Ebben az előadásban elhangzik az alábbi. Van ennek tudományos alapja, ez egy létező teória, vagy csak az előadó saját megalapozattlan gondolatai? Van esetleg olyan könyv, amiből ezeket szedte?
https://www.youtube.com/watch?v=pPzz8VoqPZQ
idézet:
"...az ember fejlődését, mint élőlény, a létszükségleteinek a kielégítése alapvetően meghatározta, és ez nagy motiváció volt abban a folyamatban, hogy ez a civilizált ember kifejlődjön. A nagy ősi civilizációk nem igazán az életre optimális helyen alakultak ki, tehát nem például ott az őserdőben, ahol bőven van ehető gyümölcs és kellemes az éghajlat, hanem olyan helyeken alakultak ki, ahol küzdeni kellett a fennmaradásért, és úgy tűnik, hogy ez igazából szükségszerű, hogy ott alakultak ki, mert ott kellett a fennmaradáshoz úgymond ész (példaként Egyiptomot hozta, meg Kínát)"
mindez 22 perc környékén a videóban
1: az egyiptomi civilizáció és az emberré válás között nagyon nagy az időbeli különbség
2: egyiptomban pont jó volt szerintem a helyzet, bár van a közelben sivatag, de a Nílus környéke ideális
3: az ember kialakulása tudtommal a szavannára tehető, az nem sivatag, és alapvetően úgy tudtam éghajlati okai is voltak
4: ez eldöntött, hogy az ész az ilyen erős szelekciós nyomás volt, és nem evolúciós melléktermék, ráadásul ahogy mondja mindez szükségszerű, hogy a legsanyarúbb helyen alakuljon ki, ahol muszáj használni?
5: ha így is van, akkor sem feltétlenül észnek hívnám rögtön, hanem mozgáskoordinációnak, az agy szerintem első sorban arra jött létre, és a felegyenesedés és ujjak használata, stb. aztán az szerencse hogy ebből tudatos gondolkodó intelligencia is ki tudott fejlődni magasabb fokon, nem?
6: Kína meg nem is tudom miért jó példa ide, ott mi volt sanyarú?
Szerintem ez nem igazán fair / nem-fair kérdés. Az összehasonlítás mutat valamit, mutat különbségeket tényszerűen, és nyilván a tények számítanak és az összehasonlítás megmutatja a tények különbségeit. Ez ilyen esetben nem az összehasonlítás az nem "ki a jobb" jellegű, és nem valaki ledegradálására és másvalaki felnagyítására használatos, nem az a célja, nem így kell értelmezni. Nincs ennek köze semmi fair szerű akármihez.
Másik, hogy, persze valóban aminek szemléltetésére használják a vadászó-gyűjtögető törzsek bemutatását, az nem a bronzkor és neolit társadalmak, hanem a megelőző paleolit kultúrák korszaka, viszont az ilyen Hadza vadászok és hasonlók így is tényszerűen összehasonlíthatóak a neolit korszakkal és a neolit emberekkel más térségekben. Azért mert a neolit korszak az i.e. 12 000-től tartott i.e. 3000-ig (nagyságrendileg) és abban a korban éltek Európában is és a Hadza vadászok is, tehát tehát azonos korszakukban is összehasonlíthatóak.
A Hadza vadászok és az európai emberek a neolitban is nagy eltérést mutattak, tehát a lemaradásuk a Hadza vadászoknak nem csak a mai modern életvitel összehasonlításában ismerhető fel, hanem a neolitban is le voltak maradva, nem is kicsit. Ezt mutatják a tények.
Amit ma építenek az ilyen törzsek az elmaradottnak számított már a neolitban is, ha összevetjük a neolitikus Európával, akkor azt látni, hogy Európában több ezer éve is jobbat építettek, mint a Hadza törszek ma. Tehát elmaradottak voltak a neolitban és ma is elmaradottak.
A paleolit megint más, de elég nyilvánvalóan akkor is az elmaradó csoportokhoz tartoztak, ha még ma sem jutottak előrébb alap dolgokkal. Paleolit összehasonlításban is ugyanez szűrhető le.
Amit érdemes még hozzátenni, hogy az úgynevezett vadászó-gyűjtögetőkről alkotott elképzelés maga téves, téves az is, hogy voltak a vadászó-gyűjtögetők, majd jött minden, a mezőgazdaság, városok, stb. A leletek nem ezt adják ki. Itt egy tanulmány, de van ezekből bőven, és minden oldaláról más volt a korai emberi társadalom, mint a közkeletű ki nem javított oktatási anyag és régi elképzelés.
"A vadászgyűjtő mítosza
"megkérdőjelezi a hagyományos elképzeléseket a korai amerikai kultúrákról, és azt sugallja, hogy a mezőgazdaság előtti, kerámia előtti vadásztársaságok társadalmilag összetettebbek voltak, mint azt korábban gondolták". A legtöbb ember úgy gondol a vadászó-gyűjtögetőkre, mint az emberek kis csoportjaira, akik a tájon kóborolnak élelmet keresve, nem képesek ilyen ambiciózus projektekre, de az elmúlt két évtizedben a régészek megtanulták, hogy sok vadászó-gyűjtögető ugyanazt tette, amit csak a mezőgazdasági társaságok feltételeztek hogy megtette. Nagy épületeket építettek, nagy településeik voltak állandó főnökökkel, kidolgozott művészeti és technológiai hagyományokat alakítottak ki, háborút vívtak, és gazdálkodtak a földjükkel, hogy a lehető legtöbb ételt kihozzák belőle. Röviden, társadalmilag összetettek voltak.
...
az emberi társadalmi és gazdasági szervezeti kör a múltban sokkal nagyobb volt, mint azt valaha is gondoltuk. És arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk az alapvető kérdéseket, például azt, hogy miért háziasították a növényeket és az állatokat, és miért alakult ki az egyenlőtlenség az emberi társadalomban.
Kenneth M. Ames , a Portlandi Állami Egyetem antropológiaprofesszora"
Ami a lényege, hogy az összes jól ismert szakszó és a hozzá fűzött közkeletű elképzelés téves, teljesen mindegy éppen mit vizsgálunk, a vadászokat, régiók viszonyát, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!