Kontraproduktív-e az ismeretterjesztés a modern fizika területén?

#50

"Nem is tettem."

De, pontosan ezt tetted. Minek felemlegetni egyáltalán? Ami nem állami pénzből vagy jótékonyságból megy, azért fizetni kell. Nincs ingyenebéd. De ennek semmi köze az ismeretterjesztéshez. Az a gond, hogy egyáltalán szóba hoztad. Ilyen alapon a mesekönyvkiadás is profitorientált. De lóf@szt se érdekel, mert azt kell nézni, hogy jó-e a könyv, vagy sem.

"Az hogy hamis mindkettő. A kozmológiai vöröseltolódás a tér nyúlásából adódik, a doper effektus a térben való relatív mozgásból."

Köszönöm, nekem asztrofizikusi diplomám van, tudom, hogy miről beszélek. Úgy tűnik, hogy neked viszont nem ártana kissé csiszolni a tudásodat. A kozmológiai, a gravitációs vagy a doppler-effektusból adódó vöröseltolódás alapvetően ugyanaz a jelenség, csak más olvasatban és más keletkezési körülmények között. A doppler-effektusból adódó vöröseltolódás sík téridőben egymáshoz képest mozgó megfigyelők esetében mutatkozik meg és oka alapvetően az idődilatáció (és a relatív távolság változása, ha a mozgás nemcsak érintőleges). A gravitációs vöröseltolódás esetében a metrika 00 komponense az, ami függ a "gravitációs potenciáltól", és emiatt tűnik az erősebb gravitációjú helyen ketyegő óra járása lassúbbnak egy gyengébb gravitációjú helyen lévő megfigyelő számára. Azonban az Einstein-féle ekvivalencia elv a kétféle vöröseltolódást egyenértékűvé teszi, hiszen egy gyorsuló űrhajóban elvégzett Pound-Rebka-kísérletet egészen másképp értelmezi az űrhajós, mint egy külső inerciális megyfigyelő. Az előbbi számára gravitációs vöröseltolódásról van szó, a másik számára doppler-effektusról a sík téridőben.

A kozmológiai vöröseltolódás pedig felbontható egymáshoz közeli együttmozgó (tehát inerciális) megfigyelők által érzékelt majd továbbított fotonok kozmikus távolságon való sorozatára, amely ily módon doppler-effektusok sorával pontosan visszaadja a kozmológiai vöröseltolódást.

Tehát a három dolog egy és ugyanaz, csak érteni kell (kéne) hozzá a hátteret. Az általam belinkelt videó, amit te kissé nagyképűen lenézve inkább hanyagoltál, erre jól rávilágított volna.

"Előző hozzászólásomban már leírtam, de megismétlem: az, hogy ilyen kérdéseket lehet látni, többet is, azt mutatja, hogy több ember fejében kavarodást okozott a dolog."

Úgy látom, kicsit nehéz a felfogásod. Az, hogy egyes emberek félreértenek, vagy nem értenek dolgokat, az nem befolyásolja azt, hogy attól még a tudományos ismeretterjesztésnek érthetőnek, tehát szükségképpen kellően egyszerűnek is kell lennie, különben nincs értelme. Te hiába jössz azzal, hogy Kiss Pistike nem ért valamit Paul Davies könyvében. Attól még Paul Davies jól teszi, ha a kozmológiát az átlagember szintjén magyarázza, mivel nekik írja a könyvet. És arról se feledkezz meg, hogy az ismeretterjesztésnek is vannak szintjei, és attól, mert te szőrszálhasogató módon számonkérsz valamit egy könyvtől, ami szerinted nincs benne, attól az még lehet jó könyv. Meg kell nézni, hogy kiknek íródott, milyen céllal, és milyen színvonalon.

"A matematikai képletek egyszerűsítéséről beszélgettünk."

A matematikai képletek egyszerűsítését köznyelvi szövegnek hívják. Olyan megfogalmazásnak, amit egy magas matematikai tudással nem rendelkező, érdeklődő laikus is képes felfogni. Hawking pont ebben volt jó. És bár én is 14-15 évesen olvastam először az Idő rövid történetét, és nem értettem, mit ért történetösszegzésen meg imaginárius időn, ettől még élveztem a könyvet és ugyanígy élvezte a többi 25 millió példány olvasója is. A lényeg el volt benne magyarázva egyszerűsített módon. Én eddig is erről beszéltem, nem arról, hogy az író butított gyorstalpalót tartson matekból laikusoknak.

"A valóság ezzel szemben az, hogy _fogalmunk nincs_, hogy volt-e idő, vagy sem. Fogalmunk nincs, hogy egy ponton túl hogyan is nézett ki az univerzumunk, így azt sem, hogy az ősrobbanáskor mi volt a helyzet."

Pontosan. A helyes válasz tehát az, hogy az általános relativitáselmélet és a kvantumeélet külön-külön az Ősrobbanás utáni apró töredékmásodpercig jól leírja a dolgokat, de az ennél korábbi szakaszra nincs jelenleg elméletünk. A klasszikus, nemkvantumos téridő leírásból az következik, hogy nem volt előtte téridő, de biztosat nem tudunk mondani. Hogy ezt egy ismeretterjesztő könyv mennyire rágja szájba, az megintcsak attól függ, hogy a többi témánál is mennyire ragaszkodik a részletekhez, és mennyire egyszerűsít, vagy hogy egyáltalán általában a kozmológiáról beszél, vagy pl. csak az általános relativitáselmélet mint klasszikus elmélet kozmológiában való használatáról.

#52

Nem volt miért okom idegesnek lenni. Akkor valószínűleg sokkal rövidebb választ adtam volna egyébként is. :)

Az egymás mellett elbeszélésről sajnos nem tehetek. Magam számára evidens dolgokról írok. Ha ez mások számára nem az, akkor ez van.