Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Fénysebesség tájékán nem...

Fénysebesség tájékán nem hűlnek le a tárgyak?

Figyelt kérdés

Ezt a kérdést gondolom tovább:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..



2020. jún. 24. 22:54
1 2 3 4
 1/36 anonim ***** válasza:
100%
Attól függ, honnan nézzük. Egy álló pl. infra hőmérő számára igen, de vele együtt mozgó műszer számára nem.
2020. jún. 25. 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/36 A kérdező kommentje:
Ezt most csak úgy gondolod, vagy igazolni is tudod?
2020. jún. 25. 14:11
 3/36 Mojjo ***** válasza:
100%
@2: Triviálisan igaz. Az infra hőmérőnél a doppler miatt lesz változás (mondjuk nem feltétlen hidegebbnek fogja mutatni, távolodhatunk meg közeledhetünk is a hőmérőhöz), egy vele együtt mozgó hőmérőnél meg nincs doppler. Ha pedig fénysebességhez közeli sebességgel halad, egyenes vonalú egyenletes mozgással, akkor semmiféle extra effektet nem fog tapasztalni semmilyen vele együtt mozgó műszer.
2020. jún. 25. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/36 anonim ***** válasza:
100%
#2, A doppler effektus működik, ahogy az idődilatáció is, de valójában egyik miatt sem mondjuk, hogy a mozgó tárgy lehűl. Esetleg hidegebbnek mérjük, mérőponttól függően. Mit igazoljak ezen?
2020. jún. 25. 15:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/36 A kérdező kommentje:

Nem a doppler effektust kérdőjelezem meg, és abba nem is akarok belemenni.

> de vele együtt mozgó műszer számára nem.

Ezt kérdőjelezem meg! Erre kellene valami kísérlet, amit a következőképpen tudnék elképzelni:

1) Felgyorsítunk egy hőmérőt, és egy ideig sebességen tartjuk, majd lelassítjuk, és megnézzük mit mutat (kevesebbet-e).

2) Egy mikroszkopikus tárgyat felgyorsítunk és sebességen tartunk, majd visszalassítjuk. Elméletem szerint az utána mért hőmérséklet kisebb, talán nagyságrendekkel is kisebb lesz, mint előtte.

2020. jún. 25. 15:42
 6/36 Mojjo ***** válasza:
100%

Azzal, hogy lassítgatod, és csak utána mérsz, már plusz egy zavaró tényezőt tettél a kísérletbe.

De egyébként mire alapozod ezt az elméleted?

2020. jún. 25. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/36 A kérdező kommentje:

Erre a kérdésemre alapozom:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

De a link ott van a kérdésleírásban is. Tessék átgondolni.

2020. jún. 25. 16:09
 8/36 Mojjo ***** válasza:
100%
@7: Olvastam, már rögtön, mielőtt az első hozzászólásomat megírtam volna ide. De nem adott választ a kérdésemre, szóval az továbbra is áll.
2020. jún. 25. 16:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/36 A kérdező kommentje:

@Mojjo, szóval, hogy magát a fluktuáló lét-elméletet mire alapozom? Ez a kérdésed, ugye?

Nincs fizikus diplomám, de úgy érzem, hogy relativisztikus esetben gubanc lenne a hosszkontrakcióval. Az idő is ugyanolyan dimenzió, mint a tér. Tehát ha valami közelíti a fénysebességet, akkor nem csak a tér 3, hanem az idő komponenseiben is kontrakciót kellene, hogy szenvedjen. Ez pozitív anyagoknál okés, mert konyhanyelven mondva mind térben, mind időben csökken a "hosszúsága".

De mi a helyzet az olyan anyagoknál - amit negatív indexű anyagoknál tudok elképzelni: [link] -, ahol a relativisztikus rövidülés is negatív, magyarul relativisztikus hosszabbodásról beszélünk. Ott az idődilatációnak is más előjelűnek kell lennie, amit szerintem a fluktuáló lét-elmélettel helyezhetünk keretbe.

HA normál anyagnál fénysebesség környékén drasztikus hőesést tapasztalunk, AKKOR érdemes lehet komolyan venni az elméletemet. Kérdés, hogy van-e ilyen tapasztalás, kísérlet.

2020. jún. 25. 16:25
 10/36 anonim ***** válasza:
100%
Még így se láttam magyarítva, hogy negatív indexű anyag. Az egyetemen úgy mondták, hogy negatív törésmutatójú anyag. Érdekes optikai tulajdonságai vannak, relativisztikus esetben aligha lenne ott bármi hűlés e miatt. Már ott bukik a feltételezésed, hogy a szőnyeg alá seperted a spec. rel. egyik axiómáját mely szerint "Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.". Vagyis például (szemléltetés kedvéért mondva) a relativisztikus sebességgel száguldó vonat a bakter inercia rendszeréből nézve ment össze, a mozdonyvezető inercia rendszeréből nézve meg az alagút ment össze. A mozdonyvezető inercia rendszeréből nézve a vonat nem ment össze, a bakteréből pedig az alagút nem ment össze. Ez egy passzív transzformáció. Passzív transzformáció még pl. ha egy körlapot különböző irányokból szemléljük. Hol kör alakot, hol ellipszist vagy éppen csak egy lap vastagságú valamit látunk ha pont éléről figyeljük. Nem változtattunk ezzel a körlapon. Aktív transzformáció esetén ténylegesen változtatunk, például ha elhajlítjuk, gyűrjük, szakítjuk a körlapot.
2020. jún. 26. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!