Kontraproduktív-e az ismeretterjesztés a modern fizika területén?
A fizika sok ága olyan, hogy konyhanyelven leírni, elmesélni, miről is szól és hogyan működik, pontosan nem lehet, ha mégis megtesszük, egész biztosan lesznek részei amik nem adják át jól a valóságot, lesznek olyan szavak, amik tévútra vezetik az olvasót.
Másrészt a kulcsszó:interpretáció. A fizikai modelleknek van a matekja, meg van az interpretáció, ami egy nagyon más dolog és sokszor nagyon nem egyértelmű, a szakembereknek sem. Szóval nem csak az a helyzet, hogy nem tudjuk megfelelően leírni konyhanyelven, de még csak azt sem tudja biztosan senki, hogy mit kellene leírni. Akkor sem, ha számolni tökéletesen tudunk az adott dologgal.
Így ha a fizika bizonyos ágairól akarunk írni, anélkül, hogy magát a fizikát írnánk le - tehát a matematikai modellt prezentálnánk -, akkor nagy kompromisszumokat kell hozni. Túl nagyokat.
Mi a teendő? Elengedni az ismeretterjesztést, kizárni a nagyközönséget, mindenkit aki nem szakember? Vagy az ismeretterjesztő műveket jóval több matematikával telerakni, mint szokás? Vagy simán elfogadni, hogy az ismeretterjesztés akarva-akaratlanul sokszor téves ismereteket ad át az érdeklődőknek, akik azt fogják hinni, hogy értenek valamit, miközben csak félreértik azt?
@2: Nem igazán konteókra gondolok. Inkább olyan eredményeire a modern fizikára, amik interpretációja nem egyértelmű senki számára - így senki nem is tudja átadni rendesen.
Plusz egyébként rengeteg pontatlanság és félrevezető infó van ismeretterjesztő művekben. Akárki is írta azokat. Idézve magam:
"Pl a Nobel-díjas Steven Weinberg simán elmagyarázta minden idők egyik legnépszerűbb és a laikusok világképét leginkább befolyásoló ismeretterjesztő könyvében, az "Az első három perc"-ben, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a Doppler-effektus okozza, miközben ő is tudja, hogy az ettől alapjaiban eltérő kozmológiai vöröseltolódásról van szó. A Templeton-díjas Paul Davies több művében is leírja, mint abszolút fix tényt, hogy az ősrobbanás előtt nem létezhetett idő, az ősrobbanás előttről beszélni olyasmi, mint arról, hogy mi van az északi sarktól északabbra - miközben tudja, hogy ez egyáltalán nem egy biztos ismeret, és a helyzet nem ilyen egyszerű. Michio Kaku kb minden második mondata hasonlóan terhelt mindenféle félrevezető megfogalmazástól. És így tovább."
Ez pedig ahhoz vezet, hogy az olvasó meg lesz győződve arról, hogy megértett valamit, hogy tud valamit a világ működéséről, miközben nem, csak tévútra vitték.
Az ismeretterjesztő szakma örök velejárója a dilemma, hogy hol van az optimum a tudományos korrektség és az érthetőség között. A fő feladat, hogy megtaláld egy adott tudásszint és érdeklődési szint mellett még átadható legkevésbé torz modellt. Elengedni az ismeretterjesztést semmiképp nem opció: az érdeklődő ember ki fog alakítani magában valami képet akkor is, ha nincs ismeretterjesztés, és ennél még az is jobb, ha nem sikerül megtalálni az előbb említett optimumot, vagy bizonyos mértékben félreérti az olvasó. (lásd például miket gondoltak/gondolnak az emberek a számukra ismeretlen magyarázatú jelenségekről)
A második felvetésre: ha laikusok számára érthetetlen szintű matematika szerepel egy szakkönyvben, akkor nem beszélhetünk ismeretterjesztő műről.
Ahogy a tudományos kutatások haladnak, úgy válik az ismeretanyag is egyre elvontabbá, és egyre távolodik a hétköznapi példáktól. Például már a spin vagy kvantum fogalma is sokakban zavaros. Az emberek kíváncsiak, válaszokat szeretnének, imádják a tudományos ismeretterjesztő műveket, de egyre nehezebb úgy elmagyarázni a mélyebb összefüggéseket, hogy az hétköznapi módon megfogható legyen. Sok fogalom eleve képletekként, matematikai kifejezésekként létezik, nem lehet elképzelni, hogy mit is takar.
Ez egyre nehezebb munkát ad a tudományt népszerűsítő íróknak, előadóknak. Egy ponton kénytelenek egyszerűsíteni, kicsit "csalni", mert a jó válasz nehezen emészthető, és talán épp a pontos, de érthetetlen magyarázatok lesznek idővel kontraproduktívak. Egyre inkább választani kell; pontos és helyes legyen a magyarázat, vagy átlag ember számára emészthető. A kettő együtt egyre nehezebb.
"Elengedni az ismeretterjesztést, kizárni a nagyközönséget, mindenkit aki nem szakember?"
A gyors technikai fejlődéshez ez elengedhetetlen. Később majd az egyetemen a megfelelő tanulókat megtanítani. De a legtöbb ember úgysem fogja megérteni rendesen, igazából csak érdekesség lesz, egyfajta lehetősége a modernizációnak, ami természetesen jó. Az igazi fejlődésnek a színfalak mögött viszont emiatt nem szabad lemaradnia. Végülis a legtöbb embert inkább az érdekli, hogy működik-e, mintsem az, hogy hogyan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!