A légiközlekedés valóban annyira környezetszennyező, mint mondják vagy ez azért túlzás?
Sokat olvastam mostanában arról, hogy a repülés így meg úgy szennyezi a környezetet, inkább menjenek az emberek vonattal stb. Ez nincs egy kicsit túltolva? Valóban a repülés lenne ilyen szempontból az egyik legnagyobb probléma?
Ehhez kapcsolódóan pedig: Vannak már eredmények olyan kutatásokban, amik kevésbé környezetszennyező repülőgépeket szeretnének alkotni? Nyilván a repülésről lemondani 100%ban lehetetlen.
Igen, jól mondják. Több ezer liter kerozint elégetnek egy út alatt.
De ha pl. Amerikába akar valaki utazni, akkor nyilván oda nem vonattal meg komppal fog menni, hanem repülővel, ezért tényleg nem lehet róla teljesen lemondani.
Nincs túltolva.
Kutatások vannak, elektromos repülőgépek léteznek, nincsenek viszont kellően nagy kapacitású akksik ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedhessenek. (és az akksik ugye újabb környezetvédelmi aggályokat vetnek fel)
Vasúti alternatíva címén általában nem a szakadék debreceni gyors jelenik meg a különböző szerzők szemei előtt. Nyugat-Európában a nagy sebesség fogalma 200 km/h-tól kezdődik.
A vasúti közlekedéshez képest tényleg jóval szennyezőbb.
Ettől függetlenül szerintem túltolják. Legalábbis az összkibocsátásból való részesedéséhez képest nagyon nagy figyelmet kap ez a téma.
Hát, ha összeveted a repülők emisszióját a szállított ember- és árutömeggel, plusz a szállítási távolságokkal ,kijön, hogy majdnem annyira "kevéssé szennyező", mint a tengeri szállítás.
Gyakorlatilag bármivel váltanád ki a mai alternatívák közül, ekkora távokra ilyen tömeg mozgatása mindennel szennyezőbb lenne.
A vasúti szállítás, még ha annak jelentős már elektromos hányadát nem is nézzük, valóban effektívebb szállításmennyiség/emisszió arányra, csak a vonat nem jár vízen.
A légiszállítás emisszióját egyébként a környezetvédelem nélkül is próbálják a légivállalatok, repülőgyártók a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni, színtiszta profit céllal: az üzemanyagfogyasztás-csökkentés spórolás.
A légiforgalommal az igazi baj nem is annyira az, hogy mennyit pufog ki, inkább az, hogy hol.
Pont a magaslégkörben. Nesze neked ózon, plusz sokkal jobban, gyorsabban terül globálisan.
Manapság erősen megy az elektromos és a hibrid fejlesztés, plusz alternatív üzemanyagok, metán ,hidrogén. Itt is jórészt költségcsökkentési céllal, de ez természetesen az emisszióra ugyanúgy jótékony lesz.
"Hát, ha összeveted a repülők emisszióját a szállított ember- és árutömeggel, plusz a szállítási távolságokkal ,kijön, hogy majdnem annyira "kevéssé szennyező", mint a tengeri szállítás."
Az alapján, amit én találtam, nem igazán. Illetve még a személy szállítás esetén csak-csak (bár ott is kb. kétszer nagyobb értékeket mutat a repüléshez képest, de van átfedés), de az áruszállításnál még hosszú út esetén is minimum ötször, de inkább tízszer vagy még többször nagyobb a légi közlekedés kibocsájtása, mint a tengerié (tömeg és távolság arányosan). Forrás:
Figure 8.6 (610-es számú oldal)
Mellesleg ez alapján a tengeri közlekedés a vasútihoz hasonló kibocsájtást mutat tömegarányosan. (Az persze más kérdés, hogy mivel irgalmatlan mennyiségű árut szállítanak a tengeren, az összkibocsájtás elég nagy.)
Hát, mindent arányaiban és mennyiségileg is kell nézni.
Az biztos, hogy szállított tömegarányosan a vasút és a tengeri a legjobb.
A tengerinél viszont a szállított mennyiség rettenetes és ez feltolja a mennyiségi emissziót is.
A légi valóban többszörösen rosszabb szállított tömegarányosan a tengerinél, mennyiségileg viszont már kicsit jobb a képlet és még mindig klasszisokkal marad el a közútitól.
Közben lassan aktuálissá válik a kérdés, hogy vajon ebben a szennyezési sorrendben hova fog kerülni a szuborbitális rakétahajtott közlekedés.
Mert ma még csak terv, de a beindulásától is maximum évtizedek választanak el, az elterjedés meg utána rohamos lehet.
A mennyiségi emissziós arányképhez:
"A tengerinél viszont a szállított mennyiség rettenetes és ez feltolja a mennyiségi emissziót is."
Ez igaz, de amikor azt írtad: "Hát, ha összeveted a repülők emisszióját a szállított ember- és árutömeggel, plusz a szállítási távolságokkal", az az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy tömeg és távolságarányról beszéltél.
Azért több tényezőt is érdemes megvizsgálni, ami nincs benne a linkelt táblázatban, és érdemes egy táblázatot mindig alaposan megnézni, hogy pontosan mit mutat és mit nem, ez néha tényleg nem is olyan szembeötlő.
Mi van az adott táblázatban: CO2 / g / km. Oké csak hol marad a megtett össz km?
Ha csak a km/CO2/fő van megadva, az a tényleges szennyezést még globális szinten elfedi, illetve nyilván ez is egy lényeges adat ami a technológiát illeti, de a megtett km-ből adódó szennyezés az ami tényleges. Tehát elmondható, hogy van a technológiai szennyezési mérték és van a tényleges szennyezési adat, és ez két külön adat. A maga módján persze mindkettő mond valamit és mindkettő fontos is.
A modern utasszállító repülőgépek már a legkisebb fogyasztású autókat súrolják, itt egy példa: "A Lufthansa Csoport repülőgépei újabb hatékonysági rekordot állítottak fel: 2014-ben az utasszállító flotta egy utasra számítva átlagosan mindössze 3,84 liter kerozint használtak fel 100 kilométerenként". Ennyit autó már ritkán fogyaszt, az nagyon takarékosnak számít.
És mi hiányzik a táblázatból a megtett utas km-en kívül, illetve mi az ami becsapósan lett adatolva benne? Ha megnézzük a közúti utasforgalom az 4 sorba lett elosztva, míg közben a légi utasforgalom egy sorba lett beletéve. Pedig a légi utasforgalom is sávos és többrétű, mert teljesen más férőhelyes repülőgépek vannak, még csupán a nagyobb utasszállítók között is. És ott vannak a kis magán jet-ek, amik szintén utasszállító gépek, de azokon alig utazik 3-4-5 fő egy úton, amihez képest nagy a méretük. És vannak utasszállító repülések 4-6 fős kis gépekkel is, például a kis szigetek között, és belföldön.
Összefoglalva a táblázat becsapós, illetve kérdés mire akarjuk használni és mire nem tudjuk. A megtett utas km lényeges a tényleges szennyezést illetően, mert autó nagyságrendekkel több van, mint repülő.
Valamint ha az utas forgalmat a repülésben egy sávban összesítjük, akkor az közúti utasforgalmat is összesítsük egyben, az a korrekt. És akkor az autók és a közúti össz CO2 kibocsájtása nem is kicsit lesz több, mint az utasforgalmi repülésé.
Tehát ha csak a táblázatban összegezzük az autósat is egyben, akkor mégiscsak az a több CO2 kibocsájtású. Valamint lényegesen több autó pöfög az utakon és több a megtett km-e, mint a repülési km-ek. Tehát az közúti forgalom mindenben több, nem is kicsit.
Megnéztem a hazai csak autós forgalmat is, itt nem részletezem, mert hosszú, de a magyar repülések lényegesen kevesebbet tesznek ki megtett km-ben ott is.
("Még jelentős növekedés előtt áll az üzemanyag-fogyasztás Magyarországon")
..............
kis jav*
ez egy bamba mondtat volt: "Tehát ha csak a táblázatban összegezzük az autósat is egyben, akkor mégiscsak az a több CO2 kibocsájtású."
Tehát akkor* helyes* az* adat*, ha a táblázatban összegezzük az autósat és közútit* is egyben, és akkor mégiscsak ezeknek* a több CO2 kibocsájtása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!