Ebben az előadásban elhangzik az alábbi. Van ennek tudományos alapja, ez egy létező teória, vagy csak az előadó saját megalapozattlan gondolatai? Van esetleg olyan könyv, amiből ezeket szedte?
https://www.youtube.com/watch?v=pPzz8VoqPZQ
idézet:
"...az ember fejlődését, mint élőlény, a létszükségleteinek a kielégítése alapvetően meghatározta, és ez nagy motiváció volt abban a folyamatban, hogy ez a civilizált ember kifejlődjön. A nagy ősi civilizációk nem igazán az életre optimális helyen alakultak ki, tehát nem például ott az őserdőben, ahol bőven van ehető gyümölcs és kellemes az éghajlat, hanem olyan helyeken alakultak ki, ahol küzdeni kellett a fennmaradásért, és úgy tűnik, hogy ez igazából szükségszerű, hogy ott alakultak ki, mert ott kellett a fennmaradáshoz úgymond ész (példaként Egyiptomot hozta, meg Kínát)"
mindez 22 perc környékén a videóban
1: az egyiptomi civilizáció és az emberré válás között nagyon nagy az időbeli különbség
2: egyiptomban pont jó volt szerintem a helyzet, bár van a közelben sivatag, de a Nílus környéke ideális
3: az ember kialakulása tudtommal a szavannára tehető, az nem sivatag, és alapvetően úgy tudtam éghajlati okai is voltak
4: ez eldöntött, hogy az ész az ilyen erős szelekciós nyomás volt, és nem evolúciós melléktermék, ráadásul ahogy mondja mindez szükségszerű, hogy a legsanyarúbb helyen alakuljon ki, ahol muszáj használni?
5: ha így is van, akkor sem feltétlenül észnek hívnám rögtön, hanem mozgáskoordinációnak, az agy szerintem első sorban arra jött létre, és a felegyenesedés és ujjak használata, stb. aztán az szerencse hogy ebből tudatos gondolkodó intelligencia is ki tudott fejlődni magasabb fokon, nem?
6: Kína meg nem is tudom miért jó példa ide, ott mi volt sanyarú?
válasza:Hát, nekem ez sántít, bár van igazságtartalma.
A civilizáció-épülésnek is alapja az, hogy legyen a környezetben olyan kihívás, amihez alkalmazkodni, változni kell, illetve a környezetet is változtatni.
Az ölbe eső sült galamb maximum szaporít, de nem okosít.
Ennyi igaz.
Viszont az nem jön le az idézetből, hogy a kihívás nagysága is korlátos, mert ha túl nagy, nem hogy lehetetlenné teszi a fejlődést, de kifejezetten kihaláshoz vezet.
Ennyiben megvan a párhuzam a biológiai és kulturális evolúció közt.
"1: az egyiptomi civilizáció és az emberré válás között nagyon nagy az időbeli különbség"
Valóban, mint írtam is, a biológia és civilizációs evolúció közt van rokonság, de azért különbség is, időben is jócskán, sebességben is meg abban is, hogy mondjuk az emberi fejlődésben mikor melyik dominált.
"2: egyiptomban pont jó volt szerintem a helyzet, bár van a közelben sivatag, de a Nílus környéke ideális"
Hát a környékhez képest ott a legjobb, de azért meglehetősen szűk élőterület, csak időszakosan ideális és a népszaporulat terjedéséhez ki kellett bővíteni az "élhető zónát" is. Ezt spec szerintem nevezhetjük megfelelő mértékű kihívásnak.
"3: az ember kialakulása tudtommal a szavannára tehető, az nem sivatag, és alapvetően úgy tudtam éghajlati okai is voltak"
Igen. Éppen ez is egy élhetőségi körülmény-romlás volt, ahol változni, fejlődni, alkalmazkodni kellett.
"4: ez eldöntött, hogy az ész az ilyen erős szelekciós nyomás volt, és nem evolúciós melléktermék"
Szerintem mindkettő.
Alapvetően a megélhetési feltételek változtatására és csoport-együttműködésre volt nyomás, mindkettő egyben értelmi fejlesztő is és egymást erősítik.
"mindez szükségszerű, hogy a legsanyarúbb helyen alakuljon ki, ahol muszáj használni?"
Mint feljebb írtam, a legsanyarúbb nem okés, de kell előnytelen környezet miatti nyomás.
"akkor sem feltétlenül észnek hívnám rögtön, hanem mozgáskoordinációnak, az agy szerintem első sorban arra jött létre, és a felegyenesedés és ujjak használata"
Ez csupán az eszközkészítés fizikális része.
Ahhoz, hogy tudjuk is, mit akarunk csinálni és miért, kell az értelem is.
Hát még a csoportmunkához, ami jó kommunikációt is igényel.
De biztosan van összefüggés a motorikus agyrészek és az értelmi terület fejlődése közt is.
"6: Kína meg nem is tudom miért jó példa ide, ott mi volt sanyarú?"
Hát azt tényleg én sem tudom, hacsak nem az élhető terület túl gyors beszaporítása miatt terjeszkedés, életkörülmény-fejlesztés, egyre nagyobb terű kommunikáció-szükséglet lehetett a mozgatórugója a nagy civilizációs fejlődésnek.
Egyébként azért Kínának elég nagy része lakhatatlan terület.
válasza: válasza:"Hülyeség, sehol sincs ölbe eső sült galamb, pláne nem az őserdőben."
Hát ott nem éppen, ez tény. :D
Legalábbis a MI szempontunkból nézve.
Az a pár volt közép-amerikai civilizáció mutatja, hogy mekkora környezetformálás kellett a nagyobb létszámú megélhetéshez.
De közben meg rengeteg erdei törzs totál megragadt évezredekre egy teljesen alap szinten, minimális közösségek, minimális szerszámozottsággal, minimális földműveléssel, vadászva, gyűjtögetve.
Mert fejlődés nélkül ez az őserdei "optimum".
És az ő nézőpontukból ez az ölbe eső sült galamb, nekik pont jó így, nincs fejlődési igény.
válasza:
válasza:"sehol sincs ölbe eső sült galamb, pláne nem az őserdőben."
Most ne idézek publikációt, viszont az erdei élet, illetve a vadászat és növény gyűjtés valójában több szabadidőt tesz lehetővé, mint a mezőgazdaság - bár korábban az volt az elterjedt nézet a történelem kutatásban és régészetben, hogy a mezőgazdaság több szabadidőt adott az embereknek, mégsem igaz. A bennszülötteknek több a szabadidejük, mint a mai modern világban élőknek, és a kezdeti földművelés is a szabadidő csökkenésével járt. A vadászat és növény gyűjtést folytató kultúráknak több idejük van egymásra és bármire. Csak azért mert közhiedelem és talán jól jön némi friss infó - meg mégis itt van valami forrás lent...
Mellékesen - mivel kicsit kapcsolódik a témához - úgy látszik az sem volt helyes elképzelés, hogy a mezőgazdaság miatt kellett letelepedni és az sem, hogy jobb volt tőle a táplálkozás, ugyanis a növény gyűjtés lényegesen változatosabb étrendet biztosít.
"az ember fejlődését, mint élőlény, a létszükségleteinek a kielégítése alapvetően meghatározta, és ez nagy motiváció volt abban a folyamatban, hogy ez a civilizált ember kifejlődjön."
A létszükségletek kielégítése valójában nem volt akkora feladat, nem volt jellemző az éhezés pár tízezer éve, téves elgondolás, egész jól megvolt az élelmiszerük, még kevesebb időráfordítással is mint régebben hitték.
Itt szintén egy kérdés a "civilizáció" fogalmának ma már újratárgyalása is, ezt is pedzegetik, vagyis, hogy egyáltalán mit nevezhetünk civilizációnak. A régi nézet a városiasodás, mezőgazdaság, állattenyésztés és írás környékén mozog, de itt is felmerültek újabb megfontolások, mint a vad növények termesztése megelőzhette a nemesített mezőgazdaságot. Növényt termeszteni elvileg nem egy nagy találmány, hiszen odavitték a lakóhelyre amit gyűjtöttek és eldobálva a magokat és maradványokat, maradékot nyilvánvalóan látható, hogy ott ahol laktak és jól ismert a környezet, egyszer csak az élelmiszer növények kezdenek növögetni. Ott ahova a szemetet dobálták. Elvileg sem nagy dolog észrevenni.
Szóval részben van a létszükséglet, ami felmerült, és részben van a civilizáció fogalma is egyáltalán, ezeket kicsit újra fogják majd definiálni. Ott van az is, hogy a mezőgazdaságra vajon miért tértek át az emberek, ha kevesebb szabadidejük maradt miatta, létrejöttek társadalmi egyenlőtlenségek, és más problémák alakultak ki. Ilyenekről is folyik szakmai értekezés.
A videót nem néztem végig, úgyhogy nem tudom miről mit mond.
--------------
A takarmányozók több szabadidőt élveztek?
A gazdáknak kevesebb szabadidejük van, mint a vadászó-gyűjtögetőknek
Egy új tanulmány szerint a gazdáknak kevesebb szabadidejük van, mint a vadászó-gyűjtögetőknek
válasza:ma 19:30
Teljesen igaz minden amit írtál, de érdemes megemlíteni, hogy a kutatók estek már át a ló túloldalára is. Az 1960-as évekeben jelent meg az "original affluent society" hipotézise, amit szerint az emberek alig dolgoztak és bőség volt, mert nem vágytak sokra. Elég sok tanulmány megkérdezhetően lazán kezeli a munka fogalmát és rengeteg dolgot nem számolnak oda, amit manapság "láthatatlan munkának" nevezünk. Illetve alul vannak becsülve sokszor ebből az életmódból fakadó speciális nehézségek, amik közé tartozik az egyoldalú táplálkozás is bizonyos közösségeknél. A modern v-gy.-k közül (akik kapcsolatban vannak földművesekkel) sokan pl imádják a kását és preferálják több tradicionális élelmiszerükkel szemben. Azt hiszem a !Kung San esetén olvastam, hogy van valami növény, amit jellemzően esznek, de csak a kényszer miatt, mert amúgy nem szeretik.
Néhány hete láttam egy interjút egy vadászó-gyűjtögetővel (talán egy Hadza vadász volt), amiben az életről és a világról kérdezgették. A beszélgetés egyes részei egyértelműven elvesztek a fordításban és a kulturális különbségekben, mert több kérdést félreértett, de a legtöbb válasza az étel körül forgott. Az élet értelme a hús. Az élet akkor jó amikor van hús és méz. A céljai, hogy levadássza a páviánokat, akikről alig tudta levenni a szemét az interjú során. Elképesztő, hogy milyen nagy mértékben a fizikai szükségleteinek a kielégítésről szólt az élete. Gondolom ez abból fakad, hogy a jövő mindig bizonytalan és nem lehet előre felkészülni rá.
Közben megkerestem:
https://www.youtube.com/watch?v=TAGjuRwx_Y8&ab_channel=Fearl..
válasza: válasza: válasza:Lehet nézni példákat, mert van belőle bőven, hogy több ezer éve már miket építettek mások máshol.
Barnenez, Franciaország, i.e. 4000, ez egy nem is kicsi kőépítmény ha megnézzük:
Uruk, Sumer város, i.e. 4000, ez is elég rendes város:
Uruk rekonstrukció:
Tarxien templomok, Málta, i.e. 3200:
Newgrange, Írország, i.e. 3200:
Harappa, Pakisztán, i.e. 2600:
Harappa reconstruction:
Mohenjo-daro, Pakisztán, i.e. 2500:
Korinthosz, Görögország, i.e. 900:
Szóval több ezer éve is bőven többet tudtak mások, azok a törzsek sajna elmaradottak, a tények mást mutatnak, a leletek mást mutatnak. Persze az összehasonlítás tényleg közkeletű, csak a teljes azonosság bizony más.
És ha azt mondanánk, hogy ott nincs elég kő, akkor:
Fa épület, Németország, hosszúház (20-40 méteresek), i.e. 5000:
Szintén Európa, i.e. 5000, hosszúház rekonstrukció:
Hadza ház ma:
Szóval lemaradtak, nem azonosak a több ezer évvel ez előtti emberekkel általánosan a bennszülött törzsek mai formái.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!