

Van a társadalomtudományok egy részének még egy fontos sajátossága. Hatványozottabban érvényesül benne az erőtörvényemberi része. Ilyen a gazdaságtudomány. Egyik ember azt mondja például, a munkaszervezésénél alapvetően fontos a munkavégző életminősége, hiszen ettől függ amunkája jósága (minősége, mennyisége). Azonban más meg azt mondja, a munkavégző semmit se tud csinálni, ha nem kap feladatot, eszközt, helyet azaz infrastruktúrát, tehát ez fontosabb. Akkor ez most szubjektív? Egy fenét. Ez pontosan kiszámítható lenne, igaz sok munkával. Csakhogy az egyiknek az az ÉRDEKE, hogy a munkajellegét hangsúlyozza, a másiknak meg az, hogy a feltételeit. Abban viszont közös az érdekük, hogy ezt ne számítsák ki, mert mi van,ha a másiknak lesz igaza. Most lehet huzakodni, úgy meg nem lehet. Ehhez hozzájön, hogy mivel ez összetett folyamat, törvények is szabályozzák. Csakhogy a törvényhozó is saját ÉRDEKE szerint alkotja a törvényeket, ezért azok vagy jók vagy rosszak. Utóbbi eset sok vitára ad lehetőséget, gyakran komoly igazságtalanságokra is. Ezt szubjektivitásnak akkor lehetne mondani, ha ettől esetleges lenne a dolog. De ez minden, csaknem esetleges. Ez bizony közönséges erőtörvény, mindig az erősebbnek lesz igaza. Az egy másik kérdés, hogy az adott erő alapján megvalósuló helyzet kinek jó. Néhány vagy sok embernek? A különbség az, ha néhánynak, akkor azt hanyatló gazdaságnak nevezzük, ha sok, akkor meg fejlődőnek. Az megint egy másik terület, hogy ezt mikor és mennyien veszik észre. Mert nem keverendő összeaó az, hogy észrevesszük miként működik, vagy nem vesszük észre. Ez szubjektív benne, de aműködés annál objektívabb.

Mi baj hogy az emberek a saját véleményüket írják le ? SZERINTEM nem baj.

"A természettudományoknál és az alkalmazott tudományok nagy részénél ilyen nincsen"

- Persze mert itt vélemény diktátorok uralkodnak, aki mást mond konteos lesz és áltudomány hívő. Pedig mennyi tudós nem ért egyet..... Csak politikai érdek fűződik ahhoz, hogy melyik "tudományos" "tényt" híresítik el. És ez nem szerintem.... ez más tudósok szerint.