Az idő folytonos?

Nincs olyan, hogy idő.

Mozgás van és megtett út. Ezt nevezi az ember időnek.

Ha semmiféle mozgás nem lenne, "idő" mérése sem lenne, mert ami nincs, azt mérni sem lehet.

Nem lezárt kérdés. A relativitáselmélet modellje alapján folytonos kell, hogy legyen. A kvantumfizikában felvetődik, hogy esetleg kvantált.

A Planck-idő nem kvantuma az időnek. Az idő *mérésének* vannak határai. Az események ennél közelebbi állapotai nem különböztethetőek meg. De ez nem jelenti azt, hogy ez valamiféle kvantuma lenne az időnek. Inkább a Planck-hossz és a határozatlansági reláció miatt ez a mérés elméleti határa, hiszen a fénysebességet semmi nem lépheti át, Planck-hossznál kisebb távolságok szintén nem különböztethetőek meg, márpedig a Planck-idő az az időegység, ami alatt a fény Planck-hossznyi távolságot megtesz.

Mivel a tér többdimenziós, így azt viszonylag könnyebb belátni, hogy a távolságok elméletileg sem lehetnek a Planck-hossz egész számú többszörösei, így nem lehet kvantuma a térnek a Planck-hossz. Elég venni egy Planck-hossz oldalú négyzetet. Ennek nyilván van egy átlója, aminek a hossza √2-szöröse lesz a Planck-hossznak. Olyan ez, mint a monitor, ahol a pixelek távolsága bizony nem a pixelméret egész számú többszöröse. De a pixeles képernyő miatt számos olyan hatás van – pl. a Moire jelenség –, ami jóval nagyobb léptékben megmutatja a pixeles képernyő kitüntetett irányultságát, ami viszont a való világban nem jelentkezik. A Planck-hossz tehát bár szintén a legkisebb távolság, amit mérni tudunk, nem „rácshálója” nem kvantuma a térnek.

Ha jól sejtem a kérdést a napokban megjelent cikkek inspirálták.

Én magam nem fizikus képzésben vettem részt, így elég hiányosak az ismereteim a relativitáselméletet illetően.

Ha jól tudom, akkor kvantummechanikában az időnek nincs operátora, így nem is kvantált.

A klasszikus mechanikában ellenben "megjelenik" az energia és idő Poisson-zárójele, amiből próbálták már alátámasztani az időre és energiára a határozatlansági elvet.

Kérem javítson ki, aki jobban ért hozzá!

1. Nem csak akkor terjeszthetem ki. Nem terjesztek ki semmit. A Planck-egységeknek van egy konkrét jelentése. Van Planck-idő, Planck-hossz, Planck-tömeg. Egyik sem kvantuma annak a tulajdonságnak, aminek mértékegysége. A Planck-tömeg pl. – relatíve – kimondottan nagy, 21 mikrogramm, aminél nyilván vannak kisebb tömegek. A Planck-hőmérséklet meg 10³² nagyságrendű, és ma pl. ennél azért hidegebb volt.

A Planck-egységek pár alapvető állandóból – gravitációs állandó, Planck-állandó, fénysebesség – indulnak ki, és úgy határozta meg a mértékegységeket, hogy ezek a konstansok 1-re redukálódjanak. A fénysebesség pl. 299 792 458 m/s. A fény 1 másodperc alatt 299 792 458 métert tesz meg. Miért? Mert a méter egy teljesen önkényesen meghatározott mértékegység. Ahogy a másodperc is. A Planck-egységek meg szándékosan úgy lettek megalkotva, hogy a fénysebesség – is – 1 legyen. A fény 1 Planck-idő alatt 1 Planck-hossz távolságot tesz meg.

Az más kérdés, hogy a határozatlansági relációból következően a Planck-hossz és a Planck-idő az, aminél kisebb különbség elméletileg is mérhetetlen.

2. > az idő ugyanolyan dimenzió, mint a tér

Az általános relativitáselmélet szerint ugyanolyan. Oké, a térben vannak hétköznapi transzformációk. Egy téglatestet eldöntök, és így fele olyan magas lesz, de kétszer olyan széles. Az időnél ezek nem annyira hétköznapiak, olyat nem nagyon tapasztalunk, hogy Pista bácsi mostantól fele olyan magas, de cserébe kétszer tovább, és fele olyan gyorsan él. De a helyzet az, hogy ez a transzformáció pontosan így zajlik matematikai szempontból.

~ ~ ~

> De ha az időre egy (1D) teljesen különálló dimenzióként tekintünk és egy pillanatra elfelejtjük a téridő fogalmát, akkor lehetne kvantált az idő, nem?

Elvileg lehetne. De számos olyan technológia van, ami diszkrét idővel működik. Bizonyos világítótestek villognak a hálózati frekvencia frekvenciájával, ami stroboszkóphatást eredményez. Vagy a filmkockák is diszkrét időpillanatokban rögzítik a képet, ami megint számos furcsa hatást tud kelteni, pl. visszafele forogni látszó kerék. De valahogy nem találtunk ilyen jellegű hatásokat, mondjuk interferenciaképekben és hasonlókban. Nem lehetetlen persze, csak fura, hogy nem látjuk ezt az időkvantumot felnagyítva bizonyos jelenségeken keresztül. Másik oldalról meg – bár nem vagyok jártas annyira a kvantumfizikában – úgy tudom, hogy néhány kvantumfizikai jelenség megkívánná annak a feltételezését, hogy az idő kvantált legyen.

> Amúgy nagyon megosztó kérdést sikerült feltennem megint...

Persze, mert ez egy nyitott kérdés a fizikán belül, erre nincs helyes válasz. Érveket, meg ellenérveket fel lehet sorakoztatni. Persze azért vannak hibás válaszok. Pl. az, hogy a Planck-idő mindenképpen az idő kvantumának tekintendő. Nem. Lehet, hogy idővel kiderül, hogy az, de ez alapvetően egy hibás értelmezése a Planck-egységeknek, jelenleg nem tudunk olyan fizikai összefüggésről, amiből következne az, hogy a Planck-egységek egyben kvantumjai lennének az adott tulajdonságoknak.