Mi az emberiség űrstratégiája a 20-as 30-as évekre nézve?

Stratégia? Olyan van, hogy cégek/szervezetek, tervek és büdzsé. Ahány szervezet, annyi terv, csak annyi közös, hogy mindre szűkös a pénzmag.

Például Kína nem biztos, hogy egyezteti a terveit az NASA-val vagy az ESA-val. Elon Musk pedig ki tudja, mit álmodik meg fél év múlva. Az autója Nap körüli pályára állítása pl. egy "stratégia" része lett volna? :))

Amúgy amit terveznek: Exobolygók további vizsgálata, mélyűrt vizsgálni tudó speckó műholdak (pl. kozmológiai alapkutatásokhoz), élet keresése a Naprendszerben, és esetleg emberes Mars küldetés, de ez utóbbi csak akkor fog beérni, ha presztízskérdés lesz belőle mondjuk egy hasonló kínai projekt kapcsán.

"-Holdra szállás? ki által magán vagy és NASA által elvileg 5 éven belül várható"

Elvileg a NASA (az ESA-val és Kanadával együttműködésben) 2024-ben szállna újra a Holdra emberekkel (az Artemis program keretében). Gyakorlatilag kész csoda lesz, ha ez sikerül. A hordozórakéta (SLS) elég nagy késésben van, a leszálló egységet meg tudtommal még el sem kezdték fejleszteni.

A SpaceX esetében meg az a nagy kérdés, mikorra készül el a működőképes Starship. Mivel elég új koncepcióról van szó ezért valószínűleg nem hamar. Ráadásul az emberes űrutazás egy külön szint. A Crew Dragonnak az eredeti tervek szerint (ha jól emlékszem) kb. 2017-től kellett volna rendelkezésre állnia, ehhez képest még mindig nem repült emberekkel. (Igaz, még mindig jobban állnak, mint a Boeing.) Szóval valószínűleg a Starship sem lesz egyhamar kész.

A kínaiak előbb utóbb lehet, de az se most lesz (jelenleg a 2030-as évekre tervezik.

"-Marsra szállás ki által? elvileg 35-re tervezik, de Elon Musk is mondott olyat, hogy ő lenne az első, ez elég reklámszagú nekem"

A jelenlegi tervek szerint ember nélküli kőzetminta visszahozó küldetést tervez a NASA és az ESA, ami 2031-re érne vissza. Ha minden jól megy, és a szándék is megmarad...

[link]

Emberes küldetést ezelőtt biztos nem indítanak. (És egy jó darabig utána sem.) Egyébként valóban voltak tervek a NASA-nál a 2030-as évek közepén való Marsra szállásra (mondjuk ez nem garancia semmire), de az Artemis program először újra a Holdat veszi célba, így valószínűleg a Mars, mint célpont hátrébb tolódik.

A SpaceX-el kapcsolatban már fent írtam, az fokozottan igaz a Mars esetén.

"-Aszteroidáraszállás? mikorra várható?"

Belátható időn belül biztos nem. (Már ha emberes programra gondolsz. Robotszondákkal már többször csinálták.) Ez Obamáék ötlete volt, de elég sok kritikát kapott, végül törölték is, jelenleg nincs tervben tudtommal.

"-ISS meddig lesz még és lesz helyette más?"

2024-ig biztos, utána tudtommal még nincs megegyezés. 2028-ig biztosan működtethető lenne, de Trump elvileg 2025 után nem finanszíroznák tovább, magánkézbe adnák.

[link]

Az oroszok most fognak új kutatómodult felküldeni, úgyhogy ők még biztosan használnák pár évig.

Mi lesz helyette? Jó kérdés. Kifejezett utódja nincs. Lesz viszont kínai űrállomás (független program), és Hold körül keringő űrállomás (Lunar Gateway), ha megvalósulnak a tervek.

"-Amerikai űrrepülőprogram? van valami kicsi úrhajó aminek nincsen orrfutója, meg van egy másik amiről nem szeretnek beszélni"

Őszintén szólva az elsővel fogalmam sincs mire célzol. A másodikon gondolom az X-37-t érted, ami a Védelmi Minisztérium kis méretű, ember nélküli űrrepülője, és a programjairól valóban nem szoktak túl sokat mesélni (kb. semennyit).

Egy másik űrrepülőgép (lesz) a Dream Chaser, ami egy magáncég (Sierra Nevada Corporation) projektje. Egyenlőre egy ember nélküli, teherszállító változatát fejlesztik (de szeretnének emberes verziót is).

"Tesla 10 ezer darabos internetet szóró műholdprogramja mikor lesz kész?"

Nem Tesla, hanem SpaceX. Jelenleg 180 műholdnál tartanak, de idén erősen pörgetni akarják. Azt majd meglátjuk, mennyire teszik tönkre az éjszakai eget, és az űrutazásokat.

[link]

Az Európa projekt kb 50 év ha így haladunk:) Szerintem nincs kitűzött céldátum.

[link]

Nagyjából a kérdések meg is lettek válaszolva, azért kis bővítéseket is hozzá lehet még tenni, mert az űrstratégia a felsoroltaknál azért több területet fog át. Bár az emberes küldetések nyilván a média fókuszában vannak, és még kutatók figyelmét is felkeltik, de azért van még pár témakör amivel szintén foglalkoznak. Csak listaszerűen amikről még folynak a tárgyalások az ENSZ Világűrbizottsága részéről, és ezeknek is megvan a maga szerepe: világűr és gazdaság kapcsolata, világűr és társadalmi kérdések, űrdiplomácia/politika/katonai jelenlét területe, űrszemét kérdése, űrtechnika a katasztrófavédelemben, űridőjárás figyelés és előrejelzés, földközeli objektumok figyelése, világűr és egészség kérdései, űr jogok kérdései.

Hold

Az USA bejelentette, hogy gyorsít a Hold terveken, amit sokan persze túlzásnak tekintenek, de majd meglátjuk mikorra valósul meg. Ugyanígy a Space-X is előrehozott megvalósítást emleget és azt is kétkedve fogadták, meg hát volt már ilyen a Spaxe-X részéről, hogy túl gyorsra mondott valamit, de csak nyomatták és azért haladóképes a cég. Már most is ők szállítanak utánpótlást az ISS-re.

A Holdon a poláris sarki vizek miatt a pólusokra terveznek elsősorban bázisokat, mert a víz egyszer ugye iható az ott tartózkodóknak, másrészt a víz az hidrogén és oxigén is, tehát energia és lélegezhető alapanyag is és így alapvető lehetőségeket jelent a holdi víz. Ugyanígy a marsi víz is bázisok alapvető célhelyét jelenti a Marson.

Aszteroidák

Aszteroida leszállás az már több esetben is megtörtént és mintát is hoztak, de leszállni emberes küldetéssel nem igazán érdemes, mert olyan kicsi a gravitációjuk, hogy még a megszokott leszállásnak sem nevezhető. Ami eddig volt leszállás az is inkább olyan, hogy finoman odamanővereztek és ott volt az egység az aszteroida mellett, a talaján, és inkább ott lebegett mintsem leszállt. Viszont az aszteroida bányászat terén vannak tervek, mert sokuk tömény nyersanyag, ami akár arany, platina vagy vas. A NASA becslése szerint az aszteroida övben 700 trillió dollárnyi nyersanyag van, ami minden emberre elosztva, fejenként 100 milliárd dollárra jönne ki. Már csak el kell hozni, de nem is szükséges feltétlenül lehozni a Földre, hanem egyből mehet a nyersanyag a Holdra, Marsra, vagy űrben épült űrállomásokra is. Mindenesetre a nyersanyag akár le is dobható a Földre, egy óceáni sekély vízbe is kisebb adagokban. Lehetőség mindenesetre van bőven.

Kína

Kína az eddigiek szerint tartani szokta az előre bejelentett időpontjait, és mert ne csak USA és Európa szerepeljen már a lehetőségek között. Kína tervei: 2020 Mars szonda, 2022 kisbolygó látogatás, 2029 Jupiter, majd egy nagy teherbírású hordozórakéta ami 100 tonnát képes szállítani, és újrafelhasználható hordozóeszköz is a programjuk. A nagy teherbírású rakétával sokrétű célja van Kínának, így beszállnak az űrbányászatba és a Naprendszer gyarmatosításán is terveik vannak. Az űrállomásuk is már fent van és még ha kísérleti stádiumban is van, de üzemel, nyilván bővíteni is fogják. Egyesek attól is tartanak, hogy Kína az űrállomást bérbe adva mások alá fog licitálni az űrkísérletek árában.

Űr jog

Itt jön képbe a jogi állása az űrnek és az égitesteknek, és az azokon található nyersanyagoknak is bányászati kérdésekben. Van ugyan egy űregyezmény a tulajdonlásról, de azt sokan vitatják és a kiskapukat keresik benne és szerződés módosításon is agyalnak. Itt ami napirenden van az a kereskedelmi jog, bányászati jog, és területi jogi kérdések, és sokan a szerződés régi voltára hivatkoznak, mert hogy akkoriban amikor azt rögzítették, még senki sem gondolta volna, hogy majd magáncégek akarnak majd nyersanyagot bányászni más égitesteken. Mára bizony világszerte több tucat ! űripari magáncég létezik és veszi ki részét az űriparban, ez egész más perspektíva, mint amikor az egyezményt megszerkesztették. Örültek ha valamit normálisan fellőttek, de elképzelhetetlen volt magán vállalatok bolygókutatása és űrturizmus. Luxemburg már létrehozta azt a szabályozását, amely szerint elismeri a világűr nyersanyagainak magáncégek tulajdonába kerülhetőségét. Nyilván kicsikarják a szabad bányászatot, de állítólag az Alapelvszerződésnek ellentmond a luxemburgi törvény.

ISS

A NASA szerint az ISS átmenne kereskedelmi célú használatba, ami magáncégek űrhajósainak adna kutatási lehetőséget.

Űr kresz tárgyalása

A megnövekedett kereskedelmi és polgári űrrepülések miatt az űr kresz szabályainak kidolgozásán is tárgyalnak, mert fel kell előre készülni az űrközlekedés forgalom növekedésére. Tehát még ha meglepő is, de bizony ez is egy téma már ma is.

Űrdiplomácia - politika és katonai célok

Az USA megújította az Űrparancsnokságát, US Space Command - USSPACECOM néven. Egyik figyelemfelkeltő eset az a bizonyos kínai műhold lelövési esemény, amikor Kína demonstrálva technológiáját lelőtte saját műholdját. Erre az USA kapcsolt, hogy ezzel szemben védtelenek és valamit lépni kell az űr haderő kiépítésében és szervezésében, a Védelmi minisztérium szerint amerikai műholdat ez ellen nem tudnának megvédeni. És ezért ahogy van US NAVY, ma van Űrparancsnokságuk is.

Űrbiztonság

A Földet esetlegesen fenyegető űr objektumokat ma már globális szinten jegyzik és figyelik, ami katalogizálást, pályaelemzést, becsapódást elemzést és általános kockázati elemzéseket jelent. Ezt az IAWN nevű szervezet végzi és átadja az adatokat egy SMPAG nevű szervezetnek, ahol meg az adott veszélyhelyzetekre gyakorlati védelmi terveket dolgoznak ki, elhárító és megelőző jelleggel is. Ez a terület is egy kiemelt kutatási és fejlesztési irány az űrtechnológiában.

Űrszemét

Az ENSZ Világűrbizottsága tárgyalta az űrszemét kérdését is, mégpedig több területet is érintve. Egyik az, hogy ma már a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen a műholdak használata és azt is veszélyezteti az űrszemét. Gondolom nem is kell részletezni, hogy hogyan. Így az ENSZ Világűrbizottsága szerint az űrszemét világgazdasági kockázatot is jelent, és nem csak űrrepülési kockázatokat. A fejlesztések is folynak az űrszemét megoldására.

ESA

Röviden - űrbányászatot tervez a Holdon, akár 2025-re is. A Hold regolitját bányásznák ők is ami vizet és oxigént is ad, az meg állandó emberi jelenlétet tesz lehetővé.

Szóval sokrétű a kérdés.

TappancsMancs nagyon alapos válaszát egy helyen pontosítanám.

"Az űrállomásuk [a kínaiaké] is már fent van és még ha kísérleti stádiumban is van, de üzemel, nyilván bővíteni is fogják."

Kínának már küldött fel korábban két "mini űrállomást" (űrlabort, Tiangong névvel), de ezek lényegében kicsit átalakított Sencsou űrhajók voltak. Terveznek egy nagy, moduláris űrállomást is, de azt még nem állították pályára (a CZ-5 rakéta korábbi hibája miatt), az első modul pályára úgy tűnik, csak 2021-re várható.

[link]

[link]