Nem mond ellent a perdületmegmaradással, hogy akármekkora egy galaxis mérete, tömege ugyanakkora a forgásideje? 1 mrd év.

Csak átfutottam, de talán ami kimaradt. Van három fizikánk ami jól használható három mérettartományban, kvantum fizika, newtoni (klasszikus) fizika és a kozmológiai léptékű relativisztikus fizika. A gond még jelenleg, hogy ennek a háromnak a képletei, számításai és működési dolgai nem illenek össze. És egyik nem alkalmas a másik mérettartományra.

Például egy labda pályája jól számolható a newtoni fizika szerint, de ezt nem lehet kvantumfizikai modellekkel, számításokkal is elvégezni.

A kvantummechanikát azért találták ki, mert a klasszikus mechanika rossz választ kapott. A newtoni fizika szerint egy atommag sokkal gyorsabban szétesne, ha egynél több proton áll rendelkezésre az elektromos taszítás miatt.

6/

- "Ez kicsit olyan kérdés, hogy honnan tudja a víz, hogy lefelé kell folynia. A válasz: sehonnan, de a fizika törvényei alapján arra kell folynia."

- "De nincs olyan fizikai törvény, hogy minden galaxisnak ugyanannyinak 1 mrd évnek kell lennie a forgásmennyiségének"

A helyzet az, hogy a fizikai modellek leírják azt amit tapasztalhatunk, és ebbe ugyanúgy beletartozik a víz lefelé folyása és a galaxisok forgási sebessége is. Szóval ha jól látják a forgás sebességét a galaxisoknak, akkor van rá törvény. Bár nem ezt a szót lenne jó használni, mert megtévesztő. Törvény van rá, ha úgy fordulnak, legfeljebb a bővebb működését és számításai még nem ismerik.

Szóval ez olyan kérdés, amivel még nincsenek tisztában, de a perdülethez viszont nem kell mérni, mert az a klasszikus fizika része és egy galaxis teljesen más lépték. A klasszikus fizika a fénysebesség alatt, főként a hétköznapi dolgainknál használható jól, de nagy sebességeknél elkezd pontatlan lenni.

A kérdésedhez hasonló cikk, tehát ezek nem újdonságok a csillagászatban:

ABC Science

"A szélhámos galaxisok Newton újragondolására késztetik"

"A Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok megszegik a fizika törvényeit, ami Newton gravitációs elméletének újabb módosítását készteti."

stb

A lényeg, hogy kozmikus méretekben és nagy sebességeknél a klasszikus fizika nem pontos és ez sorra új kutatásokra vezet.

---

[link]

[link]

#32

Az azért túlzás ,hogy semmit nem tudunk. Fogalmazzunk úgy ,hogy nem tudunk mindent, messze nem, de amennyit tudunk az nem “semmi”.

Egyébként az ősrobbanással kapcsolatban sem tudunk mindent. Tudjuk ,hogy megtörtént mert a megfigyelések, mérések stb ezt adták ki. Valamennyire tudjuk ,hogy milyen volt az univerzum a kezdeti időkben stb. Ez nem minden, de nem is semmi, s az emberiség tudása folyamatosan bővül. Talán soha sem fogunk mindent tudni, ezt el kell fogadni de ettől még nem mondhatjuk ,hogy semmit sem tudunk.

Olvastam Sabine Hossenfelder Lost in Math című könyvét és számomra elég meggyőző volt. Válságban van a modern fizika. Tehát hogy a modern fizikában (főleg részecskefizika) mindig új elméleteket gyártanak, amelyek matematikailag lehetnének heylesek, de egyszerűen nem azok, mivel az empirikus tényeket figyelmen kívül hagyják. Pl. a Standard Modell bővítése ilyen alapon felesleges a szerző szerint. https://www.youtube.com/watch?v=lu4mH3Hmw2o

Ebben a videójában is erről van szó

Az állítás, miszerint "akármekkora egy galaxis mérete, tömege ugyanakkora a forgásideje, 1 milliárd év" egyszerűsített és nem felel meg a valóságnak. A galaxisok sokféle méretűek és tömegűek lehetnek, és forgási idejük is változó. Az egyes galaxisok mérete, tömege és forgási ideje között nincs olyan szigorú összefüggés, amely minden galaxisra érvényes lenne.

A galaxisok különböző típusúak lehetnek, például spirális, ellipszoidális vagy irreguláris alakzatok, és ezek az alakzatok és tulajdonságok széles skáláját mutathatják be. A méret és tömeg függ a galaxis típusától, az ott található csillagok, gázok és sötét anyag eloszlásától, valamint más tényezőktől.

A forgási idők is változóak lehetnek. Például a Tejútrendszer, amelyben a Naprendszerünk is található, nagyjából 200-250 millió év alatt forog körbe a központi fekete lyuk körül. Más galaxisok esetében a forgási idők eltérőek lehetnek.

Ezért nem lehet általánosítani, hogy az összes galaxis esetében ugyanakkora méret és tömeg mellett ugyanakkora lenne a forgási idő. Minden egyes galaxis egyedi jellemzőkkel rendelkezik, és ezek közötti változatosság és sokféleség számos különböző tudományos kutatás tárgya a csillagászatban és az asztrofizikában.