Az evolúció történhet visszafelé is?

"A jégkorszakban kisebb volt a testméretünk, mert a kisebb testméretet könnyebben lehet melegen tartani, mint a nagyot."

Nem éppen.

Minél kisebb egy test, annál nagyobb a felülete a térfogatához képest, ezzel a testtömeg-arányos hőleadása is növekszik.

Az igaz, hogy a nagyobb test fűtése több energiát kíván, de csak akkor, ha a hőveszteség azonos. És nem az.

Így van, azért.

Nézzünk két teljesen azonos formájú-arányú testet, egyik hosszra-szélességre-vastagságra fele akkora, mint a másik.

Ennek a kisebbnek a felülete negyedakkora, de a térfogata a NYOLCADA.

Tehát a térfogathoz képest a felület nő a méretcsökkenéssel.

Nem tudom, evolúciósan ez mennyire a hőleadás csökkentésére van, menníire csak véletlen egybeesés, de szerintem az sem véletlen, hogy a csecsemő sokkal "zömökebb", ducibb, mint egy felnőtt ember, rövidebb végtagok, gömbölyűbb test. Ez is csökkenti az adott mérethez, súlyhoz tartozó felületet, ezzel a hőveszteséget.

Ha megnézed, sarki állatvilágban nem nagyon találsz kis testű, "cingár" állatokat, inkább minél gömbölyűbb, méretesebb példányokat.

@21

Idézed a Wiki-ről: "Feltehetően ezek a folyamatok vezethettek az első, két lábon járó korai emberfélék megjelenéséhez"

Nem a két lábon járás volt a téma, hanem az, hogy igazolni tudom, hogy az a geológiai esemény létezett, ami lassan elszavannásította Kelet-Afrikát. Ugye megkérhetlek arra, hogy ne ferdíts el semmit se az állításomon?

Ez a wiki cikk rég elavult kétlábas ügyben, és már sok fosszíliát találtak azóta, ami tulajdonképpen az itt említett szavanna teóriát rég megcáfolta. Ill. csak részben. Az a helyzet, hogy már 10-7 millió évről van több fosszília, ami bizonyítja, hogy a kétlábon járás magasabb foka a szavanna meghódítása előtt, már az erdőségek által jobban uralt területeken kialakult.

[link]

Szóval a vízimajom teória már ez által is rég megdőlt. Az viszont nyilvánvaló, hogy a szavannai életmód tovább javította, tovább fejlesztette a kétlábas járást a szavannára kikerülő már elve jobban kétlábas életmódot élő majomszerű őseinknél.

[link]

Mivel azóta több Ardipithecus ramidus leletre is bukkantak, így ez a cikk már azt írja, hogy a 4,4 millió éves Ardipithecus ramidus egyértelműen meghatározóan kétlábon járó lény volt (de voltak előtte más ilyen lények is, ahogy azt olvashattad az első linkemben). Sőt! A kétlábas életmód a még erősen inkább majomszerű lények esetében ennél is korábban kialakult már az erdőségekben, mert rátaláltak, egy 11,4 millió éves ilyen lény fosszíliájára.

Az általam emlegetett geológiai esemény sziklás falakat is létrehozott ott, ami miatt az Ardipithecus ramidusnak meredek sziklafalakat is meg kellett másznia, ami szintén elősegítette a kétlábas járást:

[link]

Ugyanakkor a szavanna most is igazolja, hogy fejleszti a kétlábon járás felé vezető utat.

[link]

A Fongoli folyó környéken a félig szavannás, félig erdős vidék a jellemző, és az itt élő szavannai csimpánzok eltérő életmódot folytatnak a közönséges erdei csimpánzokhoz képest. Itt leírják, hogy az erdei csimp-ekhez képest ők meghatározóan többet járnak kétlábon, és ezt ügyesebben is teszik, és ennek az oka egyértelműen az, hogy a szavanna/erdő határolta területen kevesebb a fa.

[link]

Itt arról van szó, hogy a bonobók (csimpánzszerű majmok) még a közönséges csimpánzoknál is ügyesebben és egyenesebb testtartásban járnak kétlábon, vagyis jobb modelljei az emberi járásnak. Mellesleg az ő életterük sem a tipikus sűrű őserdő, hanem olyan nyílt területek, amiken gyéren nőnek fák.

[link]

Itt több lehetőséget ecsetel a kétlábas járás kialakulására, de idegen lényes, meg vízimajmos marhaságok nem szerepelnek benne. Amit tutira állít, hogy szárazföldi körülmények voltak a kényszerítő erők.

Azért nézd már meg, hogy ez a csimpánz mennyire emberszerűen járkál, sőt fut. Azért ebből igazi kétlábon járó lényt az evolúciónak nem egy nagy durranás kialakítani. Ennél volt milliószor nehezebb dolga is már... :)

https://www.youtube.com/watch?v=9MrdADW4B70

#21: "Én továbbra is egy lyukas foltot látok itt, amit próbálnak az emberek különböző elméletekkel betömni."

De ezt sokszor ostobaságokkal teszik, nemde? Meg szenzációhajhászkodásból. Nézd! Világosan leírtam, hogy a félig vízre félig szárazföldi létre szakosodott életformák mindegyikénél nemhogy a kétlábra állás elindult, hanem rohamosan rövidült a láb.

Te nem olvasod amiket írok?

#21: "Mert állítólag ez túl gyors volt:"

Ezzel már megelőztelek. Ennél is gyorsabb más folyamatra mutattam rá összességében, és a delfin agyfejlődéséről is mutattam egy görbét neked, ami olykor hasonló lendületet mutatott fel.

Újra megkérdezném. Olvasod te azokat egyáltalán, amiket írok?

#21: "Nincs szőrünk, omega-3 ,haj a fejünkön, itt részletesen írnak róla:

[link]

"

Na, most a magyar wikit azért nem kell ám mindig vérkomolyan venni, de azért írja, hogy csak hipotézisről van szó, és nulla bizonyítékról.

A nagyobbik baj, hogy ilyen marhaságokat is leír: "A vízimajom-elmélet sikerét (a merészségén túl) annak is köszönheti, hogy a kérdéses jellemzők kialakulását riválisa sem képes ellentmondások nélkül megmagyarázni."

Nincs ilyen.

#21: "Nincs szőrünk"

A szőrünk nem a szavannán tűnt el, és ezzel a megoldhatatlan probléma meg van oldva. Hanem sokkal később. Amikor volt már tűz, testet védő bőr, voltak szerszámaink, fegyvereink... stbstb. Testet védő környezetben egyszerűen egyre kevésbé lesz szükség szőrre. Hulla egyszerű.

Ha félig vízi és félig szárazföldi életet élő lények lettünk volna, akkor éppenhogy tömött és vízálló szőrünk lenne. Ha még nem láttál volna vidrát, akkor bemutatnám neked: [link]

És nem mellesleg nagyon rövidek a lábai. Kizárólag a vízi élethez teljesen alkalmazkodott emlősök teste teljesen szőrtelen, amelyeknek már nincs lábuk semennyire se.

Wiki: "A vékony és csupasz bőr egy ilyen környezetben önmagában nagyon sérülékeny lenne."

Igen. Pont ezért marhaság a vízimajom elmélet. A tök csupasz bőrű ember kimászik a szárazföldre, és még se szerszámai, se tüze, és az első bokor szanaszét szaggatja a bőrét, a nap is szétégeti...stb.

Természetesen vannak amúgy más teljesen szőrtelen emlős állatok is, nem csak az ember. Pl. a csupasz denevér, babirussza, csupasz turkáló...

És van még egy, amit úgy látszik a wiki nem ismer, a házisertés is pl. Minden olyan lény, amelyik testet védő környezetben él, ott redukálódik a szőr. A víz a szőrt csak akkor tűnteti el, ha már delfinéletmódról van szó.

A legnagyobb röhej, hogy az ember az egyik legrosszabb úszó. Talán csak a zsiráf nem. De azért mi vízimajmok voltunk... :DDD - hanyatt esek a röhögéstől.

#21: "...omega-3"

Semmiféle olyan bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy az kellene a nagy agynövekedéshez. Ezt csak úgy a vízimajmosok kiszopták az ujjukból. De amúgy azt nem a halak szervezete termeli ki, hanem a halak azt csak a vízinövények fogyasztásából szerzik be. Újabb ráadásul a szavanna növényzete ugyanúgy tartalmaz bőségesen omega-3-at, és minden növényevő állat szervezete is. Pl. a mangalica disznó húsa is azért gazdag omega-3-ban, mert az szabadon tenyésztett állat (nem mellesleg ezért van neki vastag szőre is). Szintém omega-3 gazdag forrás minden giliszta és miegyéb növényevő kis talajlakó is, és pl. azokat is zabálták két pofára az őseink.

#21: "...haj..."

Bocsika! Én még itt is azt olvasom, hogy a hajnak semmi köze a vízimajom elmélethez. Legalább azt olvasd, amit te ajánlassz. Na, most nincs energiám azt a sok sületlenséget kielemezni, ami itt van, de egyenként átnézhetjük, ha gondolod.

Azért itt mellesleg olvashatod, hogy az antropológusok szerint is szimpla áltudomány a vízimajom teória.

[link]

#24

"Akkor ezek szerint egy csecsemő testének a fűtés több energiába kerül, mint egy felnőtté?"

Összességébe nem, de a hőtermelő képességéhez képest igen. Többek között emiatt is van, hogy a csecsemők testében viszonylag nagya zsírszövet aránya. Sőt beéptített fűtőtestük is van: a barna zsírszövet, ami kifejezetten hőtermelésre szolgál. Ilyen a felnőttek testében már nincs.

Egyébként a testméret és a hőszabályozás összefüggését Bergmann szabálnyak hívják. A matematikáját Wadmalac már leírta.

[link]

#29: "Miért és hogyan redukálódik az a szőr? Mert az evolúciónak ugye nincs tudata."

Hát nem is kell neki ilyen. Az evolúció lényege az, hogy egy bizonyos összetettség felett már minden lény egyedire sikeredik, és a környezet adott tulajdonságai között a rengeteg-rengeteg egyedi tulajdonság bizonyos eredményességgel érvényesül.

Magyarán a nagyon szőrös egyedek mindegyikénél a szőrtüszök mennyisége, szőrszál nagysága, szőrtömöttsége, a szőr minősége..stbstb egyedi, vagyis van akinél jobban kifejeződik a szőr, másnál kicsit kevésbé, közepesen kevésbé, láthatóan kevésbé, kórosan kevésbé...stb.

Ha úgy változik a környezet, hogy abban a kicsit kevésbések is ugyanolyan könnyedén megélnek, mint jó szőrösek, akkor a kevésbések is felnőnek és ugyanannyi utóduk lesz, mint a jó szőröseknek, magyarán a populációban elkezd nőni azoknak a száma, akik kevésbések. Ha a környezet továbbváltozva még kevésbé teszi szükségessé a szőrt, akkor lassan teljesen elterjednek a kevésbések, és ekkora a kevésbések már nem fogják magukat kevésbésnek tartani, hanem az akkori nézetek szerint ők a jó szőrösek.

Ma is egy férfit, ha jó szőrösnek tartunk, az nem azt jelenti, hogy olyan mint egy majom:

[link]

Ha ennél szőrősebbb lenne, akkor azt már nem is tartanánk normálisnak.

Ha továbbra is úgy változik a környezet, hogy abban a... és az előző körök futnak addig, amíg a szőr kb. annyira vissza nem szorul, mint amit ma látunk az embereken.

Ha a szőr alkalmi mennyisége az adott környezetben szükségtelenül sok, akkor gyakorlatilag az olyan, mintha egy magára hagyott építmény elkezdene lassan leromlani magától, amit senki se gondoz. Ez persze sántító példa, mert az evolúció nem magára hagyja a szőrt, hanem egyszerűen mérnöki alapossággal, fejlesztve kisebbre építi vissza. Kb. inkább úgy jó az analógia, mintha a szükségtelen nagy palotából az építész az igénynek megfelelő kisebb házat építene ki, de a palota tervrajzát és anyagait használva az új kivitelezéshez.

Mellesleg rengeteg dolog ezzel a módszerrel leredukálódott bennünk, pl. az állkapcsunk is így a szélesből, vastagabból, erősebből gyengébbre, kevésbé szögletesre, és kevésbé szélesebbre redukálódott (gracilisabb lett), viszont a fogaink redukálódása (már nincs hegyes nagyobb szemfogunk se pl.) kisebb mértékben zajlik, így nem férnek el az állkapcsunkban és már nincs szinte egy gyerek se, aki ne szorulna fogszabályzásra, de a kutyák is így jártak, mert az ember által adott kajákat nem kell akkora erővel rágni, de a kutyák fogtorlódása annyira nem jelentkezik, bár a kisebb példányoknál akár jobban is... stbstb. A szőr tünedezése rajtunk csak egy a sok tünedezőből.

Azonban fontos tudni, hogy az ember szépérzéke is elkezdett fejlődni útközben, ami úgy találta egyre erőteljesebben, hogy a minél csupaszabb bőr szebb, mint a szőrös, és ekkor egyre erősebb igénnyel fellépett a nemi szelekció irányító ereje, és ez a szőr tünedezését hihetetlenül gyors tempóba váltotta át. A természetes szőrredukció sebessége emellett magasan elmaradt volna. A szőr mennyiségének elviselése a női testen kultúrától függően kissé eltér, de összességében mindenhol az egyre kevesebb szőrkifejeződés az igény (érdekes amúgy, hogy szinte semennyivel se kevesebb a szőrtüszőnk, mint a csimpánzén, csak a kifejeződés...stb.). Pl. én ma még kicsit izgalmasnak is találom a nők karján a szinte alig látható szőrpelyheket, de 1000 év múlva azt is visszataszítónak tartanám, úgy, mintha most túl szőrös lenne.