Egy galaxis legszélén lévő csillag körül keringő bolygón ha felnézünk az egyik irányba az égen akkor korom sötétséget látunk, de ha a másik irányba akkor ragyógó csillagokat és olyasmi látványt mint a tejút?
"A kérdésem inkább a galaxisból kifelé irányuló látképre vonatkozik"
Nincs a galaxisból kifelé irányuló látkép!
Tarts egy lufit a kezedben, a lufi gömbfelszínén élő síklények nem tudnak feléd mutatni. Ők csak a saját síkvilágukban a gömbfelszínen tudnak mutogatni, vagy a pisztolyukkal egymást lelőni, de rád nem tudnak lőni.
Na ugyanígy a galaxis peremén sem tudsz "kifelé" tekinteni. Nem tudod merre van. Számodra nincs ilyen irány!
#6 Már hogyne tudnék. A lufis hasonlat az max az univerzumra lehet igaz, abból tényleg nem lehet kifelé tekinteni, de a galaxis egy igenis 3 dimenziós kiterjedésű objektum, nem több nem kevesebb, ugyanúgy mint mi. Az irányt pedig a galaxis magjához képest már meg tudom határozni. A kérdésemben az a feltevés hogy nem a galaxis beljesében vagyok, hanem abszolút a szélén. És mivel a galaxis véges objektum, így van széle. A piros nyíllal jelölt pontban állva a zöld nyíllal jelölt irányba néznék:
#4 - Így kicsit más a kérdés . A galaxis leges-leges-leges-legszélén azért a csillagok ritkulnak és ha tényleg nagyon a szélén lenne egy bolygó onnan legalábbis sokkal kevesebb csillagot lehetne látni. Az intergalaktikus térben még gömbhalmazok vannak, amik sok csillagból állnak, azok közelsége is befolyásolná a látványt. Egyébként az intergalaktikus térben nincs annyi minden, kóbor csillag és kóbor bolygó még akad, de ritkán, tehát elképzelhető olyan legszéle egy galaxisnak, ahonnan kb csillagtalan az égbolt kifelé néző iránya.
Itt is az égbolton a Tejút csillagait látjuk és a Tejút szélén ezek ritkulnak, majd el is fogynak. Ezért van széle egy galaxisnak - :) így szájbarágósan mondva. :)
Feltételezve egy galaxis nagyon szélét, ott sem lenne az égbolt teljesen csillagoktól mentes, mert elvileg egy bolygó forog a tengelye körül. Ezért az éjszaka is hol a galaxis felé, hol kifelé mutatna, váltakozva. Nyilván a bolygó forgásával egyezően. Szóval akkor elvileg ott lennének csillagtalan és csillagos éjszakák a bolygó forgás ritmusában, vagy az éjszaka egyik fele csillagos, a másik csillagtalan lenne.
Na igen, mondjuk ha kifelé haladva konkrétan az utolsó csillagok egyike körül keringenénk, akkor egyik irányban alig látnánk további csillagokat, viszont a másik irányban sem látnánk sokat, mert általánosan ritkábban vannak ott csillagok. A központi régióban pl. a Nap környezetének többszöröse a csillagsűrűség, kifelé haladva csökken ez az érték. Amit mi itt látunk szabad szemmel az égre nézve, valójában azok is egy elég szűk tartomány csillagai, talán pár ezer fényév sugarú gömbről lehet szó, városban inkább csak pár száz.
Persze vannak a spirálkarok, amikben sűrűbben vannak a csillagok, egy ilyen kar legvégén más a helyzet, mint egy karon kívül, de a lényeg ugyanaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!