Ma kémia előadáson azt mondta az előadó, hogy a jód nem szublimál. Miért etetnek akkor középiskolában ilyenekkel, ha téves az információ?

A jódot nem tudom, de középiskolában sok dolgot mondanak, ami nem igaz :D

A matek legnagyobb része úgy, ahogy középiskolában előadják, marhaság :D

mert igaz is, meg nem is.

ha csak jód fázisdiagramját nézed,

[link]

akkor normál légköri nyomáson a jód előbb valóban megolvad és csak utána kezd el majd "elforrni". ebből a szempontból tehát igaza van a tanárodnak.

ellenben a jód az egyik olyan szilárd anyag, ami szobahőmérsékleten is viszonylag látványosan párolog. hogy ennek mi az oka, abba most ne menjünk bele, de az a lényeg, hogy amikor melegíted ezt a folyamatot gyorsítod és sokszor még azelőtt elpárolog, hogy megolvadhatna. ez persze így baromi hülyén hangzik, de ez a helyzet. :)

sok ilyen van egyébként. pl. még az egyetemi kémiakönyvekben (pl. Kémia Műszakiaknak) is hosszú oldalakat szentelnek annak, hogy a só miként csökkenti a víz olvadáspontját, jellemzően még ZH anyag is szokott lenni a hozzá tartozó képlet, pedig ez sem igaz.

A szublimáció olyan fázisátalakulás, amely során a szilárd anyagból folyadék képződés nélkül gáznemű halmazállapotú anyag lesz.

A jód szublimál. De nagyon sok szilárd anyag, többek között a vízjég is szublimál.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy megfelelő körülmények között – akár légköri nyomáson – ne lehetne folyékony halmazállapotúvá tenni az adott anyagot. A jód lassú melegítés során felvesz folyékony halmazállapotot is.

> de középiskolában sok dolgot mondanak, ami nem igaz

Ez így eléggé nagy csúsztatás.

> A matek legnagyobb része úgy, ahogy középiskolában előadják, marhaság

Általános iskolában meg még inkább annak tűnik. Mi az, hogy a 7 nem osztható 3-al? Simán elosztok hét tortát három egyenlő adagra.

Itt oktatásról van szó, amely esetén a kiindulópont az, hogy valamit nem ismersz, és megtanítják neked. Matek esetén pl. elsőnek az egész számokra tanítják meg az egyes műveletek jelentését. Ha ez megvan, akkor át lehet térni a racionális, majd a valós számokra, végül akár a komplex számokra is. Utólag, ha már ismered a racionális számokat, lehet pontosítani, hogy egész számok körében a 7 nem osztható 3-al. Előre nem célszerű odatenni ezt a megjegyzést, mert abból csak kavarodás lesz, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent, milyen számok vannak még egyáltalán, stb… Ugyanez pl. a gyökvonásnál: Negatív számból nem lehet gyököt vonni. Amíg nincsenek meg a megfelelő matematikai ismereteid, addig felesleges hozzátenni, hogy a valós számok körében, mert jönne a kérdés, hogy mi lehet tágabb a valós számok körénél. Ennek a megválaszolásához meg kellene mutatni a komplex számokat, aminek megértéséhez pont annak a gyökvonásnak a jellegzetességeit kellene ismerni, amit meg akarunk tanítani. Szintén hasonló eset: Két pont között egy egyenes húzható, két pont meghatároz egy egyenest. Igen, euklideszi geometriában igen, de amúgy nem feltétlenül. De hozzá kell tenni, hogy euklideszi geometriában igaz ez csak? Amíg nem ismerünk más geometriát, első közelítésnek ez is megfelel. Majd ha megismerünk egy másikat, akkor az előbbi kijelentést lehet cizellálni, pontosítani, megmutatni, hogy bizony itt egy speciális esetről van szó.

A fizikánál ugyanígy. Elsőnek klasszikus fizikát tanítanak, követve a fizika kialakulásának, a felfedezések menetét. Aztán ha ez nagyon jól megy, akkor meg lehet mutatni a relativitáselméletet, és akkor már lesz értelme elnevezni az eddig tanult fizikát klasszikus fizikának, az újat meg relativisztikus fizikának, és meg lehet tenni azokat a kiegészítéseket, hogy bizony az eddig tanultak csak makroszkopikus, a fénysebességnél sokkal lassabban mozgó tárgyakra igaz.

Ugyanez lehet a kémiában is. A szublimáció lezajlódik a jód esetén. A láng fölé helyezve a kémcsövet jól látható a jelenség, alkalmas arra, hogy megmutassuk, mit is jelent a szublimáció. A jód gőze nem színtelen, így nagyon szemléletes a dolog. Aztán, ha szükség van rá, lehet cizellálni a dolgot, hogy tulajdonképpen az eddig tanultak nem voltak 100%-ig igazak, csak speciális esetei egy általánosabb képnek.

De mint írtam, amíg egy adott szeletét nem szerzed meg a tudásnak, addig aligha fogod érteni, miért vannak annak korlátai, miért kell számtalan kiegészítést tenni egy egyszerű fizikai összefüggéshez. Másrészt eléggé morálromboló hatása lenne annak, ha kijelentené egy tanár egy gyereknek, hogy amit most tanulunk, az nem egészen igaz. Ki a fene akarna olyan dolgokat megtanulni, amiről még a tanár is azt állítja, hogy nem igaz?

Elég hülyén jönne, ki ha egy általános iskolai tanár azt mondaná, hogy ugyan lehet negatív számból gyököt vonni, de ezt most nem tudom nektek megmutatni, nem tudom elmagyarázni, hogy mi lenne a gyök(-4) eredménye. Az jönne le a legtöbb gyereknek, hogy a tanár nem ért ahhoz, amit tanít. Márpedig erről szó sincs. Oktatás szempontjából teljesen helyénvaló, hogy a tanár kategórikusan kijelenti, hogy negatív számból nem lehet gyököt vonni, mert a gyerekek jelen tudása szerint valóban nem is tudnak gyököt vonni belőle. A tanár feladata, hogy feltárja az ismeretlent, és megismertesse a gyereket ennek az ismeretlennek az összefüggéseivel, így az ismeretlenből ismert lesz.

Tehát én nagyon nem tartom szerencsésnek, ha olyan kijelentést teszel, hogy a középiskolában tanultak az marhaság. Bár egy magasabb szintről nézve valóban átértékelhetőek a középiskolában tanultak, valóban érthető a kijelentésed tartalma, de ki kell emelni, hogy ez csak magasabb szintről látható be. Nem mondunk ilyet valakinek, aki még nincs azon a bizonyos magasabb szinten, mert okosabb nem lesz tőle, de ráadásul el is vágja azt az utat, amivel elérheti azt a bizonyos magasabb szintet, mert egy ilyen kijelentéssel hitelét veszti a tanár, meg mindaz, amit tanul, holott ezek szükséges lépései a magasabb szint eléréséhez.

Elnézést ha ismétlek, de nem volt türelmem mindent végigolvasni.

FIZIKAI KÉMIAI szempontból a jód nem szublimál légköri nyomáson, mert szilárd --> folyadék --> gőz átalakulás megy végbe a hőmérséklet fokozatos emelésével, lásd #6 fázisdiagramját.

Ezért az előadónak igaza lenne, ha hozzá tette volna, hogy légköri nyomásra érti a kijelentését. Ugyanis a fázisdiagramon látható "O" hármaspontnak (ahol a szilárd, folyadék és gőzfázis tart egyensúlyt) megfelelő nyomás alatti nyomáson a jód bizony szublimál, mivel szilárd --> gőz átalakulás megy végbe.

KÉMIAI SZEMLÉLET szempontból véleményem szerint nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jód szublimál: ugyanis normál körülmények között a jódnak - szilárd anyag voltához képest - jelentős gőznyomása (tenziója) van.

Pár ismertebb szilárd anyag és a víz gőznyomás adata:

Naftalin: 8 Pa (20 ºC), kellemes szagú szilárd, molekularácsos szerves vegyület.

Fenol: 20 Pa (20 ºC), jellegzetes szagú szilárd, molekularácsos szerves vegyület. Vasúti sínek talpfáit és a sínek menti faoszlopokat konzerválták vele régebben, nyári melegben még mindig érezhető ez a jellegzetes szag elhagyatott mellékvonalakon síneken sétálva. A házi kolbászt is a füstölés által keletkező fenol tartósítja mikroorganizmus-ölő hatásával.

Kámfor: 27 Pa (20 ºC), kellemes szagú szilárd, molekularácsos szerves vegyület. Ismerjük a mondást: "Eltűnt, mint a kámfor."

Jód: 41 Pa (25 ºC), molekularácsos szervetlen elem.

Víz: 2300 Pa (20 ºC)

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Amúgy ez a MERCK-es magyar oldal nagyon jól használható: sok anyag fizikai és kémiai adatát szolgáltatja, csak most fedeztem föl :).

Összefoglalva: az előadód nálam fizikai kémiai szempontból egyesre, kémiai szemlélet szempontból nullásra vizsgázott.

(Egy kutatóvegyész)