Barlangokról lehet tudni/sejteni, hogy milyen gyakorisággal alakulnak ki a felszín alatt? És milyen mélység(ek)ben? Vagyis véletlenszerű, vagy tervezett (le)ásások során lehet sejteni hol találunk (akár csak kisebb!) barlangokra?

Nem egyenletes gyakoriságú a kialakulásuk és sok mindentől függ.

Például tartós barlang csak tartós kőzetben képes kialakulni.

Löszben homokban ne is keress mert nincs.

Ezen kívül a tartós kőzet vízoldékonysága (pl mészkő) kopásállósága sem mindegy.

És mindehhez idő is kell tehát fiatal kőzetekben szintén nem érdemes keresgélni barlangokat. (Kivéve a forrásmészkövet.)

//Mgj: sok barlangot a jégkorszaki fagyrepesztés hozott létre tágított ki. Tehát minimum 10000 éves vagy régebbi kőzettömeg kell.//

Ezek miatt például kemény vulkanikus kőzetben csak elsődleges sinergikus kialakulású vulkanikus lávacsatornák lehetnek maximum, met utólag nem kerül bele barlang.

A dolomit meg pl nem karsztosodik, tehát nagy erejű és tömegű víz képes üreget csiszolni bele, de kevés víznél a repedései sem tágulnak tovább barlanggá, nem úgy mint a mészkőnél.

A mélységük viszont szinte bármekkora lehet. A hévizes eredetűek jószerivel kilométer mélyek is lehetnek.

Az más kérdés hogy csak a karsztvízszintig / talajvízszintig szoktak levegős járható járatok lenni, + 50m ami még könnyűbúvároknak elérhető lehet.

Ebből adódik hogy Magyarországon a legmagasabb hegységeinkben is pár 100 méter mélységben van a vízszint a hegység tetejétől számolva, ennél mélyebb barlangokat még nem is fedeztek fel Magyarországon.

(Külföldön vannak több kilométer mélyek is gyakorlatilag a hegyek csúcsánál nyílnak és a vízig ennyi levegős járat van ott lefelé.)

Összefoglalva: Tiszta mészkő hegységekben (és valamilyen fedőréteggel ellátott mészkő altalajban) gyakoriak a barlangok máshol nem igazán.

Detektálásuk viszont sokkal fejlettebb mint amit itt fentebb írtak.

Jó talajradarokkal néhányszor 10 méteres mélységben is lazán detektálható manapság már üreg / barlang.

Van elektromos ellenállás mérésen alapuló módszer is! (Mivel a levegő rosszabb vezető mint a (nedves) alapkőzet / altalaj.

Cövekeket vernek le adott távolságokban négyzetrács alapon és mérik a köztük lévő ellenállást.

Nagyon szépen kirajzolódnak a több 10 méter mélyen lévő üregek is.

Különösen hatékony a módszer hegyen mert ott oldalirányból is lehet mérni nem csak egy felületi síkon.

Van CO2 koncentráció detektálási módszer is.

Igaz ez inkább már létező felszíni lyukaknál alkalmazandó.

A kiáramló CO2 koncentrációból saccolható mekkora az alatta lévő barlangrendszer!

És ha már van egy barlangod akkor ott van a müon detektálás módszere is. A legmélyebb pontra leviszik a müondetektort és hosszas mérés után a hegy összes üregrendszere kirajzolható, azok a járatok és barlangok is amelyeket még fel sem fedeztek. De innenntől tudják már merre keresgéljenek.

A földalatt.hu -n elég sok ilyen módszert leírnak ajánlom az oldalt:

[link]