Egy galaxis legszélén lévő csillag körül keringő bolygón ha felnézünk az egyik irányba az égen akkor korom sötétséget látunk, de ha a másik irányba akkor ragyógó csillagokat és olyasmi látványt mint a tejút?

#8 "A galaxis leges-leges-leges-legszélén azért a csillagok ritkulnak és ha tényleg nagyon a szélén lenne egy bolygó onnan legalábbis sokkal kevesebb csillagot lehetne látni."

Nem lehetne kevesebbet látni, mert magát a galaxist alkotó csillagokat és az azon kívül lévőket nem lehet megkülönböztetni csillagászati mérések nélkül. Ránézel az égre és azt látod, hogy mindenfele k.a sok fénylő pont van, akár a galaxis közepén vagy, akár a galaxis szélén. Erről van is egy fizikai megállapítás, miszerint akárhol vagyunk az univerzumban, ugyanazt látjuk.

Ezt egyébként harmadszor írom már le, de valahogy mindenki elsiklik felette (kérdezőt beleértve)...

"még a legközelebbi galaxist sem lehet látni szabad szemmel"

És ez hogy jön ide? A kérdésed az volt, hogy mást látnánk-e, ha a galaxis szélén lenne a bolygónk és mást látnánk-e, ha a galaxis belsejében. A válasz az, hogy nem, ugyanazt látnánk az égbolton: Mindenfelé fénylő pontokat. Negyedszerre írom le egyébként, nem tudom mit nem értetek ezen, mert nem válaszoltok rá.

11- akkor részletezhetnéd esetleg, így szerintem nem érthető mire akarsz kilyukadni.

Ez leginkább két, még inkább három külön dolog:

"a galaxist alkotó csillagokat és az azon kívül lévőket nem lehet megkülönböztetni csillagászati mérések nélkül."

Akármennyire is fokozatosan kevesebb a csillag egy galaxis széle felé, láthatóan van széle. És az intergalaktikus tér (=galaxisok közötti tér) hozzávetőlegesen csillagoktól mentes. Ha ott is ugyanannyi csillag lenne, mint egy galaxisban, akkor ugyanolyan fényfelhőszerűnek is látszana, de nem látszik olyannak. Talán érdemes utánanézni az intergalaktikus térnek, hogy ott mi is van és mi nincs.

"Ránézel az égre és azt látod, hogy mindenfele k.a sok fénylő pont van, akár a galaxis közepén vagy, akár a galaxis szélén."

Soknak sok emberi szemre, de vannak egy galaxison belül csillagokban sűrűbb és ritkább részek, elég alap, nem tudom ezen kell-e ragozni még valamit.

"Erről van is egy fizikai megállapítás, miszerint akárhol vagyunk az univerzumban, ugyanazt látjuk"

Ez nem erre vonatkozik, hanem inkább arra, hogy nagy léptékben homogén az eloszlás, de nem tökéletesen egyenletes.

intergalaktikus tér wiki

[link]

Talán még annyit:

"...magát a galaxist alkotó csillagokat és az azon kívül lévőket nem lehet megkülönböztetni"

Pont ez az, hogy a galaxisok közötti térben nem igazán vannak csillagok.

#14

"Negyedszerre írom le egyébként, nem tudom mit nem értetek ezen, mert nem válaszoltok rá."

A kérdező tökéletesen leírta, szóval elég nehezen tudom megérteni, hogy mire írod, hogy nem válaszoltak rá. Azt sem értem, hogy mit nem értesz azon, hogy miért érdekes, hogy a legtöbb galaxis nem látszik szabad szemmel. Elég egyértelmű. Ha nem látszanak szabad szemmel, akkor nem fogjuk őket látni az égen fénylő pontként (vagy foltként).

A Tejútrendszerünkön kívül összesen maximum 7 galaxis látható szabad szemmel (nem egyszerre, egy helyről!). De ebből is 3 elég necces, maxim nagyon sötét égen, nagyon jó szemű és rutinos megfigyelő számára látható.

[link]

Szóval az esetleges még távolabbi csillagoktól és gömbhalmazoktól eltekintve maximum néhány objektum látszódna a Tejútrendszer szélén, a Tejúttal ellentétes irányba néző égbolton.

#11

"Erről van is egy fizikai megállapítás, miszerint akárhol vagyunk az univerzumban, ugyanazt látjuk."

Az Univerzum homogenitása csak nagyon nagy létékben, jóval a galaxishalmaz szint fölött igaz. Magyarul ha kb. milliárd fényévnyi távolságban levő objektumokat nézel. Olyanokat nem fogsz szabad szemmel megfigyelni.