Egy galaxis legszélén lévő csillag körül keringő bolygón ha felnézünk az egyik irányba az égen akkor korom sötétséget látunk, de ha a másik irányba akkor ragyógó csillagokat és olyasmi látványt mint a tejút?

Akkor az éjszakai égbolt nem sötét lenne a kevés csillagokkal, hanem a sok távoli csillag miatt teljesen világos, mert nagyon távol mindenhova jut egy-egy csillag. Mégsem ilyen az éjszakai égbolt, de még a világűrben sem látszik teljesen világosnak, hanem sötét és csillagok vannak itt-ott. Mert a fénysűrűség csökken a távolsággal. A fénymérő működése az meg más dolog.

Talán keveredik két fénytani kifejezés, a "fénysűrűség" és a "fényáram". Olvasd el a két kifejezés jelentését.

Fénysűrűség:

[link]

Fényáram:

[link]

#27

"Mondom, mérd meg fénymérővel."

Szóval a te fénymérőd ugyanakkor fényerősséget mutat mikor a Nap fele fordítod, mint mikor a csillagos égbolt fele? Nagyon érdekes műszered lehet... :o

"A kérdésre visszatérve továbbra is várom, hogy megmutassátok miért lenne sötét egy égbolt egyik felén, ha a galaxis szélén lennénk, mert ez nem igaz."

Már a 20. válaszomban belinkeltem, hogy összesen négy galaxis látszik szabad szemmel (plusz extrém jó szeműeknek még három). Szóval elmesélnéd, hogy akkor szerinted mit is kéne látnunk a galaxisból kifele nézve?

"Ugyanúgy jönnek fotonok a galaxisközi űrből is a bolygó felé, mint a galaxis felől, azt pedig nem tudjuk eldönteni, hogy egy fénylő pont a galaxisunkban van-e, hacsak nincsen valami csodaszemed. "

Ez így van. Csak a galaxison kívülről pár nagyságrenddel kevesebb jön.

"egy kósza foton az univerzum túloldaláról."

Egy kósza fotont nem látsz. (Illetve ha pont egy megfelelő pálcikát talált el, akkor talán valami halovány felvillanást, de azt sem hiszem.)

#30

"Csillagképekről hallottál már?"

Ez a 29. válaszra akart menni? Mert akkor segítek: az összes csillagképben számon tartott csillag a Tejútban van.

"Akkor az éjszakai égbolt nem sötét lenne a kevés csillagokkal, hanem a sok távoli csillag miatt teljesen világos, mert nagyon távol mindenhova jut egy-egy csillag."

Régen ez egy ismert paradoxon volt, ami a nem megfelelő gondolkodásból eredt. Azóta már megmagyarázták, hogy miért nem így van, de ez nem kapcsolódik a kérdéshez.

#32 Te elmondanád miről beszélsz? Nem azt mondtam, hogy mérd le a Napot és mérd le az égboltot fénymérővel. Én azt mondtam, hogy ugyanazon tárgyat mérd le közelről és távolról is. Ugyanakkora lesz a fényességük. Ha nem hiszed el, nézz ki tiszta időjárás esetén távol eső városi fényekre, hogyhogy nem ugyanazt fogod látni fényességileg, mintha odautaznál és a helyszínen lennél. Ez evidencia, hiába próbálod kimagyarázni.

"Már a 20. válaszomban belinkeltem, hogy összesen négy galaxis látszik szabad szemmel (plusz extrém jó szeműeknek még három). Szóval elmesélnéd, hogy akkor szerinted mit is kéne látnunk a galaxisból kifele nézve?"

A galaxisokból eredő fényeket talán? Vagy az nem fényfolt az égbolton szerinted? Hát akkor mi?

"Ez így van. Csak a galaxison kívülről pár nagyságrenddel kevesebb jön."

Akkor nem értetted meg az ábrát.

"Mert akkor segítek: az összes csillagképben számon tartott csillag a Tejútban van."

Érdekes lenne. Az első csillagkép ami eszembe jut, abban az egyik fényfolt pont egy galaxis... Nem tudok róla, hogy az Androméda-galaxis a Tejúton belül lenne.

" Nem azt mondtam, hogy mérd le a Napot és mérd le az égboltot fénymérővel."

Nem tudom, hallottál-e róla, de a Nap is egy csillag. Még csak nem is a legfényesebbek közül (abszolút fényességet nézve). Ha annyira szeretsz fénymérőzni, mérd le mondjuk a Szíriuszt és a Napot. A Szírusz abszolút fényessége kb. 25-szöröse a Napénak.

"Ha nem hiszed el, nézz ki tiszta időjárás esetén távol eső városi fényekre, hogyhogy nem ugyanazt fogod látni fényességileg, mintha odautaznál és a helyszínen lennél."

A felületi fényesség ugyanaz lesz (legalábbis amíg nem pontszerűek a fényforrások), de a szembe jutó teljes fénymennyiség az nagyon nem. Vagy szerinted ugyanolyan világosságot okoz 20 kilométerről egy város, mint ha ott lennél?

"A galaxisokból eredő fényeket talán? Vagy az nem fényfolt az égbolton szerinted? Hát akkor mi?"

Bocsáss meg, de olvasási nehézségeid vannak? Leírtam, hogy négy galaxis látszik szabad szemmel. Az négy, azaz 4 darab fényfolt. És nem is nagyon nagyok. Másfele nem látsz fényfoltokat.

"Akkor nem értetted meg az ábrát."

De, értettem az ábrát. Meg tisztában vagyok azzal a ténnyel is, hogy az égbolton szabad szemmel látható néhány ezer objektum közül összesen 4 van a galaxisunkon kívül.

"Az első csillagkép ami eszembe jut, abban az egyik fényfolt pont egy galaxis... Nem tudok róla, hogy az Androméda-galaxis a Tejúton belül lenne."

Tudom, hogy nehéz megérteni, de akkor próbáljuk meg együtt:

"az összes csillagképben számon tartott csillag a Tejútban van."

Csillagról beszéltem. Az Andromeda galaxis értelemszerűen nem egy csillag. Természetesen csillagokból áll, de nem látod a különálló csillagokat (épp azért, mert irgalmatlanul távol van). (Amúgy valóban, benne van a 4 darab galaxisban, ami szabad szemmel is látható. Amúgy te láttad valaha a saját szemeddel?)

Amúgy a 29. válaszoló is egyelten csillagról beszélt (ezt ki is hangsúlyozta, de hát minek...). Szóval maradjunk annyiban, hogy nem tudsz egyetlen csillagot mondani, ami nem a Tejút rendszerünkben volna és szabad szemmel látható lenne.

Kedves anonim. Talán valami rosszul fogalmazott írást olvastál valahol, vagy ilyesmi és ezért mondod amit is.

A fénymérő működése az más, tegyük félre, és talán nézz utána az mit mér. Itt másról van szó.

Eddig a tudományos mérések szerint az >intergalaktikus tér< alig tartalmaz égitesteket, alig. Némi kósza bolygó, aszteroida vagy csillag és némi gömbhalmaz. A többi az por, gáz és sugárzás. Nincs ott túl sok minden. Ezeket a csillagászati tényeket nem értem miért nem fogadod el.

Nézz utána az INTERGALAKTIKUS TÉR-nek, mert e nélkül ugyanolyan csillag sűrűséget fogsz feltételezni a galaxisokon kívül is.

Szerintem valami nagyon rosszul megírt bulvár cikket olvashattál.

A világegyetem homogenitása is félreérthető lehet szerintem, ha egy cikkben úgy fogalmazzák meg. Mert van a galaxisok eloszlásának szerkezete, csoportokba rendeződnek, viszont nagy léptékben hasonló mintázatot adnak ki és az ismétlődik. Egy világegyetem térképen ez foltokat jelent és mindenütt az van. Ismétlődnek a galaxis csoportok, ezért mondhatjuk - és szokták is - hogy minden felé ugyanazt látjuk. De ez nem jelent 100%-os homogén eloszlást, hanem a galaxis csoportok ismétlődő mintázatát, eloszlását.

Itt egy térkép, valahogy így néz ki:

[link]

Az univerzum szerkezete - kép:

[link]

A kép innen: [link]

[link]

Az Amerikai Természettudományi Múzeum animációja az ismert Univerzumról:

2:58-tól már csak galaxisokat mutat és ha nem is teljesen homogén eloszlásúak, összességében annak látjuk.

https://www.youtube.com/watch?v=17jymDn0W6U

Ugyanígy a galaxison belül is több az égitest, a csillag, mint kívüle, épp ezért is van jól elkülöníthető alakzata.

/talán pár érdekesség ami idevág:

galaxishalmaz: [link]

szuperhalmaz: [link]