"Az Apollo 11 ûrhajósai 1969-ben fényvisszaverõ eszközöket helyeztek el a Holdon. Késõbb újabbakat vittek fel. A kutatók egy távcsövön keresztül lézersugarat bocsátanak az egyik fényvisszaverõ eszközre. A fény visszaverõdik a távcsõre, ahol érzékeny szûrõ- és erõsítõberendezések detektálják a halvány jelet. A Föld-Hold távolságot abból az idõbõl számítják ki, amely a lézerimpulzus útjának megtételéhez szükséges."
De ez nem egészen kielégítő válasz. Tegyük fel, hogy megmérjük ma a Föld-Hold távolságot: 384000000m . Megmérjük 1 év múlva: 384000000,04m. Az előbbi esetén a fény az oda-vissza utat 2,58855218855219s, az utóbbi esetén 2,58855218882155s alatt teszi meg. A kettő különbsége: 0,00000000027 másodperc. Mégis, hogy a csudába mérnek ilyen precizitással?
A legyártási technológia is, mint az űrtechnológiában az megszokott, mindenben teljesen egyedi tervezés, fejlesztés, kikísérletezés, tesztelés és gyártás. Az üvegek is speciálisan az elképesztően szélsőséges hőingadozásra vannak kitalálva, nagyon nagy tisztaságúak és az összetételük is speciális, ilyen üveg alapanyag nem is kapható az üveggyárakban se a hétköznapi üvegek között sem. Meg az összes alkatrészét is egyedileg tervezik és gyártják az űrtechnikai dolgoknak. Ezek ugyanis annyira költséges programok, hogy nem akarnak bakikat, hogy hopp elromlik. Lásd a Voyager szondák esete, amik 40 éves technológiával lettek tervezve és kivitelezve, és még ma is 40 év múlva működőképesek, és ezért az a nagy tervezés és odafigyelés mindenben. Így a Voyager küldetésből is elképesztően sok adatot sikerült kihozniuk, még ma is követik és kapják az adatokat a szondáktól. Szóval a kérdés többi részére - nagyon percíz cuccok, saját anyag-összetételekkel, stb és drágák is.
Az a helyzet, hogy ugyan igen precíz prizma-elkészítés kell, de ha azt nézzük, hogy a lézer is kúpba szóródik, nem kell lehetetlen mértékű pontosság, a szóródási kúp miatt nem kell halál pontosan ugyanoda visszajönnie a fénynek.
Persze pontos arányokat nem tudok, de biztosan számít ez is.
2020. febr. 3. 13:04
Hasznos számodra ez a válasz?
15/24 TappancsMancs válasza:
Csak valami nagyjából emlékszem a szóródására, de már odafelé is valami pár száz méter, és mire visszaér itt meg valami 20 km a szóródás. De csak úgy kb-ra.
2020. febr. 3. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
16/24 Wadmalac válasza:
Na ha vissza nem pont dupla annyi, mint oda, akkor az valószínűleg pont a prizma miatt van. :)
2020. febr. 3. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
17/24 A kérdező kommentje:
Ezt a kúpban szóródást nem egészen értem. Igen, azt tudom, hogy nem lehet tökéletesen párhuzamos lézernyalábot létrehozni, de ez irreleváns abból a szempontból, hogy hova verődik vissza a fény.
Tegyük fel ugyanis, hogy a Holdon egy 1x1m-es sík tükör van. Ha ezt megcélozzuk bármilyen szóródású lézerrel, ennek nagy része elnyelődik a Hold felszínén, csak az az 1x1m-es részről fog bármi visszaverődni. Ennek a képe a Földön egy nagyjából 2x2m-es kereszmetszetű nyaláb lesz.
A sík tükör persze nem jó, mert az igen ritka esetek kivételével totál máshova fogja visszaverni a fényt, ezért használnak prizmát. De ahogy nézem, nem egy darab prizma van, hanem sok kicsi rácsszerűen elhelyezve. Viszont ebben az esetben sem lehet nagyobb a prizmák által visszavert össz fénynyaláb kereszmetszete, mint a kb 2x2m. Csak annyi a különbség, hogy a prizmák pontosságától függően ezt random szanaszét fogja szórni. És nem kúpszerűen, hanem sok kis darabra, ami csak ront a helyzeten.
2020. febr. 6. 03:01
18/24 anonim válasza:
Mit nem értesz? Fellőnek egy erős lézersugarat aminek a nyaláb átmérője a laborban kb 2mm. Már a holdra éréskor ez a nyaláb 20-200 m átmérőjű kört világít meg, amiben ott a prizma. Megjegyezném ez még hasznos is, mivel nem kell olyan pontosan "célozni" mintha csak 20cm lenne a szóródás. A tükör-prizmának az a tulajdonsága, hogy a beérkező fényt nagyon sok sugárra szétbontja, és ezeket a sugarakat miden irányba szétszórja. Valamelyik sugár a kibocsájtóműszerbe is visszajut, így lehet mérni. Különben a visszavert sugár is szóródik, így annak sem kell pontosan "célozni". Ebből a felállásból az következik, hogy az eredeti lészersugár intenzitásának a milliószor-milliárdod része érkezik csak vissza a műszerbe, de szerencsére a lézersugár energiaintenzitása több nagyságrenddel nagyobb mint pl. a napsugárzásé, úgyhogy marad bőven foton amit kimérhetnek.
2020. febr. 6. 06:54
Hasznos számodra ez a válasz?
19/24 A kérdező kommentje:
Mitől szóródik a tükörről visszavert fény? Ami odáig eljut, az majdnem tökéletesen párhuzamosan halad. Ha a Földet elképzeled a tükör túloldalára duplikálva, akkor a kiinduló pontból a tükör középpontos 2-szeres nagyításával kapod meg, hogy hova érkezik vissza a fény. Ez mindössze a tükör területének a 4-szerese. Sok kicsi prizmával ezt csak elrontjuk. Pl. egy 10 cm átmérőjű kis prizma által visszavert lézernyaláb keresztmetszete 20 cm átmérőjű lesz. Pontatlan sok kis prizma visszavert képe "random szétszórt" sok kis fénynyaláb lesz.
2020. febr. 6. 08:04
20/24 A kérdező kommentje:
De képzeld el, hogy van egy 1x1m-es sík tükör a Holdon tökéletesen beállítva, hogy visszaverődjön róla a fény, és tegyük fel, hogy olyan pontos lézerünk van, ami pont ezt a tükröt világítja meg. A visszavert fény keresztmetszete egy 2x2m-es négyzet lesz a Földön. Ha félbetöröm a tükröt, és az egyiket kicsit pontatlanul állítom be, a visszavert fény két darab 1x2m-es téglalap lesz. Ha 10x10 azonos részre töröm a tükröt, és mindegyiket kicsit pontatlanul állítom be, akkor a visszavert fény 100 darab "szétszórt" 20x20cm-es négyzet lesz.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: