Elektron mint részecskék nem is léteznek?

"> Az elektromosság a tér pertubációja.

Ez jól hangzó ezohalandzsa."

Ja, mert az nem ezohalandzsa, hogy a foton egy energiacsomag, vagy hogy az elektron valószínűségek szerint létezik?

> Ja, mert az nem ezohalandzsa, hogy a foton egy energiacsomag, vagy hogy az elektron valószínűségek szerint létezik?

Az, hogy „az elektromosság a tér perturbációja” (ez utóbbi szót amúgy hibásan is írta a kérdező) halandzsa, az a szavak jelentéséből is kiderül. Az elektromosság egy gyűjtőfogalom, ami az elektromos töltések mozgásáról, hatásairól szóló jelenségek és összefüggések jelzője. Van elektromos töltés, elektromos erőtér, elektromos potenciál, elektromos áram, elektromos energia, elektromos teljesítmény, elektromos ellenállás stb…

A tér fogalmát már leírtam, az a létező – vagy potenciálisan létező – dolgok pozíciói között fennálló absztrakt viszonyrendszer, pl. definiálhatók távolságok, irányok a térben. A dolgok pozícióját érintő jelenségek – pl. mozgás – ennek a térnek a viszonyrendszere szerint zajlik, a tér ezeknek a jelenségeknek a matematikai leírása.

A perturbáció meg zavart jelent. A szót a csillagászat használja, a jelentése a bolygók, üstökösök pályájában más égitestek vonzása által keltett zavar. Pl. a Neptunusz létezését azért feltételezték, mert az Uránusz pályájában zavarok voltak, amit egy még ismeretlen bolygó feltételezéséhez vezetett. Ki is lehetett számolni az Uránusz pályájának zavaraiból, hogy hol is kellene ennek a bolygónak lennie. A bolygó létezésének bizonyításához elég volt a távcsövet a kiszámolt helyre irányítani, és már meg is találták a Neptunuszt. A matematikában létezik még olyan, hogy perturbációszámítás, ami a fentiekhez kötődik. Ez gyakorlatilag egy megközelítési módszer, ami lehetővé teszi bonyolult, vagy akár egzakt módon megoldhatatlan matematika problémák megoldását. (Amúgy valóban használja a kvantummechanika is ezt a matematikai módszert, de ennek semmi köze a tér „zavarához”.)

A dolog annyira halandza, hogy a Google is azt mondja: ”Nincs találat a következőre: "az elektromosság a tér perturbációja".”. Lásd: [link]

(Utána persze felsorol egy csomó találatot, amiből egy-egy szó hiányzik, vagy benne vannak ezek a szavak, de nem így, egymás után.)

~ ~ ~

Az, hogy „a foton egy energiacsomag” az nem a legprecízebb megfogalmazás, de nagyjából stimmel. A precíz megfogalmazás az, hogy a foton az elektromágneses sugárzás elemi részecskéje – aminek az energiája a hullámhosszával fordítottan arányos –, így az elektromágneses sugárzás által közvetített energia kvantuma (legkisebb egysége).

Az, hogy „az elektron valószínűségek szerint létezik” még pongyolább megfogalmazás, pontosítás nélkül ez is ezohalandza. Az már némileg pontosabb lenne, hogy az elemi részecskék, vagy az abból képződő struktúrák esetén a pozíciót nem egy vektor írja le helyesen, hanem egy hullámegyenlet, ami a részecske helyzetének megtalálási valószínűségét írja le. Számos jelenség – pl. az alagút-effektus – nem magyarázható a részecskék ezen jellegzetessége nélkül. Ezzel viszont igen pontosan számolni lehet vele, a jelek szerint jól írja le mindenféle jelenségnél a részecskék viselkedését a pozíció szempontjából.

~ ~ ~

> Aha, szóval attól lesz valami tudomány, hogy tudósok mondják.

Nem. Attól lesz valami tudomány (illetve az ezt végző személy tudós), hogy megfigyelésekre, kísérletekre, mérésekre, illetve a már feltárt összefüggések közötti kapcsolatokra alapozva, a tudományos módszertant követve von le következtetéseket a világ jelenségeiről, összefüggéseiről.

A Malac holvan?

Rég láttam.

"A tér fogalmát már leírtam, az a létező – vagy potenciálisan létező – dolgok pozíciói között fennálló absztrakt viszonyrendszer, pl. definiálhatók távolságok, irányok a térben."

Ennek semmi köze a fizikai térhez. Amiről azt mondják a tudósok, hogy annak a görbülete okozza a gravitációt. Szóval ha görbülete tud lenni a semminek, akkor lehet nyugodtan perturbációja is.

> Ennek semmi köze a fizikai térhez.

Akkor te hogyan definiálod a fizikai teret? Mert a Wikipédia pl. így: „A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.”

> Szóval ha görbülete tud lenni a semminek

A tér nem semmi. A tér egy matematikai absztrakció, ami a pozíciók közötti viszonyokat írja le.

Attól, hogy valami nem anyagi természetű, hanem elvont fogalom, attól még létező – csak éppen nem anyagi természetű –, valós dolgot ír le, így lehetnek tulajdonságai. A háromszög is absztrakt fogalom. Absztrakt, mert elvonatkoztatunk attól, hogy piros, kék, fából vagy vasból készült háromszögről van-e szó, egyáltalán fizikai, anyagi szinten létező háromszögről van-e szó. A háromszögnek viszont vannak tulajdonságai. Pl. hogy nincs olyan háromszög, ami konkáv lenne, vagy hogy a szögeinek összege – euklideszi térben – mindig 180˚, vagy hogy az oldalai hossza között fennálló összefüggés bármely háromszögre az, hogy c²=a²+b²-2abcosγ.

Vagy az, hogy hierarchia az is egy elvont fogalom. Ugyanannyi ember tud hierarchiát is képezni, meg tud hierarchia nélküli rendszert is alkotni. És ennek az elvont fogalomnak is vannak tulajdonságai, hogy hány szintből áll a hierarchia, kizárólag egy, vagy több felettese is lehet-e valakinek, a felettes mindig a hierarchiában eggyel magasabb szinten van-e, stb…

Igen, a térnek is vannak tulajdonságai. Pl. a térnek van geometriája, lehet görbült, ami pl. abban nyilvánul meg, hogy egy háromszög szögeinek összege 180° vagy annál kisebb, vagy éppen nagyobb.

Ha ezt nem érted az nem baj. De akkor nem értem, hogy mi visz rá téged, hogy természettudományos kérdésekben nyilatkozz. Ez kicsit olyan, mintha valaki úgy osztogatna villanyszerelési tanácsokat, hogy nem érti, hogy mi a különbség a nulla és a fázis között.

> Szóval ha görbülete tud lenni a semminek, akkor lehet nyugodtan perturbációja is.

Lehetne. Ha létezne ez a fogalom. A perturbáció – ahogy írtam – a csillagászatban egy jól meghatározott jelenség. A tér perturbációja meg a fene tudja mit jelent: [link]

Szóval előbb meg kellene határozni, hogy milyen valódi összefüggést takar az, hogy a tér „perturbált”. Mi ennek a matematikai nyelven való megfogalmazása, mértéke, jellege. Mert ennek hiányában az a kijelentés, hogy a térnek van perturbációja, nem takar semmiféle a valósággal összevethető állítást.

"Szóval előbb meg kellene határozni, hogy milyen valódi összefüggést takar az, hogy a tér „perturbált”. Mi ennek a matematikai nyelven való megfogalmazása, mértéke, jellege. Mert ennek hiányában az a kijelentés, hogy a térnek van perturbációja, nem takar semmiféle a valósággal összevethető állítást."

Mindenekelőtt azt kellene meghatározni, hogy milyen valódi összefüggést takar az, hogy a tér görbült. A görbültséget eleve csak eukleidészi térben tudjuk értelmezni. Egy kétdimenziós görbült tér például egy labda felülete. Mondjuk ez is sokkal inkább csak az eukleidészi tér egy alrendszere, mintsem valami önálló tér. Na de hogyan értelmezel egy háromdimenziós görbült teret? Mitől lesz az "görbült", ha betenni se tudod az eukleidészi térbe, hogy megnézd, görbül-e valamerre. Itt sunnyogják el a tudósok a valóságot, és inkább megalkotnak kitalált metrikus tereket, csak hogy igazuk legyen.

Vagy ha te is beismered, hogy ezek a kitalált metrikus terek csak a jelenségek leírásához és előrejelzéséhez használhatók (azaz nem léteznek a valóságban), akkor miért nem ismered be ugyanezt az elektronról is?