Elektron mint részecskék nem is léteznek?
Nincs anyagi minőségük, nincs tömeggel rendelkező anyagi 'elektron részecske'. ☝️
Az elektromosság a tér pertubációja.
A térnek nincs mennyisége, és nincsenek alkotórészecskéi.
Nincs 'elektron részecskének' nyugalmi tömege, ez csak az atomizmus fantazmagógiája. (Ahogy a foton részecske is)
Had idézzem azokat a valódi tudósokat, akik a teljes elektromosság tudományt megalapozták: Nikola Tesla, Oliver Heaviside, JC Maxwell, CP Steinmetz
* * *
Nikola Tesla November 1928 interview:
On the whole subject of matter, in fact, Dr. Tesla holds views that are startlingly original. He disagrees with the accepted atomic theory of matter, and does not believe in the existence of an “electron” as pictured by science.
“To account for its apparently small mass, science conceives of the electron as a hollow sphere, a sort of bubble, such a bubble could exist in a medium as a gas or liquid because its internal pressure is not altered by deformation. But if, as supposed, the internal pressure of an electron is due to the repulsion of electric masses, the slightest conceivable deformation must result in the destruction of the bubble! Just to mention another improbability...” - Nikola Tesla
“A Famous Prophet of Science Looks into the Future” (Popular Science Monthly) cikkében.
“My ideas regarding the electron are at variance with those generally entertained. I hold that it is a relatively large entity carrying a surface charge and is not an elementary unit (particle). When the ‘electron’ leaves an electrode of high potential and in a high vacuum it carries an electrostatic charge many times greater than normal.” - N. Tesla
“In the theoretical treatment of these electrons we are faced with the difficulty that electro-dynamic theory by itself is unable to give an account of their nature. For since electrical masses constituting the electron would necessarily be scattered under the influence of their mutual repulsions, unless there are forces of another kind operating between them the nature of which has hitherto remained obscure to us.” - mondta Einstein az elektronokról.
“Relativity”, by Albert Einstein, Random House Publisher, 1916
“To describe an electron as a negatively charged body is equivalent to saying that it is an expanding-contracting particle. There is no such condition in nature as a negative charge, nor are there negatively charged particles. Charge and discharge are opposite conditions, as filling and emptying, or compressing and expanding are opposite conditions.”
- W. Russell
"JJ Thomson developed the “Ether Atom” ideas of M. Faraday into his “Electronic Corpuscle”, this indivisible unit. One corpuscle terminates on one Faradic tube of force, and this quantifies as one Coulomb. This corpuscle is not and electron, it is a constituent of what today is known incorrectly as an “electron”. (Thomson relates 1000 corpuscles per electron) In this view, that taken by W. Crookes, J.J. Thomson, and N. Tesla, the cathode ray is not electrons, but in actuality corpuscles of the Ether.” - E. Dollard
“There is no rest mass to an ‘electron’. It is given here the ‘electron’ is no more than a broken loose “hold fast” under the grip of the tensions within the dielectric lines of force. They are the broken ends of the split in half package of spaghetti. Obviously this reasoning is not welcome in the realm of Einstein’s Theory of Relativity.” - E. Dollard
“Unfortunately to a large extent in dealing with dielectric fields the prehistoric conception of the electro-static charge, the ‘electron’, on the conductor still exists, and by its use destroys the analogy between the two components of the electric field, the magnetic and dielectric. This makes the consideration of dielectric fields unnecessarily complicated”
- C.P. Steinmetz (Electric Discharges, Waves and Impulses)
The idea of electricity as a flow of ‘electrons’ in a conductor was regarded by Oliver Heaviside as “a psychosis”.
J.J. Thomson az elektron feltalálója:
'Thomson considered the electron the terminal end of one unit line of dielectric induction.'
“Electrons as a separate, distinct entity…doesn’t really exist, they are merely bumps in something called a ‘field’.” - Dr. Steve Biller
* * *
És egy 2008-as cikk:
No Evidence for Particles - Casey Blood
Professor Emeritus of Physics
Rutgers University
"Abstract
There are a number of experiments and observations that appear to argue for the
existence of particles, including the photoelectric and Compton effects, exposure of only one film grain by a spread-out photon wave function, and particle-like trajectories in bubble chambers. It can be shown, however, that all the particle-like phenomena can be explained by using properties of the wave functions/state vectors alone. Thus there is no evidence for particles. Wave-particle duality arises because the wave functions alone have both wave-like and particle-like properties.
Further the results of the Bell-Aspect experiment and other experiments on
entangled systems, which seem to imply peculiar properties for particles if they
exist, are easily and naturally understood if reality consists of the state vectors
alone. The linear equation-Hilbert space structure for the state vectors, by itself,
can explain every mystery in quantum mechanics except the origin of the
probability law."
PACS numbers: 03.65.Ta 03.65.-w
És akkor a kvantum mechanika Heisenberg féle bizonytalansági elvét még meg se említettem:
Ha egy 'elektron' bárhol lehet, egyszerre több 'helyen' is, akkor melyiknek van tömege?
Ezek után várom a bátor atomizmus hívők bizonyítását az 'elektron részecskére' 😉
Nem annak kell bizonyítani, aki kételkedik, hanem annak, aki állítja, hogy létezik!
🙏🏻
Egy jobban felszerelt középiskolai laborban is van hozzá elég eszköz, hogy az elektron töltés/tömeg hányadosát valaki kimérje. Nem is egy veszetten bonyolult mérés. És amit fent írtál a teljesen értelmetlen. Mert az elektron is bizonyos esetekben képes hullámként, és bizonyos helyzetekben részecskeként viselkedni. Pont ezért nehéz az egész modern fizika. Ha hullámként vizsgálod nem szabad (ezt egyébként már a középiskolai tankönyvek is írják, pont az elektronnál) részecskeként gondolni az elektronra.És ugyanez fordítva ha úgy tekintesz az elektronra (mert olyan kísérletet végzel vele) hogy az egy részecske akkor nem kell keresni a hullám jelleget. Volt pár kísérlet ami bebizonyította, hogy "valamit sumákol az elektron" (pl. a híres kétrés kísérlet, ami bizonyította az elektron hullámként történő viselkedését). És utána érdemes Heisenberget, Schrödingert olvasni (jóval Tesla utáni eredményekről beszélünk!!!).
Tudjuk, hogy most Tesla főleg a konteosok között népszerű, de rengeteg mindenben már jóval túl lett haladva. Rengeteg "kísérlete" nem megismételhető (pl. mert valamit nem írt le egy olyan körülményt amit esetleg ő nem tartott fontosnak, vagy csak azért mert álmodta...).
Valláskárosultaknál vettem észre, hogy gyakran 100-150 évvel ezelőtt élt tudósok véleményeit ismételgetik és mutogatják istenekkel kapcsolatban.
Azóta már pár liter víz lefolyt a Dunán, csak szólok. Ideje lenne a jelenleg folyó (vagy legalább az utóbbi 10 évben lezajlott) kutatásokat is átnyálazni.
4-es
Volt az a csávó, aki kiírt kérdéseket (kérdésnek álcázott teszteket), és aztán ordenáré stílusban lecseszte a válaszadókat, hogy nem jók a válaszaik. De soha nem magyarázta el, hogy mi a hiba bennük, csak hogy ő jobban tudja, mert ő okosabb.
Ő az, köszi :D
Szerintem megérdemel egy helyet a leghíresebb idióták dobogóján.
> Elektron mint részecskék nem is léteznek?
De.
> Nincs anyagi minőségük […]
De van anyagi minőségük. Van tömegük, töltésük, spinjük, mágnese momentumuk, gyenge izospinjük, stb… Méghozzá ezek minden elektronnál azonosak. A méret, alak az az, ami némileg máshogy működik az elemi részecskéknél, mint amit mi itt a szavannai fizikához szokott agyunk elképzelni bír. De ez nem az elektron anyagi voltát kérdőjelezi meg, hanem a mi gondolkodásunkról, képzelőerőnkről árul el csak valamit.
> […] nincs tömeggel rendelkező anyagi 'elektron részecske'
De, az elektron – minden elektron – nyugalmi tömege 9,109*10^-31 kg.
> Az elektromosság a tér pertubációja.
Ez jól hangzó ezohalandzsa.
> A térnek nincs mennyisége, és nincsenek alkotórészecskéi.
A tér egy absztrakt fogalom. A tér nem anyag, tényleg nincsenek alkotórészei. Viszont mennyiségei lehetnek. A létező dolgoknak – és a potenciálisan létező dolgoknak – van egy olyan tulajdonsága, amit pozíciónak, helynek nevezünk. A tér ezen pozíciók egymáshoz való viszonyát leíró matematikai absztrakció. Viszont ennek a relációrendszernek – annak ellenére, hogy absztrakt fogalomról van szó – vannak bizonyos tulajdonsága. Pl. görbültsége, topológiája, kiterjedése, stb…
> Nincs 'elektron részecskének' nyugalmi tömege
De, az elektronnak továbbra is 9,109*10^-31 kg a tömege.
> És akkor a kvantum mechanika Heisenberg féle bizonytalansági elvét még meg se említettem:
> Ha egy 'elektron' bárhol lehet, egyszerre több 'helyen' is, akkor melyiknek van tömege?
Mi az, hogy melyiknek? Egy elektron van. Annak van tömege. Pusztán arról van szó, hogy a helye adott esetben nem egy egyetlen számmal, koordinátával leírható tulajdonság, hanem egy valószínűségi függvény. Igen, az elektron ugyan bárhol lehet, de nem azonos valószínűséggel. Adott távolságon kívül lehet olyan kicsi a valószínűséggel van, hogy nem volt még az világegyetemben egyetlen olyan elektron sem, ami az elmúlt 13,8 milliárd évben, aminek az állapotfüggvénye az adott távolságon túl omlott volna össze.
Nyilván nehéz ezt elképzelni, mert az általunk megszokott makroszkopikus világunkban nincs hasonló jelenség.
> Had idézzem azokat a valódi tudósokat, akik a teljes elektromosság tudományt megalapozták: Nikola Tesla, Oliver Heaviside, JC Maxwell, CP Steinmetz
Idézhetsz még mellé száz másik régebbi tudóst is – biztos vagyok benne, hogy össze lehet szedni százat –, akinek más nézete, elképzelése volt. Illetve az adott kor tudása alapján olyan dilemmákat pedzegettek, ami ugyan jogos felvetés volt, de amelyekről kiderült, hogy nem dilemmák, mert maga az elképzelés amiben a dilemma fennáll, az maga hibás. Pl. a második idézetben Tesla azt pedzegeti, hogy az elektront a kor tudománya „üres gömbnek”, „buboréknak” képzeli el. Nos, én nem tudok erről az elképzelésről, de ha volt is, régen meghaladtuk ezen elképzelést az elektronról. Tesla érthető módon egy klasszikus fizikai elképzelést, és a klasszikus fizika mentén mérlegelt következményeit vette alapul, amiben valóban problémás lenne az elektron. De mint kiderült maga ez a klasszikus fizikai elképzelés a hibás az elektronról.
Ezen tudósok elképzeléseit és problémafelvetéseit bőven-bőven meghaladta a tudomány további fejlődése. A kérdésfeltevésed teljesen legitim lett volna a XX. század elején, ma, a XXI. században viszont az elmúlt sok évtized alatt összeszedett ismereteink ignorálásáról vagy nem ismeréséről vagy meg nem értéséről szól csak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!