Attól, hogy nem használok mobiltelefont, még nem csökken le az 5G rám gyakorolt veszélye, ugye?

> merthogy abból a könyvből sehogy se derül ki, hogy a 2,45 GHz káros, míg a 2,6 nem.

Az a gond, hogy ez így nem igaz. Persze mindennek van valamiféle igazságmagva, de ez így ebben a formában egyszerűen nem igaz. Tudod, mint a viccben:

- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?

- A hír igaz, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

> A középiskolás tudással el lehet mondani, hogy a 2,45 GHz káros, de a 2,6 GHz-es 4G nem káros?

> [link]

Az un. 2,4 GHz-es WiFi (802.11b/g/n/ax) valójában 2,401 GHz és 2,495 GHz közötti frekvenciatartományban működik, ezt a sávot osztja 14 egymást részben átfedő 20 MHz szélességű csatornára. A 2,45 GHz az 7-es, 8-as, 9-es 10-es csatornát érinti. Pont azért szoktak kutatások folyni a 2,45 GHz-es frekvenciával, mert ez a WiFi frekvenciatartományának kb. a közepén van.

De a Bluetooth is hasonló frekvencián működik, 2,402 GHz és 2,480 GHz között. (Jelentősen be is tud zavarni a WIFi sávszélességébe, ha mondjuk Bluetooth hangszórót használsz.)

De a bébiőröktől, vezetékmentes játékoktól a vezetékmentes hangszórókon, fülhallgatókon át az autóriasztókig és bizonyos radarokig szintén ezt a 2,4-2,5 GHz közötti frekvenciatartományt használják.

Az 5G valóban nem használja a 2,4-2,5 GHz közötti frekvenciát. De ennek az oka az, hogy ez a tartomány jelenleg is túl van terhelve.

~ ~ ~

Az is igaz, hogy vannak kutatások, amik ennek a 2,4-2,5 GHz tartománynak a biológiai hatásait vizsgálják. És itt vegyes a kép, vannak per review-on át nem esett publikációk, vannak nem reprodukálható kutatási eredmények, meg vannak reprodukálható eredmények is. És itt jön a másik csúsztatás, mert ezeket jellemzően állatokon, rendszerint patkányokon szokták vizsgálni. (Amúgy sokszor a WiFi-nél jóval nagyobb teljesítményen, igaz rövidebb távon.)

De itt külön kell választani azt, hogy valaminek van kimutatható hatása, meg azt, hogy mi az, ami egészségkárosító. Kvázi alig lehet olyan dolgot találni, aminek nincs kimutatható hatása az emberre. Igen, bármilyen elektromágneses sugárzásnak is. De annak is, hogy banánt eszel, annak is, hogy csípős ételt eszel, annak is, hogy könyvet olvasol, meg annak is, hogy ruhát viselsz. Pl. a ruha nyilván dörzsöli a bőrt, ami kimutatható, kimérhető. De ez azt jelenti, hogy károsítja a bőrt? Nem problémás mértékben, nyilván a bőrt arra trenírozta az evolúció, hogy mindenféle hatásoknak ellenálljon, az egyed komolyabb egészségkárosodása nélkül.

Tehát van kimutatható hatása a nem ionizáló sugárzásnak, az előző válaszokban már említett termikus hatásokon kívül is. Mint ahogy nyilván ki lehet mérni, hogy az 1 méter vastag acélfalra is van hatása a hógolyóknak, pl. berezonál. De ez nem jelenti azt, hogy komolyan veendő károsodásról van szó. Itt még a kétes, per review-on át nem esett publikációk is maximum annyit fogalmaznak meg, hogy „további kutatásokat érdemes végezni”.

De ahhoz, hogy jól lássuk a helyzetet ezzel a 2,4-2,5 GHz-es frekvenciának az emberi test működésére gyakorolt hatásáról, érdemes két lépést hátra lépni. Az első WiFi szabvány 1997-ben jelent meg. De úgy igazán az utóbbi kb. 15 évben használunk tömegesen WiFi-t. És mi történt? A születéskor várható életkor töretlenül emelkedő trendet mutat, a 100 000 főre jutó rák diagnózis és halálozás is csökkenő trendet mutat, köszönhetően mindenféle hatásnak. Ez azért árulkodóbb összkép az 2,45 GHz egészségkárosító hatásáról, mint hogy egy laborban 3 napnyi irreális teljesítményű sugárzásnak kitett patkányokban az X enzim termelődése 10%-kal csökkent, ami aztán a fene tudja, hogy belefér-e vagy sem.

Szóval röviden: A 2,45 GHz-es EM sugárzásnak van kimutatható hatása, amit viszont nem embereken, hanem jórészt állatokon figyeltek meg. De a kimutatható hatás nem azonos az egészségügyi kockázattal, pláne nem az egészségre káros hatással. És valóban nem használja az 5G a 2,4-2,5 GHz-es tartományt, de nem az egészségügyi hatása miatt, hanem mert ez a tartomány túlzsúfolt, mert az utóbbi évtizedekben baromira belakták mindenféle kommunikációs protokollok.

≈ ≈ ≈ ≈ ≈ ≈ ≈

> Én is most hallgattam először, és fogalmam se volt erről.

> Nem, inkább hiszek egy arctalan, névtelen GYK felhasználónak, mint annak aki vállalja az arcát és nevét is az állításai mellé.

Mond bármilyen témát… A Föld lapos. Nem volt holdraszállás. Elvisz él. Az amerikai kormányba beépültek a földönkívüliek. A magyarok a Szíriuszról származnak, és Jézus is magyar volt. A kovászos uborka / Miatyánk / tibeti talizmán gyógyítja a rákot. Elvis/Michael Jackson él. Tuti, hogy találok neked valakit, aki az arcát és a nevét vállalva kijelenti ezeket. Sőt tudok olyan egymásnak ellentmondó, egymással össze nem egyeztethető állításokat is mondani, amit emberek a nevüket, arcukat vállalva jelentettek ki.

Ezeket is mind első hallásra elhiszed/elhitted – „én is most hallgattam először, és fogalmam se volt erről” alapon –, pusztán azért, mert valaki névvel és arccal jelenti ki ezeket?

Mondj bármilyen más dolgot. Franciaország fővárosa Párizs. A víz 100 °C-on forr. 2020. augusztus 29-e (szombat) munkanap. Erre is találni fogok névtelen, arctalan GYK felhasználókat, de nyilván ezek emiatt nem hihetők.

Az igazság mértéke szerencsére nem az, hogy ki mondja, hogyan mondja. Most hallottál először arról, hogy „egy frekvencia van, ami az emberek számára is veszélyes, ez pedig a 2,45 GHz”? Akkor nézz utána – kellő forráskritikával –, hogy mi szól ezen állítás helyessége mellett és ellen. (Mondjuk az némileg megkérdőjelezi a kijelentés hitelességét, hogy egy technológiáról szól honlap Youtube csatornáján jelentett ki ezt valaki, úgy, hogy nem volt tisztában azzal, hogy a 2,45 GHz többek között a WiFi által is használt frekvencia.)

És nekem sem hinni kell. Nem vallás ez. Ne elhidd, amit írok, hanem nézz utána, hogy helytálló-e, vagy sem. Mert nyilván én sem vagyok mindentudó, én is tévedhetek.

> Azért nem nézek utána, hogy mi szól a 2,45 GHz veszélyessége ellen és mellett, mert összevissza beszélnek a szakértők is.

Ezért nem jó mazsolázni kísérleti eredmények közül. Márpedig pont a konteók hajlamosak erre. A tudósok nem össze-vissza beszélnek, hanem más-más szempontból más-más módszerrel vizsgálják ugyanazt. A zsilettpengéről ki lehet azt is hozni, hogy nincs mérgező hatása, így ártalmatlan, meg ki lehet azt is hozni, hogy nagyon csúnya sebeket tud ejteni a bőrön. És a kettő nem mond ellent egymásnak. Ha nem csak egy-egy kísérlet végkövetkeztetését is drasztikusan leegyszerűsítő „árt/nem árt” következtetését hasonlítod össze, hanem azt is, hogy milyen paraméterekkel, milyen módszertannal és pontosan mit is vizsgáltak, és mik a pontos számszerű adatok, akkor máris nem az az összképed, hogy a kutatók össze-vissza beszélnek.

Kicsit olyan ez, mint az időjárás jelentés. Ott vannak különböző modellek. Azokból kijön egy eléggé komplex eredmény. Mondjuk az, hogy Debrecen 30 km-es környékén 56% az esélye, hogy a 40-56 óra múlva egy helyen legalább 5 mm csapadék fog esni. De már ez is egy konklúzió csak, az előrejelző modell pontos specifikációja nélkül. Az meg aztán végképp egy leegyszerűsítés, hogy Debrecenben holnapután esni fog. Így aztán bár lehet, hogy különböző előrejelzési modellek nagyjából hasonló eredményt fognak adni, a sokadik leegyszerűsítés után mégis ellentmondónak tűnnek az eredmények.

És nem baj, ha az ember nem mászik bele tudományos alapossággal egy témában. Csak azt kell tudatosítania, hogy ha valamilyen kísérleti eredménynek egy nem kvantitatív (számokkal leírt), hanem kvalitatív eredményéről olvas, az egy barmi nagy leegyszerűsítés, és ekként kell kezelni. Így fél tucat kimazsolázott kutatási eredmény ilyen leegyszerűsített összefoglalója igencsak tort képet tud festeni. És nem a kutatási eredményekkel, vagy módszerekkel van itt a gond.

De annak viszont utána lehet nézni, és ez azért sokkal inkább objektív tény, hogy használjuk-e a 2,45 GHz-et. Valóban a WiFi frekvenciatartományának a közepét jelenti-e ez a frekvencia. Ez akárhogy is nézzük tény kérdés, nem vizsgálódási szempont kérdése. Másrészt ezért is ajánlottam, hogy az ezerféle nagyon specializált kutatások helyett érdemes az összképet nézni. A születéskor várható életkor, meg a rákos megbetegedések, halálesetek száma azért eléggé jól mutatják az összképet, és ezek is eléggé objektív adatok. Ezért lényegesebb az, hogy a WiFi tömeges elterjedésével nem változott a születéskor várható életkor emelkedésének a trendje, mint az, hogy egy csapat patkány, aki akkora sugárzást kapott, mintha 5 WiFi routert vinne a hátán, annak a pajzsmirigyének az termelőképessége hány százalékkal csökkent.

> Más oldalakon le van írva, hogy a 2,45 GHz azért lehet veszélyes, mert az emberben lévő víz ezt a sugárzást hajlamosabb elnyelni.

Ezt pl. nem tudom. Lehet, hogy hajlamosabb elnyelni. De ez így még mindig csak „mese”. Az emberben lévő víz mondjuk egy 1 W/m² teljesítményű 2,45 GHz-es sugárzást hány százalékban nyel el, és ez mennyivel több, mint ugyanilyen teljesítményű 2,4 GHz-es sugárzás esetén?

De akkor itt termikus hatásról van szó ezen okfejtés szerint. Itt meg nem aggódom addig, amíg a WiFi, vagy az 5G nem olvasztja meg a jeget a párkányon egy hideg téli napon.

> És az is lehet, hogy valójában a sugárzásnak kitettség ideje jobban számít, mint a sugárzás teljesítménye.

Ez attól is függ, hogy mi okozza a hatást. Termikus hatás esetén az időbeliség kevésbé lényeges, mint a teljesítmény, mert itt ugye a hatás a melegedés, ami bizonyos idő után beáll egy egyensúlyi helyzetbe. Ha egy lábas alatt gyújtasz meg egy mécsest, akkor egy idő után már nem melegszik a lábas tartalma, hanem csak szinten marad. Ott lényegesebb, hogy 3 vagy 4 mécsest teszel a lábas alá, mint az, hogy 3 vagy 4 óráig.

Rádióaktív sugárzás esetén viszont az időtartam is ugyanolyan fontos. Egyéb, nem ionizáló és nem is termikus hatás esetén meg a konkrét hatásmechanizmus tükrében érdemes nézni a dolgot.

> De lehet, hogy hosszú idő múltán is csak alig észrevehető kár keletkezik. Mondjuk az alig észrevehető károkozás se túl szerencsés szerintem.

Én úgy látom, hogy az emberek túlnyomó többsége – én is – mindent megtesz azért, hogy károsítsa az egészségét. De mikor valakit rákkal diagnosztizálnak, vagy egy ismerősét, rokonát diagnosztizálnak rákkal, akkor „cikibb” belátni azt, hogy ezt a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és hasonlók okozzák, mert akkor nem lehet valami másra ujjal mutogatni, vállalni kellene azt, hogy bizony ezért önmaga volt felelős. Sokkal könnyebb ha ezeket jelentéktelenné téve a dolgot a… Ja, megvan, a WiFi-re fogjuk. Meg az 5G-re. Meg mi volt még… Ja igen, a légszennyezettség. Meg a génmódosított élelmiszerek. Ez nyilván egy kényelmesebb, megnyugtatóbb nézőpont, hiszen akkor nem is én vagyok a felelős, van kire ujjal mutogatni, a technológiára, a kormányra, a cégekre, vagy bárkire csak ne magamra. Mert lehet, hogy számos valóban külső tényező is hozzájárul ahhoz, hogy valaki rákos lesz, de azért valljuk be, javarészt mégis csak az embernek magában kellene keresni a felelőst. Igen, van, aki nem dohányzik, nem iszik, egészségesen táplálkozik, és mégis rákos lesz. De ez inkább egy szűk kivétel.

Az 5G esetén is a legerősebb kijelentés általában az, amit te is írtál: „Halvány lila gőzük sincs, hogy a valóságban mennyire veszélyes.”. Érdekes az ember. Ha rövid távon megéri, akkor simán elfogadható kompromisszumnak tartja, hogy olyan dolgot használjon, amiről nem hogy nem lehet tudni, hogy mennyire káros az egészségre, hanem nagyon is lehet tudni, hogy káros az egészségre. Tizenéves korom jutott eszembe. Volt két lány ismerősöm, és hát ugye vigyáztak az alakjukra. Így nem akartak megenni egy egész süteményt, hanem elfelezték. De az már megmosolyogtató volt, mikor a hatodik süteményt felezték el… Az meg végképp, hogy utána azt nézegették, hogy hány kcal van az ásványvízben…

Szóval az 5G mögött is – meg egyébként sok konteó mögött – is megfigyelhető egy pszichológiai jelenség, a felelősséghárítás. Ha valami negatív dolog történik, akkor nehogy én legyek a dolog felelőse, hanem lehessen ujjal mutogatni másra, hogy ő az oka, és én csak egy áldozat vagyok, akire rákényszerítették, hogy áldozat legyen.

Kérdező: a Wifi frekvenciatartományának közepét jelenti a 2,45 GHz.

VILI??

És továbbra sincs semmiféle bizonyíték, sőt, semmiféle arra utaló jel sem, hogy bármiféle Wifi vagy mobilfrekvencia káros lenne(nem hatása nincs, hanem károsnak nyilvánítható hatása) az egészségre(az 5G-t is beleértve), pár id@óta megalapozatlan állításán kívül. Ez is vili??

Ha ezt sikerült felfognod, a következő lépés az lesz, hogy elismered magad előtt: van valamilyen pszichológiai problémád, ami miatt hiszel az ehhez hasonló konteókban, és kezelteted magad. Ez lesz a legjobb mindenkinek!

Jó,akkor a 2,45 GHz veszélyes.

Csak azt nem értem,hogy akkor miért nem haltunk ki...ja,akkor nem is annyira veszélyes.

"Ne is beszéljünk Wadmalac teljesítményéről, aki úgy akar kioktatni, hogy szerinte a 2,45 GHz mobilfrekvencia."

Tényleg ezt tudtad leszűrni a válaszaimból? Hogy ezt az ökörséget vetted ki?

Istenem, minek erőlködünk?

A mobilfrekvenciák (az analóg mobilozás megszűnése óta) kb. 800-900 Mhz-től most már akár 6 GHz-ig terjednek. Nem, a 2,45 GHz nincs közte. Azt átugorjuk.

Persze.

Ne, hagyjuk már, teljesen menthetetlen.

Amúgy egy érdekes diagram, hogy mennyire is laktuk be az elektromágneses spektrumot 300 GHz-ig:

[link]

(Amúgy pl. itt a „mobile” szót tágabban értelmezik, nem csak a mobiltelefon szolgáltatások által használt frekvenciát jelenti, hanem mindenféle vezetékmentes kommunikációt, pl. a WiFi-t, a Bluetoothot, meg mondjuk a walkie-talkie-t is.)