Melyik szerintetek a legfontosabb tudományág és miért?

Pedig igazat írtam - nem kitaláció!

Az említett tanár neve Ján Valášek, és a Pozsonyi J. A. Komenský egyetem matematika-fizika karán tanít(ott) a 90-es és 2000-es években. Többször személyes tanúja voltam az említett kijelentésének!

"a matekkal csak az a gond, hogy nem is igazi tudomány olyan értelemben, hogy elvont filozófiai objektumokkal foglalkozik."

Szerintem a "tudomány" keveredik itt az "alkalmazott tudományokkal". :)

ld. még:

[link]

Adott az ember, aki kitalálta a tudományt. Adott a természet, ami erre okot adott neki (és ide értendő a természet részeként az ember, aki tudata lévén kíváncsi).

A tudomány tehát egy emberi produktum, vagy inkább egy emberi cselekvésforma. A természet sokféle és kategorizálható ugyan, de a részek fontossága egy nehéz kérdés. Mindig problémás, ha egy egész részeinek fontossági sorrendjét firtatjuk. Ugyanis mi a mérték? Bármelyiket kivesszük, a többi értelmetlen. Csak néhány példa. Vegyük ki a biológiát, azonnal nincs is tudomány, mert nincs ember. Elhagyható a kémia, csak akkor miként értelmezzünk egy csomó jeleséget, ami szükséges a dolgok értéséhez. Ad absurdum elhagyható a humán tudomány, de akkor változatlanul rövid az életünk és sivár - igaz erről nem tudnánk.

Ne akarjunk objektív rangsort felállítani ott, ahol az nem lehetséges. Vagy ha mindenáron erősködni akarunk, tessék a tudományt alkalmazni. Első lépésként kérem a mértékrendszert a szükséges alátámasztással. Aztán kérem a fontossági sorrend szükségességének elvi alátámasztását. Utána következhet a módszertan, amellyel a vizsgálatunk eredményét indokoljuk. Végtére is az nem járja, hogy a természet részeit művelő elme (a tudomány) mindenféle tudományosság nélkül, kókler módon legyen meghatározva.

Na persze más kérdés, ha mindezt szórakozásból, egyfajta elmegyakorlatként végezzük, de semmiképpen nem vesszük komolyan. Akkor meg se szólaltam. De a találgatás és szubjektív ítélet méltatlan a tudományhoz. Elvégre minden, amit teszünk, sőt a létünk minősége függ attól, mi tekintünk tudománynak és mennyire méltányoljuk azt.

Utóirat: ha már tudományról beszéltünk, a természet kvalitatív vizsgálatát a természettudományok végzik. Ám ez bizonyos szint után működésképtelenné válik, ha nem modellezünk, amely a bonyolult és sokrétű hatások, folyamatok és állapotok egymástól független vizsgálata, azaz idealizálás, a megértés érdekében. És e vizsgálat módszertana a matematika, amely egyúttal (mint bármi más) önálló életet élve, önálló fejlődésre képes. Ezt fejezi ki a természet absztrakciója, majd egy új szinten az absztraktív műveletek eredményének reprezentációja. Utóbbi nehezebb, és néha soká nem is találjuk, de eddig még mindig sikerült az is. És mivel az ember önmaga is egy komplex lény, a szellemiség hordozója (amely nélkül szintén nincs tudomány)- ezért e szellemiség vizsgálata, azaz a humán tudományok egyáltalán nem hagyhatók ki a sorrendből.

Végezetül azon közgazdász kollégának, aki humán beállítottságúnak vallja magát és azt kéri, ne terrorizálják őt matematikával, nos neki üzenem. Sajátos gondolkodásmód az, amely szégyelli, ha nem ismeri Michelangelot, Shakespeare-t, vagy magyarként nem tudja: "nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent...". Ugyanakkor szinte büszke rá, hogy nem ismeri a Pitagorasz tételt, és a kocka térfogatát (a többi trivialitást hadd ne soroljam). Pedig ezek is a kultúra elhagyhatatlan részei... - meg amit jelent

Fentebb írta a 14-es:

"Sajátos gondolkodásmód az, amely szégyelli, ha nem ismeri Michelangelot, Shakespeare-t, vagy magyarként nem tudja: "nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent...". Ugyanakkor szinte büszke rá, hogy nem ismeri a Pitagorasz tételt, és a kocka térfogatát (a többi trivialitást hadd ne soroljam). Pedig ezek is a kultúra elhagyhatatlan részei... - meg amit jelent"

Társadalmunkban jelen van egy kellemetlen nyomás, melyet minden nyílt szellemiségű értelmiségi átérez. Ez a nyomás arra irányul, hogy teljesen triviális - de a fegyveres hatalom közreműködésével szenté nyilvánított - szépirodalmi megfogalmazásokat alapvetően mély ismeretnek állítsanak be. Mindenki tisztában van viszont azzal a ténnyel, hogy egy országgal vagy (pl. seggszpír esetében) egy kontinenssel arrébb teljesen más szépirodalmi szösszenetekhez kötődnek neurotikus rögeszmeiséggel az emberek.

Persze nem vitatom, a szépirodalomnak is meg van a maga helye az életben, de Pitagorasz tétele az összes egyéb matematikai nevezetes azonossággal egyetemben összehasonlíthatatlanul alapvetőbb ismeretnek számít. Az alapvető fizikai, biokémiai, stb, ismeretek is teljesen globálisan egységesek és örök érvényűek. Nincs olyan, hogy "kelet-ázsiai elemek periódusos rendszere", "nyugat-európai infinitezimális számítás", "ausztráliai hullámmechanika", stb..

Ahol pl. a matematikát "rasszista tudomány"-ként kezelik, annak a társadalomnak vége - nem számít, hogy mennyire eredeti módon fejezik ki a szexuális felizgulást a népi táncokban és költészetben!

Hát úgy látszik kedves 18-as, szerinted az Antigoné, Goriot apó meg a Seggszpír drámák az igazi kulturális csomolugmák!

Ó, hát legyen egy idézet a nagybetűs szépirodalom tiszteletére, melyért máma pszichiátriai beutaló járna egy amatőr írónak:

"Tőr az, amit ott látok? Markolattal

kínálja magát. Jöjj, hadd kaplak el!

Nem, nem sikerül. Pedig itt ragyogsz!

Végzetes kép, nem fog el a tapintás

éppúgy, ahogy a látás? Vagy csupán

lelki tőr volnál, üres képzelődés,

melyet a tüzes agyvelő vetít ki?"

Fúha - ez aztán emberi - kész intellektuális orgazmus!