Egy galaxis legszélén lévő csillag körül keringő bolygón ha felnézünk az egyik irányba az égen akkor korom sötétséget látunk, de ha a másik irányba akkor ragyógó csillagokat és olyasmi látványt mint a tejút?

#18

"Látod, hogy melyik irányba sűrűbb a csillagok száma? Ugye, hogy nem."

Miért, te talán még soha nem láttad az égen a Tejutat. Még a Földről is remekül megfigyelhető, melyik a galaxis síkja. Az érveléseddel épp magadat cáfolod meg.

#19

"Az érkező fénysugarak "láthatósága" nem függ attól, hogy mennyi üres tér van a fényforrások között."

De függ, mert minél távolabb van, a fénysugarak annál kisebb része érkezik a szemedbe, azaz annál halványabbnak látod (illetve egy idő után nem látod). A logikát szerint minden csillagnak ugyanolyan fényesnek kéne lennie, mint a Napunknak.

Mivel cáfolom meg magamat ember? Írtam, hogy a saját galaxisunkat nem tudjuk megkülönböztetni. Nem látjuk. Ha nem hiszed el, menj ki és tekints fel az égre és mutasd meg szépen, hogy melyik fénylő pont van a galaxison belül és melyik azon kívül.

"minél távolabb van, a fénysugarak annál kisebb része érkezik a szemedbe, azaz annál halványabbnak látod (illetve egy idő után nem látod)"

Rohadtul nem így van. A látható fényességnek semmi köze nincsen a távolsághoz. Tessék műszerrel megmérni egy lámpát 1 cm-ről és 10 méterről is, pontosan ugyanolyan fényességet fog mutatni a műszer.

tl;dr: Részemről ennyi volt, hülyékkel nem fogok vitatkozni. Bocs.

" Ha nem hiszed el, menj ki és tekints fel az égre és mutasd meg szépen, hogy melyik fénylő pont van a galaxison belül és melyik azon kívül."

Az összes fénylő pont a galaxison belül van. Az a néhány galaxis, ami szabad szemmel is látszik (már ahonnan) nem pontszerű, hanem kiterjedtebb.

"Tessék műszerrel megmérni egy lámpát 1 cm-ről és 10 méterről is, pontosan ugyanolyan fényességet fog mutatni a műszer."

Húha, itt komoly gondok vannak!

Sure, Boomer. Ez a szakmám. Ha távolságfüggő lenne a fényintenzitás, akkor nagy baj lenne, mert sem felvenni, sem visszajátszani nem lehetne semmit. A mozi végén ülők nem látnának semmit a képből, míg a legelöl ülőknek kiégne a szeme. Fizikára lefordítva egyenlő lenne azzal, hogy pár fényéven túlra nem látnánk sehogy sem.

Tehát mégegyszer, utoljára: Attól, hogy a galaxis szélén vagyunk és a "semmi" felé tekintünk, még látni fogunk milliónyi csillagot az égbolton, hiszen arrafelé is vannak fénysugárzó objektumok. Többször nem mondom el, tessék elhinni.

(Akinek nem inge, ne vegye magára az elhangzottakat.)

#24

"Ez a szakmám."

Aha. :D

"Ha távolságfüggő lenne a fényintenzitás, akkor nagy baj lenne, mert sem felvenni, sem visszajátszani nem lehetne semmit."

??????

"A mozi végén ülők nem látnának semmit a képből, míg a legelöl ülőknek kiégne a szeme. "

Ha megkérlek szépen, belenéznél közvetlen közelről egy autó reflektorába? Mert távolról úgysem zavaró. De az is jó, ha a Napba nézel bele közvetlenül, hiszen az is csak egy csillag, és ugye ha a csillagokat nézzük, attól semmi bajunk nem lesz.

"Fizikára lefordítva egyenlő lenne azzal, hogy pár fényéven túlra nem látnánk sehogy sem."

Nem pár fényéven, hanem pár millió fényéven túlra. A legtávolabbi szabad szemmel látható objektum a Triangulum Galaxis, ami 2,9 millió fényévre van. (Nagyon jó szeműeknek, nagyon optimális körülmények között a Centaurus A galaxis, 13,7 millió fényévre.) Mondjuk az már a múltkor sem zavart meg, hogy leírtam, hogy összesen kb. fél tucatnyi galaxis sem látható szabad szemmel...

De nekem az is jó, hogy megmagyarázod, hogy miért látunk több csillagot a távcsőben, mint szabad szemmel. A logikád szerint ugyanis az univerzum összes csillagát látnunk kéne szabad szemmel is (kivéve amit éppen kitakar valami).

Vagy azt magyarázd meg, hogy miért pont a Sirius csillagot látjuk legfényesebbnek az égbolton, amikor az a Napnál éppen csak nagyobb csillag, szemben például a kék szuperóriásokkal.

Most eltekintve a fénytani kifejezésektől - a távolsággal csökken a beeső fény. Úgy jön létre, hogy a tér minden irányába szóródik. Mintha sugár irányban "vonalakat" rajzolnánk, a távolsággal a fénysugarak szűrűsége csökken.

A Nap fénye közelsége miatt erősebb, míg a távoli csillagok, még ha a Napnál sokkal nagyobbak is, a tört részét képesek a Földön megvilágítani. Szóval a fénysűrűség csökken a távolsággal, de egy mozi ebben nagyon kis távolság és ott még valóban elhanyagolható ez a hatás, nem mellesleg úgy is tervezik, hogy mindenki megfelelően lássa a filmet.

(De egy ellem lámpával is más kipróbálható a fénysűrűség csökkenése. Megvilágítunk magunk előtt valamit és jól meg is világítja, de ugyanezt távolabb már nem képes nyújtani.)

illusztrációk:

[link]

[link]

[link]

Itt a két azonos felületű tárgy A és B. Az A-ra 9 fénysugár esik, a B-ra meg csak 3, mert az távolabb van:

[link]

"Ha megkérlek szépen, belenéznél közvetlen közelről egy autó reflektorába? Mert távolról úgysem zavaró."

Mondom, mérd meg fénymérővel. Ugyanakkora értéket fog mutatni. Nem fogok vitatkozni olyanról, ami tény.

A kérdésre visszatérve továbbra is várom, hogy megmutassátok miért lenne sötét egy égbolt egyik felén, ha a galaxis szélén lennénk, mert ez nem igaz. Ugyanúgy jönnek fotonok a galaxisközi űrből is a bolygó felé, mint a galaxis felől, azt pedig nem tudjuk eldönteni, hogy egy fénylő pont a galaxisunkban van-e, hacsak nincsen valami csodaszemed. Sőt, továbbmegyek, még egy Naprendszerbeli bolygó fénylő pontját sem tudjuk megmondani, hogy az a Naprendszerünkben van-e vagy egy kósza foton az univerzum túloldaláról.

Csináltam egy illusztrációt is:

[link]

A rengeteg összetömörödő folt a különböző galaxisok az univerzumban. Minden pötty egy-egy fotonforrás, vagy ha úgy tetszik fényfolt az égbolton. Közöttük az üres tér.

Akkor most tessék megmondani nekem ez alapján, hogy ha (A) bolygón vagyunk, akkor ugyan miért látnánk sötétséget a galaxisból kifelé nézve (nem látnánk)?

Ha (B) bolygón vagyunk, akkor evidens, hogy nem látunk sötétséget, ott a kérdés az, hogy meg tudjuk-e különböztetni a galaxisban lévő fényfoltokat a galaxison kívül lévőktől (nem tudjuk).

Tegyük össze a kettőt: Nem tudjuk megkülönböztetni a galaxison belül és a galaxison kívül lévő pontokat. A galaxis szélén nincsen sötétség kifelé nézve a galaxisból. Ebből a kettőből következik, hogy az égbolton ugyanazt látnánk, mint bárhol máshol is: Fénylő pontokat.

"Nem tudjuk megkülönböztetni a galaxison belül és a galaxison kívül lévő pontokat."

Ha felnézel az égre és mutatsz nekem egyetlen(!) csillagot, ami más galaxisban van, akkor megeszem a kalapom.

Esetleg utánanézhetsz a felületi fényesség fogalmának is. Pl:

[link]

Csillagképekről hallottál már?

"Esetleg utánanézhetsz a felületi fényesség fogalmának is. Pl:"

Miért néznék utána? Egész idáig erről beszéltem, tisztában vagyok vele.