Fénysebesség tájékán nem hűlnek le a tárgyak?

Nem tudom mi a köze ennek a fénysebességhez (a negatív tömegű anyaghoz). Úgy önmagában hogy egy anyagstruktúra milyen sebességgel megy független attól mennyi a hőmérséklete. Mint utaltam már rá hogy valami közel fénysebességgel megy e (ha inerciarendszer) az relatív hogy az megy úgy vagy mi (ha intercirendszerbe vagyunk). (Csak ir rendszert írok egyszerűség kedvéért.)

Általában a részecskék mozgási energiájával definiálják a fizikában a hőmérségetet, az a wiki oldal írja :

[link]

"

This behaviour can produce bizarre results: for instance, a gas containing a mixture of positive and negative matter particles will have the positive matter portion increase in temperature without bound[citation needed]. However, the negative matter portion gains negative temperature at the same rate, again balancing out. Geoffrey A. Landis pointed out other implications of Forward's analysis,[16] including noting that although negative mass particles would repel each other gravitationally, the electrostatic force would be attractive for like charges and repulsive for opposite charges.

"

"Ha nincs abszolút sebesség - merthogy minden relatív -, akkor nincs abszolút létsűrűség sem. Ez viszont elgondolkodtató."

Nem állítottam olyat, hogy minden relatív, meg ez amúgy sem igaz. Pl a spec.rel egyik axiómája mely szerint a vákuumbeli fénysebesség, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.

"ha a levegőben 30°C van, és hozzá képest áll egy vasgolyó, akkor átveszi ezt a hőmérsékletet"

Olyan igazából nincs hogy ténylegesen állnának a levegő atomjai (egy adott referenciaponthoz képest). Különböző irányokból fognak kölcsönhatni a levegő molekulái a vasgolyóval. Statisztikus fizikával leírhatóan levegőre mint anyaghalmazra átlagosan jellemző egy mozgási energia mely kölcsönat a vas golyóval és ebből jön ki az a 30°C. Egy levegő atomra mely haladhat össze-vissza általában nem is szoktuk értelmezni a hőmérsékletet, csak nagyon soknak a statisztikai összességére. Egyébként nem véletlen kelvinbe szoktak számolni a fizikában. Mint a vicc is mondja ha ma 0 °C van és holnap 2x hidegebb lesz akkor hány fok lesz? Egy önkéntes pont lett kinevezve 0-nak a celsius skálán. A kelvin viszont abszolút hőmérsékleti skála.

Meg a másik, hogy itt sebesség különbségekről van szó, illetve közeg és termikus kölcsönhatásokról. Ha adott sebességről beszélünk - mint ami a kérdésbe is volt - akkor alapból légüres térben vett relatív (valami viszonyítási ponthoz képesti) sebességet értek ez alatt.

Időhézagok meg effélék amiket írsz az fikció és nem tudomány. A falszifikálhatóság hiányzik belőle például.

Olvastam, de továbbra is fenntartom hogy igaz amit írtam.

Azért ez nem olyan egyszerű. Ha lehűlne abból nem következik semmi féle időhézag, se hézagidőbe/-univerzumba átlépést / nem, ezzel kapcsolatba nem bizonyítana semmit.

Én meg azt mondom akkor, hogy akkor a kis manók hűtik ha felgyorsítod közel c-re. Ja hogy ez nem hangzik olyan "píszin". Akkor azt mondom, hogy ha lehűl akkor a hőenergia csökkenés az a közegbeli sebesség súrlódásából következő negatív tömeg miatti termikus kölcsönhatás eredménye. Vagy még másik lehetőség, hogy eddig ismeretlen anyagfajta vagy mezőfajta mely jelen van a téridőben, ezzel akkor lép olyan termikus kölcsönhatásba, hogy hűlés fog bekövetkezni. Meg még ki tudnék találni fikciókat, hogyha hűlne olyan esetben az azt bizonyítaná, hogy ...

A tudomány nem így működik. Ezek szerint nem hallottál az Occam borotvájáról mely kimondja, hogy egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén. A tétel lényege az, hogy ha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt kell választani, mely a kevesebb (tudományosan nem bizonyítható) feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít.

[link]

Még egy megjegyzés.

Ez amit kérdező csinálsz ez az implikáció jogtalan használata.

Már az is abszurd, hogy létezik e ilyen anyag, de nem itt kezdődik az érvelési hiba, a rossz matematikai logika használata.

Tegyük fel hogy létezik ilyen anyag.

Ha nem hűlt le az anyag c közelében akkor hamis az állításod.

Ha lehűlt ebből nem következik, hogy igaz az állításod, de az se hogy hamis. Hiszen nem bizonyító erejű hogy pont azaz oka és nem teljesen más.

Az implikációnak lényegére a nélkül, hogy tudtam volna hogy így hívják, rájöttem már gyerek koromban amikor a többiek bedőltek. Nyáron táborba a Balatonból úgy csaltak ki minket, hogy aki nem jön ki 5 percen belül az nem kap palacsintát. Én visszakérdeztem hogy az kap e aki kijön időbe. Halkan mondta a nevelő, hogy az se kap de ne nagyon mondjam, majd ha kijöttek akkor elmagyarázhatom a többinek is. Logikailag igazat mondott, mert arról nem mondott semmit, hogyha kijön időbe akkor mi lesz. Akkor is igaz állítás lett volna ha aki kijön időbe az kap palacsintát.

[link]