Az idő folytonos?

Tényleg nem tudjuk, kvantált-e.

És semelyik Planck-mértékegység nem bizonyíték a kvantáltságra.

Egyik sem kvantuma a saját méret-meghatározásának.

A Planck-hossz az egyetlen, ami azt takarja, hogy annál kisebb méretet nem tudunk értelmezni (és ez sem jelent kvantáltságot), a többi ebből van származtatva és még az sem mindre igaz, hogy ne lenne nála kisebb.

Nem tudjuk, egyelőre azt sem, hogyan tudnánk kimutatni, hogy igen vagy nem.

Ami ilyen kimutatási kísérlet volt eddig, egyik sem hozott eredményt. Szóval vagy nem kvantált, vagy eddig rossz módon vizsgáltuk.

Csak megjegyzem, az idő pont olyan dimenzió, mint a tér valamelyik iránya. És bizony, az idő egy teljesen különálló dimenzió. Ez a jelentése ugyanis a dimenziónak. Nevesen az, hogy ő nem fejezhető ki a többivel.

AZ egy teljesen más kérdés, hogy beszélünk a négy dimenziós téridőről. Ez mindössze annyit jelent és semmivel sem többet, hogy fizikai jelenségek egy részét, elsősorban folyamatokat egyszerűbb leírni vektoriális formában, ahol a vektorok egy négy dimenziós tér elemei. És e tér áll a valós 3 dimenziós terünkből plusz az egy dimenziós időből.

Hogy ezen felül fizikai jelenségeket és tulajdonságokat magyarázunk így vagy úgy, annak semmi köze ahhoz, hogy ezt a négy dimenziós téridőben vagy más módon fogalmazzuk meg. Még annyit: a tudomány legalapvetőbb tulajdonsága, hogy kizárólag megtapasztalt tényekből épít rendszert úgy, hogy annak minden eleme bármikor (kellő hozzáértéssel és eszköztárral) megismételhetően bizonyítható. Ha a tudomány ezt a tulajdonságát feladja vagy felhígítja, megszűnik ereje, szétesik. A tudomány (már) azt is tudja, hogy a a mindenkori tudás véges, a megismerés azonban végtelen, ezért mindig van határterület, ahol egy jelenség bizonyos tulajdonságait már ismerjük (mérjük), más erősen feltételezhető tulajdonságait még nem ismerjük. Erre az esetre találta ki a hipotézis fogalmát, megkülönböztetésül a nem teljesen ismert és az ismert közötti területre. A nem ismert esetére is tehet állításokat kellő megalapozottsággal, ezek az állítások azonban meghatározott tulajdonsággal rendelkeznek. Minden más pedig fantazmagória. Ez nem tilos természetesen, sőt, időnként kellemesen ellazít, de minden pillanatban tudnunk kell határait. Ebbe pedig beletartozik, hogy állításairól nem vitatkozunk. Beszélgethetünk róla, vélemények lehetnek, érvek azonban semmiképpen. Ha lennének, akkor az minimálisan hipotézis, ahol már a fantázia nem szabad, kötött pályán halad.

Az idő folytonos. Ez a hipotézis. Azért ez, mert ez kényelmesebb. Erősebb érv jelenleg nincs.

Rögtön azután, hogy a kérdező feltette a kérdést, itt 0 válasz volt. Ma 20:24-kor meg 14 választ láttam. Legyen „f” függvény, ami megadja a válaszok számát:

t₁ = 2020. júl. 2. 16:54

t₂ = 2020. júl. 6. 20:24

f(t₁) = 0

f(t₂) = 14

Ha nincs idő, akkor nincs t₁ és nincs t₂. De akkor minek a függvényében van egyik esetben 0 válasz itt, a másik esetben 14 válasz? Mi az a paraméter, aminek a függvénye az, hogy hány válasz van itt?

f(p₁) = 0

f(p₂) = 14

De milyen tulajdonságot reprezentál ez a p tulajdonság – ha nem az idő az –, aminek egy adott értékénél a válaszok száma 0, más értéke esetén meg 14?

Idő nyilvánvalóan létezik. Ez egy absztrakt fogalom, ami különböző eseményeket elkülönítő tulajdonság. Nem csak létezik idő, de reláció van az időpillanatok között. Pl. t₁ < t₂. (Az idő irányát, így az időpontok relációját a termodinamika második főtétele adja meg.) Sőt az időpillanatok között értelmezhetőek távolságok.

Nyilván ha nincs idő, akkor értelmetlenné válnak olyan alapvető fogalmaink, mint sebesség, gyorsulás, meg úgy általában érvényét veszíti a változás fogalma.

~ ~ ~

A más kérdés, hogy nincs abszolút idő. A fentiek egy adott inerciarendszeren belül érvényesek. A speciális relativitáselméletből következik, hogy lehet, hogy ami az egyik megfigyelő számára egyidejű, az a másik megfigyelő számára nem az. A múlt, a jelen és a jövő is relatív. Ami az egyik megfigyelő számára a jelen, az a másik megfigyelő számára lehet a múlt, a harmadiknak meg a jövő. Erre mondta ugye Einstein, hogy a múlt, a jelen és a jövő illúzió, viszont egy nagyon makacs illúzió. Mert van módunk transzponálni ezeket a fogalmakat különböző vonatkoztatási rendszerek között, és ezt megtéve egy konzisztens, ellentmondásmentes rendszerhez jutunk.

A múlt, a jelen és a jövő, illetve az egyidejűség relatív fogalmak. De egy adott viszonyítási rendszerben jól meghatározható fogalmak. Pont úgy, mint ahogy a sebesség relatív volt a klasszikus fizikában. Attól, hogy nem beszélhetünk egy abszolút értelemben vett sebességről, csak valamilyen viszonyítási rendszerhez képest, és egy adott test sebessége más és más különböző viszonyítási rendszerekben, attól még a sebesség egy valós tulajdonság, és egy adott viszonyítási rendszerben jól definiált, jól mérhető tulajdonság.

"Nyilván ha nincs idő, akkor értelmetlenné válnak olyan alapvető fogalmaink, mint sebesség, gyorsulás, meg úgy általában érvényét veszíti a változás fogalma."

Változás van, meg gyorsulás. Ezeket vagy te hajlamos időfüggvényként értelmezni.

Idő mint olyan, az nincs.

Kiegészítés, korrekció:

Az más kérdés, amit EagleHUN mondott… Ő nem azt mondta, hogy az idő nem létezik, hanem azt, hogy „itt” már nem létezik. Nézőpont kérdése. Inkább korrekt az a megfogalmazás, hogy az idő – mint absztrakt fogalom – bizonyos szinten már nem rendelkezik megtapasztalható fizikai realitással. De ez nem azt mondja, hogy az idő, úgy általában nem létezik, hanem azt, hogy speciális esetben nehéz valós, létező jelenséget fűzni hozzá, aminek az absztrakciójaként tekinthetünk az időre.

> Változás van […] Idő mint olyan, az nincs.

Akkor válaszold meg a feltett kérdés. Változás minek a függvényében van? A sebesség esetén minek a függvényében változik a megtett út? Hiszen ha nincs idő, akkor nincs olyan tulajdonság sem, hogy időtartam, így nincs olyan mértékegység sem, hogy óra. Ergo nincs olyan, hogy valaminek a sebessége 30 km/h. Akkor mi a sebesség mértékegysége? A 30 km/? esetén mi van a kérdőjel helyén, milyen mértékegység, milyen tulajdonságnak a mértékegysége?

"A sebesség esetén minek a függvényében változik a megtett út?"

A korábbi pozícióhoz képest.

Tér van, anyag van, gravitáció létezik. Idő nem létezik.

Azt csak ti találjátok ki.

Méter van? Nincs. Amit méternek nevezünk, az emberi találmány. Az ember létezése előtt nem volt méter.

Lényegében most sincs méter csak mint fogalom, a méter fizikailag valami mással van megfeleltetve. Ugyanezt teszitek ti az idő fogalmával is.

> A korábbi pozícióhoz képest.

„Korábbi”? Mit jelent ez a fogalom? Időben megelőzőt jelent nekem. De neked, aki szerin nincs idő, mit jelent az, hogy „korábbi”?

A korábbi pozíció egyébként az, amihez képest értelmet kap a megtett út fogalma.

Vagy akkor hogy van ez? Nem mondhatom azt, hogy Aladár *most* Tatabányán van, *egy órával ezelőtt* viszont még Budapesten volt. De akkor mit mondjak? Hogy Aladár Tatabányán Tatabányán volt, Budapesten meg Budapesten? Ez így elég fából vaskarika. Béláról is elmondható ez, Viszont mikor Aladár Tatabányán volt, akkor Béla meg Bicskén. Nyilván, mert más a sebességük? De ha mindkettőre igaz, hogy Budapesten Budapesten voltak, Bicskén Bicskén, Tatabányán meg Tatabányán, akkor tulajdonképpen mi az, ami különbözővé teszi a sebességük mértékét?

És akkor a sebesség mértékegysége km/km? Vagy hogy kell elképzelni ezt?

> Méter van? Nincs. Amit méternek nevezünk, az emberi találmány. Az ember létezése előtt nem volt méter.

Méter nem volt. De távolságok voltak, és volt olyan távolság, ami megfelel annak, amit ma 1 méternek nevezünk. Ne keverjük össze a tulajdonságot (távolság) és annak a mértékegységét (méter), meg konkrétan azt a távoság-mennyiséget, amit a mértékegység kifejez.

> Az ember létezése előtt nem volt méter.

Már megint… Előtt… Mit takar az „előtt”? Csak nem valami relációt két állapot között? Na mi emberek pont ezt nevezzük időnek, azt a fogalmat, ami valamiféle relációba helyezi a különböző állapotokat.

> Lényegében most sincs méter csak mint fogalom, a méter fizikailag valami mással van megfeleltetve.

Igen, és aminek meg van feleltetve, azt a realitást takarja a méter fogalma. Ilyen értelemben minden fogalmunk absztrakció. De ettől még egy valós dolog absztrakciója, valami realitásnak az absztrakciója, amit aztán vissza is lehet vetíteni a valóságra.