Hogy létezhetnek atomok ilyen formában?
Ugye az azonos töltések taszítják, az ellentétesek pedig vonzzák egymást.
De az atommagban a sok pozitív töltésű proton hogy marad egymáson, ha taszítaniuk kéne egymást? Illetve az negatív töltésű elektronokat miért nem vonzzák magukhoz a protonok?
Fordítva van az egész, mint ahogy lennie kéne.
Igazad van, az atommag vonzza az elektronokat.
A protonokat pedig egy iszonyú erős erő tartja össze, ami sokkal sokkal erősebb az atommagban mint az elektromos taszitoero. Így mégis egyben tud maradni (gyenge kölcsönhatás a neve, de ne tévesszen meg, sokkal sokkal erősebb mint az elektromos)
-erős kölcsönhatás
-miért nem esik bele a Föld a napba?:)
Kedves kettes:)
Rosszul mondod, az erős kölcsönhatas nem atommagi szinten hat hanem kvarkok közt
:)
Igazatok van, én mondom rosszul.
Valóban az erős!
:)
"negatív töltésű elektronokat miért nem vonzzák magukhoz a protonok"
Ez nem úgy működik, mintha két golyó vonzaná egymást. A dolog mögött a határozatlansági reláció áll.
"...There is still one thing wrong with this picture; according to the Heisenberg uncertainty principle (a better term would be "indeterminacy"), a particle as tiny as the electron cannot be regarded as having either a definite location or momentum. The Heisenberg principle says that either the location or the momentum of a quantum particle such as the electron can be known as precisely as desired, but as one of these quantities is specified more precisely, the value of the other becomes increasingly indeterminate. It is important to understand that this is not simply a matter of observational difficulty, but rather a fundamental property of nature.
What this means is that within the tiny confines of the atom, the electron cannot really be regarded as a "particle" having a definite energy and location, so it is somewhat misleading to talk about the electron "falling into" the nucleus..."
Az erős kölcsönhatás valóban a kvarkokat tartja össze - többek között - a nukleonok belsejében. Az atommagokat összetartó erő az ún. magerő, ami az erős kölcsönhatás következménye, de összekeverni nem szabad vele.
Szóval tulajdonképpen senki nem írt eddig jó választ :)
Nem kell ezt túlbonyolítani.
A kérdező csak a hatásokra kíváncsi.
Lássuk:
egy proton és egy neutron NAGYON erősen vonzza egymást - de max. csak a saját távolságukban, messzebbről már nem!
Két proton ugyanolyan erősen vonzza egymást - de sajnos közben egy picit jobban taszítja is az elektromos töltés miatt, tehát az eredmény az lesz, hogy szétrepülnek.
Viszont, ha az atommagban elég közel vannak, akkor nem bántják egymást.
Két neutron NEM vonzza egymást.
Ezek után az atommagban a következő erők lesznek:
- MINDEN proton taszítja egymást, eléggé erősen. Szét akarják robbantani az atommagot.
- minden KÖZELI proton és neutron vonzza egymást, nagyon erősen. Tulajdonképpen ez tartja egyben az atommagot: DE CSAK a közeli részeit!
Ha például kettévágsz egy nagyobb atomot, vagy kettétörik, akkor az szét fog repülni!
Úgy képzelheted el, mintha mágnesgolyókat és vasgolyókat raknál össze. A mágnesek ugye taszítani is tudják egymást, tehát (az atomban) olyan a helyzet, hogy mágnes mágneshez nem tapad, csak vashoz.
Az atommag szét fog esni, ha:
- túl sok benne a proton,
- túl sok benne a neutron,
- vagy túl nagy a mag, és a közeli vonzás már nem elég a sok proton erős taszításához.
- vagy persze széteshet erős hőhatásra is (jó sok millió fok kell hozzá).
Mi a helyzet az elektronokkal?
Az elektronokat erősen vonzza a mag. Csakhogy a mag egészen picike egy elektronhoz képest. Az elektron az atomban úgy terül szét, mint egy felhő, és ahhoz, hogy beleessen az atomba, picire kéne összemennie.
De akkor a határozatlanság miatt nagyon megváltozna a sebessége, vagyis kirepülhetne az atomból!
Nyilván be fog állni egy egyensúly, ahol az elektron általában egy bizonyos távolságra van a magtól. NEM kering! Szétterül.
Ja, és az elektronok taszítják is egymást, és nem lehet kettő egyszerre ugyanott. Ezért lesznek a további elektronok külső pályákon, ahonnan csak akkor eshetnek le egy alsóbb pályára, ha az üres.
Érdekesség, hogy azért néha előfordulhat, hogy az elektron mégis bemegy az atommagba.
Akkor ott magátalakulás lesz, és egy másik elem képződik az atomból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!