Miből származik a fénysebesség?

Felmerülhet még, hogy mi miből származik... :)

(#9 voltam)

Sajnos aki buta, az sokszor erőszakos is.

Pedig már itt is volt szó erről, hogy a fénysebesség más törvényekből következik, és kiszámolható.

Ajánlanám mindenkinek a vitában az angol linkes-idézetes választ.

Mert ott van benne a lényeg.

A kiszámolt-mért vita kétoldalú.

Az oké, hogy a fénysebességet először csak kimérni tudtuk, nem számolni más fizikából és fingunk sem volt, miért annyi, amennyi.

De az is igaz, hogy utólag kiderült, hogy a Maxvell egyenletekből levezethető.

"a Maxvell egyenletekből levezethető"

Maradjunk annyiban, hogy más állandókkal összefügg, ezt senki nem is vitatta, de nem egyik származik a másikból. Ilyen alapon minden természeti állandó levezethető a többiből.

(Az érvelés nélküli primitív személyeskedésbe pedig nem megyek bele.)

"vezessük le, hogy vákuumban miért fénysebességgel haladnak a fotonok" - minden attól függ, hová helyezzük a hangsúlyt.

A foton és a fénysebesség fentebb több összefüggésben le van írva. Az összes megfontolás lényege, hogy a fénysebesség vákuumban érhető el. Amint nem ott halad bármi, akkor fellép a közegellenállás, ami azt jelenti, hogy a sebesség kisebb az adott "bármire" vonatkozó legnagyobbnál.

A fénysebesség a foton "utazósebessége" vákuumban, és ennél kisebb bármely közegben a közegellenállás miatt.

Ami pedig a fénysebesség, mint határsebesség (elméleti) levezetését illeti, középiskoláig bezárólag ilyen kérdés kizárt. A félreértése nem kizárt.

#10 ne hisztizzél

a c az anyagi világ egyik korlátja

Mivel a fény terjedéséhez nem szükséges közeg, ezért a fénysebességet a vákuum elektromágneses tulajdonságai határozzák meg - vagyis az, hogy az elektromos és mágneses terek mennyire képesek azt átjárni, és mennyire képesek ezek változásai egymást generálni, mert ez utóbbi szükséges a hullámterjedéshez. A Maxwell-egyenletekből levezethető képlet is ezeket a fizikai állandókat tartalmazza.

De a kérdés feltehető úgy is, hogy lehetne-e egyáltalán a fénysebesség végtelen? Ma már ezt nehezen tudnánk elképzelni, mivel egy ilyen távolhatás a kauzalitást sértené meg, amely alapvető eleme a relativisztikus világképnek, amelyet a tapasztalat eddig igazolt. Teljesen más lenne a tér- és időfogalmunk, a newtoni világkép lenne érvényes, amelyben azonban nem létezhetne pl. sem erős, sem gyenge kölcsönhatás, ugyanis ezeknek az elmélete relativisztikus elmélet. Egy teljesen más univerzumban élnénk akkor. Vagy nem is élnénk egyáltalán.