A légiközlekedés valóban annyira környezetszennyező, mint mondják vagy ez azért túlzás?

"A fő szennyezés sajna még mindig a közúti, csak akkor az autósokat és az autóipart vennék "célba" a cikkek, és hát... :)"

Akkor még egyszer. A repülés fajlagos szén-dioxid kibocsájtása a legnagyobb. (Az igaz, hogy nem sokkal nagyobb a személyautósnál, és ha valaki egyedül autózik, az már kb. ugyanaz a kategória, vagy még rosszabb is.)

Az igaz, hogy a közúti közlekedés összkibocsájtása nagyobb, de ettől még nem lesz környezetkímélőbb, ha valaki repül. A te logikád alapján a tank egy marhára környezetkímélő közlekedési eszköz, hiszen kevesen használják, és nem is szoktak nagyon nagy távolságokat megtenni vele.

#30

Ez az ábra rendben van, ez tényleg alátámasztja, hogy a légi személyforgalom összkibocsájtása nagyobb, mint a teherforgalomé.

#32

Ezt most nem tudom, pontosan mire írtad.

Tényleg nem értem mit nem értesz rajta :) a szavaidból érted, és erre jössz ezzel a tankkal...?

Ott a diagram. Ide teszem az összesített közutast. Látszik, hogy a repülés a közutas közepén szennyez >>> tehát nem NAGYON szennyez a közútihoz képest - ezt mondom. De lehet te is ezt mondod. :)

[link]

Én meg azt nem értem, te mit nem értesz. Persze, hogy a közúti közlekedés környezetszennyezése nagyobb, hiszen többet használják. De ha az a kérdés, hogy melyik módon közlekedve szennyezzük jobban a környezetet, (mi, egyénileg), akkor nem az összkibocsájtást érdemes nézni, hanem a fajlagosat. Abban pedig (ha nem is sokkal), de átlagban talán a közúti személyautós közlekedés még mindig jobb a léginél. Bármilyen más tömegközlekedés pedig egyértelműen.

De ezt leírtam már korábban is (például a 22. válaszomban). És szerintem az is elég egyértelmű, hogy jön ide a tankos példa. A tank "közlekedés" összkibocsájtása valószínűleg elenyésző az eddig tárgyaltakhoz képest (bár elismerem, nincs statisztikám). Ennek ellenére mégsem mondanám, hogy a tank hű de környezetbarát közlekedési eszköz, hiszen a fajlagos kibocsájtása nagyon nagy. Ha például mindenki tankkal közlekedne autó helyett, az eléggé megdobná a kibocsájtást. Ugyanígy, a repülés összkibocsájtása kisebb, mint a közúti közlekedésé, hiszen kevesebben használják. Ha azt mondjuk, hogy kisebb a repülés környezeti terhelése, az teljesen igaz. De ha mindenki repülni kezdene autózás helyett, azzal nem lennénk beljebb.

"Persze, hogy a közúti közlekedés környezetszennyezése nagyobb, hiszen többet használják."

Láthattuk, hogy a tipikus utasszállító repülőgépek fogyasztása és co2 kibocsájtása többnyire azonos a közútival. Tehát itt nem versenyzik a repülés és a közúti, mert kb azonosak - a többségében.

"De ha az a kérdés, hogy melyik módon közlekedve szennyezzük jobban a környezetet, (mi, egyénileg), akkor nem az összkibocsájtást érdemes nézni, hanem a fajlagosat."

Oké kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Szerintem minden tényező számít a maga módján. Nézzünk egy példát. Választhatunk két utazási lehetőség közül, 1. nagy fogyasztású személyautó, 2. modern kis fogyasztású utasszállító repülőgép. Itt a repülő a jobb megoldás, mert kevesebbet fogyaszt.

Másik példa. Azonos fogyasztású személyautó és utasszállító repülőgép (sok ilyen azonos eset van a gyakorlatban). Melyik jobb hosszú távú utazásra? Azonosak.

A kibocsájtott össz mennyiség nem igazán vethető össze választási lehetőségként, hogy autó vagy repülő. Nem lehet a gyakorlatban felcserélni, nagyon ritka a kivétel. Tehát nem igazán van érdemleges választási lehetőség a repülés és autózás között, mert másra vannak kitalálva. Nem lehet 1000-2000 km-eket autózni, és nem érdemes a tescoba repülővel menni. Nagyon szűk a lehetőségek köre, ahol a kettő tényleg mérlegelhető. Többnyire nem. A rövid táv az autóé, a hosszú táv a repülőé, és ezt nem nagyon lehet variálni. Legfeljebb mindkettő fogyasztását lehet csökkenteni. Még a közlekedés mennyiségét sem nagyon lehet csökkenteni, mert az igények ilyenek. Mindegyik egyre növekszik világszerte, az autó vásárlás és használat is, és a repülő gyártás és használat is. Csak a technológián lehet javítani, de korlátozni az utazásokat az nagyon durva hatásokat eredményezne.

A tömegközlekedés is ilyen, lehet javítani a járatokat sűríteni, de aki eddig autózott az nem fog átállni a tömegközlekedésre. Kényszerítő intézkedések esetén igen, de abba talán ne menjünk bele. Aki autózik, az autózni is fog - többnyire ez után is. Aki messzire repül az repülni fog és nem megy autóval. ... Ez ilyen. Szerintem nem sok választási lehetőség van ezek között, mert adottak a felhasználásai.

Ugyanilyen a vonatozás. Aki autóval akar menni az bizony azzal is fog. Most is vannak nagyon kényelmes és jó vonatozási lehetőségek például országok között, mégis a repülés jut az emberek eszébe először, és nem egyszerű átszoktatni őket a vonatozásra repülés helyett.

Max lehet egy kevés ember, aki tényleg választ a kibocsájtások alapján, de szerintem az elenyésző létszám. Inkább a technológiák javítása minden jármű típusnál ami csökkentheti a kibocsájtást. Talán némi intézkedés és szabályok átterelhetik az emberek egy részét az egyiktől a másikig, de ez nagyon kérdéses számomra.

Értem a választás dolgot, csak azt nem értem ez a gyakorlatban hogyan nézne ki? Nem látok rá sok esélyt.

Ez nem tartozik a környezetvédelmi oldalhoz, inkább talán a gazdaságihoz:

"Most is vannak nagyon kényelmes és jó vonatozási lehetőségek például országok között, mégis a repülés jut az emberek eszébe először, és nem egyszerű átszoktatni őket a vonatozásra repülés helyett."

Vannak? Ahogy korábban írtad, valahol 1000km környékén van az a táv - bár ez is irányfüggő - ahol már jelentősek a különbségek a közlekedési módok között. Ezen a távon és ez felett a vonat sem nagyon versenyképes, mégpedig két okból:

-menetidő

-ár

1000km-es távon a normál vasutak menetideje már eléri vagy meghaladja a 10 órát. Ennyit végigülni/állni azért nem kimondottan szórakozás. Ezen a távon a repülés már jelentős időelőnyben van, e fölött ez hatványozódik. Persze említhetőek a nagy sebességű vasutak, de ezek sincsenek mindenhol és erre sincs mindenhol fizetőképes kereslet.

És ez a második tényező. Időben foglalva egy 1000km-es retúr repjegy 60-80 euro. Egy 1000km-es vonatjegy 2. osztályra 100 euro környéke, egy retúr 200. Egy RailJet első osztály az jóval több, a TGV-t meg inkább hagyjuk is. Online bechekkolással a repülőút kis túlzással és szerencsével 4 max 5 óra, vonattal majd 10. Autóval, ha megfelelő a pályahálózat akkor 9-10 óra és egy modern dízellel hozható 100 euro alatt.

Itt figyelembe kell venni az utazási szokásokat, mert ha nem egy ember utazik, akkor az autónál a költségek már megoszlanak, ha kettő, három vagy 4 ember utazik akkor sem nő az üzemanyagköltség, míg a repjegy és a vonatjegy többszöröződik. Egy 1000km-es út 4 fő részére vonattal időben ugyanannyi viszont árban a duplája egy 1000km-es autós oda-vissza útnak. Nem véletlenül autóznak a román és bolgár vendésmunkások keresztül Európán a vonatozás helyett.

Ha nincs sok csomag és nem akarnak sok időt úton tölteni akkor repülő, ha sok a csomag és többen vannak akkor meg az autó sokkal jobban megéri, mint a vonatozás.

Ez annyiban kapcsolódik a kibocsátási oldalhoz, hogy igazából ettől függ a kidocsátás eloszlása: tőlünk emberektől és az autazási szokásainktól és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Lehet két távoli pont között egy kombinált autós/vonatos utazás messze elveri CO2 kibocsátásban a repülést, de ennek a felhasználói oldalon a terjedést gátló irreálisan magas költségei vannak.

Ausztriában van egy átlós autószállító éjszakai vonatpár. Azt Bécsben vagy FEldkirschben felállsz a vonatra, alszol útközben a hálókocsiban reggel a másik végponton leállsz. Egy irány, egy autóval, egy főre, 6 személyes hálófülkében ~240 euro (630km). 1,4 euros üzemanyagárral és 7 literes átlaggal számolva ez közel 2400km megtételéhez szükséges üzemanyag. Persze itt jár egyéb szolgáltatás is az úthoz, de ennek ellenére irreálisan drága, mondhatni luxus (ezt onnan ismerem, hogy kipróbáltam már, amúgy teljesen korrekt így utazni).

Szóval ha csak a kibocsátási elméleti oldalat vizsgáljuk akkor egy nézőpontból lehet döntést hozni. De az életben más nézőpontok, tényezők vannak amiket nem lehet kihúzni és figyelmen kívül hagyni. A közút és a repülés olyan mértékben fejlődött az elmúlt 50 évben, hogy a vasutat állva hagyta minden tekintetben.

Pont ugyanez a probléma a közúti/vasúti áruszállítással: a közút annyival rugalmasabb és olcsóbb kisebb mennyíségek esetén, hogy a vasúti áruszállítás brutálisan fejlődik vissza, hiába ez lenne a környezetbarátabb.

Ez esetben az éremnek van egy károsanyag-kibocsátási oldala és egy gazdasági oldala. Fél érmével sajnos nem lehet a boltban fizetni,mindkét oldalt figyelembe kell venni, mert a két oldal összefügg, a kereslethez igazodik a kínálat..

Abban azért megegyezhetünk, ugye, hogy a légiközlekedés az EGYIK lényeges szennyezési tényező?

Szóval itt is meg kell lépni azt, amit lehet, mint a közúti közlekedésnél.

Például az elektromos hajtást.

Csak itt ez nehezebb ügy.

De azért vannak sokat ígérő lépések.

https://www.youtube.com/watch?v=FXVOsDd6YIo