Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Szerintetek a műszaki egyetem...

Szerintetek a műszaki egyetem villamosmérnöki szakon, vagy fizika szakon sokkal nehezebb a matek, mint gimnáziumban?

Figyelt kérdés
Én elég jó vagyok matekból, középszinten érettségiztem 90%-os lett (előrehozott, most mentem 12.edikbe), viszont van egy haverom, aki BME fizikaszakra jár, és már sokadik alkalommal bukott matekszigorlaton. Én nem akarom elhinni, hogy ez annyira nehéz lenne, elhiszem hogy az biztos más ott meg ilyenek, de szerintem azért benne is van némi hiba. Bezzeg amikor erről beszélünk, akkor mindig megsértődik, ha esetleg ezen tréfálkozom picit, vagy hasonlók, de hát azért csak furcsa, hogy sokadik alkalommal sem megy neki, nem azt mondom, hogy okosabb vagyok nála, de azért nem hinném, hogy annyira profi lenne ebben, mint amennyire beállítja magát, annak ellenére, hogy nem hiszem, hogy nagyon lenne oka mire büszkének lenni ilyen eredményekkel. Meg olyan, mintha megsértődne, amikor mondom neki, hogy én majd egyetemen kitünő (vagy legalábbis a jobbak közé tartozó) szeretnék lenni, amúgy a BME villamosmérnöki karára szeretnék majd menni. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy lesz a történelem, vagy valamilyen humán tantárgy majd egyetemen ezen a szakon, és teljesen kiakadt rám, nem is értem. Amikor meg visszakérdezek, hogy mi hogy működik, pl. erősítők, gitárok, autók, akkor meg nem az van, hogy tudja rá kapásból a választ, pedig elvileg fizikus lesz már egy félév múlva, hanem sokat gondolkodik rajta, szóval nem látom azt a hatalmas tudást, hogy kisújjból kirázná a dolgokat. Erősítsetek meg, hogy nekem van igazam, hogy nem kellene ezeken megsértődnie, meg lekezelőnek lenni velem.
2010. szept. 3. 14:52
1 2 3 4
 1/33 anonim ***** válasza:
100%

Hát én mondjuk biológusnak tanulok egyetemen, és ezért emelt matekom nem volt gimiben. Megtanultam, amit kellett, 99%os érettségit tettem matekból, bár nem emelt szinten. És úgy szenvedtem az egyetemi matekkal, hogy csak na. Integrálás, deriválás (ezt emelt matek hiányában nem tanultam gimiben), és azt mondják, ez mindennek csak az alapja, a legegyszerűbb dolgok. Én elhiszem, hogy azokon a szakokon, ahol sokat kell számolni nagyon nehéz lehet a matek.

És az egyetem nem olyan, mint a gimi. Ott minden félév után kell tenni minden tárgyadból egy olyan szintű vizsgát, mint az érettségi. Igaz, hogy elvileg ez már egy szak, amit tanulsz, de annak az egy szaknak is sok ága van, amiben lesz olyan, amit utálni fogsz, és olyan is, amit szeretsz. Olyan tárgyak, mint a gimiben, nem lesznek, én mondom biológusnak mentem, nekem biológiát tanítanak. Kis biofizika, biomatek, biokémia, biogeográfia ugyan van, de töri, irodalom, stb nincs.

2010. szept. 3. 15:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/33 anonim ***** válasza:
84%
Szia! Mint két éve végzett BME-s villamosmérnök, aki jelenleg is ott, az egyik tanszéken dolgozom, azt mondom, hogy kitűnő biztos nem leszel. A kitüntetéses diplomát is akkor lehet megkapni, ha a legrosszabb vizsgajegyed 3, a szigorlatok meg ötösök. Ezt pl. évfolymatársam azért nem érte el, mert közgázból volt egy 2-ese. Aki elvégzi a szakot (MSc-n, mi még ötéves képzésesek voltunk), az már igencsak büszke lehet magára. Az elsőévesekenk szóló újságban mindig leírják, hogy a felvettek több, mint feléből soha nem lesz villamosmérnök. Még folytatom.
2010. szept. 3. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/33 anonim ***** válasza:
100%

Ráadásul a szigorlat azt jelenti, hogy minimum két félév anyagát kell visszamondanod. Az anyag rengeteg, amit tanulni kell, így kitünőnek lenni szinte lehetetlen. Én pl gimiben szín kitűnő voltam, de egyetemen még most is alig érem el a 4,5 átlagot. Nem azt mondom, hogy nem lehetsz jó, de ahhoz tényleg jónak kell lenned. Az egyetemen sokszor már a 3,5 is jó átlagnak minősül.

És az, hogy fizikus lesz, nem azt jelenti, hogy mindent tud a fizikából, hanem azt a részét tudja jól, amivel foglalkozik. A többi részéhez egy általános alapot ad az egyetem. Én pl állatélettanosnak tanulok, és elvileg tanultam a növények szervezetéről, rendszertanáról, de ha megkérded, hogy az almafa vagy a török szegfű a közelebbi rokona a tölgynek, hát őszintén mondom, fogalmam sincs.


Abban igazad van, hogy nem kéne lekezelőnek lennie veled, de te is értsd meg, hogy az egyetem azért egészen más, mint a gimi.

2010. szept. 3. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/33 anonim ***** válasza:
85%

A középiskolában megtanulsz tanulni. A felsőbb iskolákban kicsit más a metódus. A középiskolában mindig ötös voltam, gyakorlatilag tanulás nélkül. Vígan megéltem az órán hallottakból. imádtam az integrálást, deriválást, aztán a főiskolán kiderült, hogy amit ott tanítottak, azok a speciális esetek voltak. Rengeteg az anyag, sokkal nehezebb az anyag, és lényegesen kevesebb a rendelkezésre álló idő. Az osztályzás szigorúságát már nem is említem ... Ott tényleg rákényszerültem, hogy elővegyem a jegyzeteket. Jól emlékszem az első matek oktatásra. Bejött a tanárnő, bemutatkozott kb 5 mp alatt, majd közölte hogy sok az anyag és az idő kevés, kezdjünk is neki, majd kb. 1 perc alatt teleírta a táblát. Később már csak "bal kéz szivacs jobb kéz kréta" módszernek neveztük ezt, és bizony igen igen neki kellett veselkedni, ha mindent le akartunk írni a tábláról a füzetbe a letörlése előtt. A sikeres kollokviumokhoz persze minden tudásunkat elő kellett tudni adni, mert lényegesen szigorúbbak voltak az értékelésnél. Röpködtek ám az elégtelenek. Szóval nem volt könnyű. Persze ha az embernek van ideje rá, és van érzéke hozzá, kellő tanulással elsajátítható az anyag. Én estin végeztem el munka és pici baba mellett a sulit, és jó párszor izzadtam, de gondolom annak, aki csak tanul, és valóban tanul, nem jelent problémát a matek, és a fizika sem ...


maci

2010. szept. 3. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/33 anonim ***** válasza:
100%

Tehát hidd, el, hogy tényleg nem könnyű ez az egyetem. Tényleg teljesen más az egyetem, és annak is lesznek nemszeretem tantárgyai és bukásai (hajjajj), aki kitűnőre érettségizett. A középszintű érettségi meg sajnos nem igazán elég. Fel fognak venni, ha elég lesz a pontod, de hogy matekból nagyon szívás lesz, az is tuti. Kb. az egész középiskolás matekanyag lemegy az egyetemen 1 hónap alatt, persze magasabb szintű kiegészítésekkel, és ebből van villanyszakon 4 félév (nekünk ennyi volt), plusz egy számítástudoműány nevű tantárgy absztrakt matekkal, az van a BSc-n is.

A fizikusok nem tudják, hogy hogy működik az erősítő, az autó, ezt nem tanítják az egyetemen. A gitárról tudhatna mondjuk mechanikából, a húrok és rezonancia témakörben, de a zenei részről nem (nem is tanítják, hogy melyik hang hány Hz-es frekvencia). A fizikusoknak egyébként sem igazán gyakorlati a képzésük, tehát ők nem "annyira" mérnökök mint a többiek (elnézést). Vagyis az ő gyakorlatuk nem a mindennapi életben használható dolgokra terjed ki, mint pl. a villamosmérnök áramkört tervez, vagy a működését megérti, de pl. az áramkör elkészítése egy külön szakirány, aki áramkört tervezni akar, az nem oda megy.

2010. szept. 3. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/33 anonim ***** válasza:
100%

Humán tantárgyak vannak, közismeretinek hívják, kötelezőek: közgazdaságtan, meg most van vmi menedzsment-szerűség is az MSc-n. Hétköznapi értelemben totálisan használhatatlan, matematikai modellekkel írják le, hogy ha nő a kenyér ára, akkor csökken a kereslet iránta pl. A fontosabb közismereti tárgyak a nyelvek, amiből nem árt, ha már középsuli végére lesz egy középfokú nyelvvizsgád, mert egyetem alatt nincs idő még nyelvvizsgára is tanulni, viszont egy második nylevet mindenképpen kezdj ott el, hogy ne rozsdásodj be, meg az hasznos is. Felsőbb évben majd tudsz nyáron nyelvviszgára készülni.

A szakmai dolgokról pedig, szintén az évfolyamtársam példáján: OSZTV-n OKTV-n országos második és harmadik volt, na, ő jól tanult, de azért ő is sokat szenvedett, bukott nem is egyszer, de hobbijából kifolyólag már középsuliban is fejből tervezett áramköröket (mármint kapcsolásokat, hogy mit kell összerakni hogy rádió legyen), így ezek a tárgyak (pl. elektronika, szabályozástechnika) könnyebben mentek neki. Ehhez sok gyakorlat kell. De ne keseredj el! Én is elvégeztem láynlétemre, és megtaláltam a saját témakörömet, ami jól ment és azóta is abban dolgozom. A legfontosabb tanács az első-másod-stb. éveseknek: NE ADD FEL! Minden pótvizsga lehetőséget ki kell használni, ha megbuktál, következő félévben is be kell járni az előadásra, gyakorlatra, és akkor legközelebb átmész! Ha nem, akkor újra, és újra! Akár ötödször is (nekem egy tárgyam pl. 5-szörre sikerült)! Hidd el, menni fog! Gyakorolj sok fizikát meg matekot, járj fakultációra, előkészítőre, minl többször foglalkozz vele, nem kell kapásból tudni, csak ne legyen kihagyás. És először tanulj, aztán bulizz! Sokan itt rontják el. Drukkolok!

2010. szept. 3. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/33 A kérdező kommentje:
De akkor sem értem, hogy hogyan nem lehet valamit kettesre megtanulni...bent ülök órán már ragad rám valami nem?
2010. szept. 3. 15:54
 8/33 anonim ***** válasza:
100%
A kettes hivatalosan az 50-64%-os dolgozat vagy vizsga. Tehát ha a felét tudod, az éppen átmegy. Ehhez jönnek még hozzá a különböző szisztémák, úgy, mint kisfeladatok meg két nagyfeladat, az egyikből is min 40%-nak meg a másikból is min. 40%-nak meg kell elnnie, meg ha van szóbeli, akkor az 60%-ban számít bele a végső vizsgajegybe az írásbelivel együtt, aminek persze, meg kell lennie 50%-osnak, különben nem is mehetwsz szóbelizni, elégtelen... Vannak ám módszerek.... :-)
2010. szept. 3. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/33 A kérdező kommentje:
Na jó, de 40%-50% azért nem hangzik vészesen...nem 90-et kell elérni.
2010. szept. 3. 16:10
 10/33 anonim ***** válasza:
100%
Mivel egy nap átlagosan reggel 8-tól du. 17-ig (néha tovább, mert néha több, néha kevesebb óra van egy nap) egy egy órás ebédszünettel megszakítva folyamatosan 1,5 órás előadásokon ülsz, ahol egy előadás 8 spirálfüzet oldal. Annyira ragad csak meg vmi, ha nem zseni vki, hogy "ja, ilyesmiről volt szó"... Én próbáltam: CSAK ELOLVASNI, nem tanulgatni minden nap az adott napi előadás és gyakorlatanyagot - két hét alatt jutottam oda, hogy teljesen lemaradtam az olvasással. Aztán négy héttel a félév kezdete után kezdődnek a laborgyakorlatok, aztán meg minden héten egy dolgozat. A laborgyakorlatokra van beugró doga, az kb.6-8 A4-es oldalnyi, akkor mehetsz be mérni, ha az sikerül min. 50%-os-ra. A "ZH" zárthelyi dolgozat, ami félévenként 1 vagy kettő /tantárgy, az meg olyan 30-40 spirálfüzet oldalnyi anyagból van, plusz a példák. Mert témakörönként elmondanak előadáson néhány példát, és aztán neked meg bármilyent meg kell tudni oldani, időre. ZH-knál sokszor nekem az idővel volt a gondom. 1,5 óra, és még csak a példák háromnegyedénél tartottam. És ha benéztem egy példát, mert csak nem akart kijönni, akkor elvettem az időmet a másiktól, amit talán tudtam volna. Néha még meg is adják a végeredményt, mert a példa megoldását nézik.
2010. szept. 3. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!