Mi az emberiség űrstratégiája a 20-as 30-as évekre nézve?

Sadam78 köszi a pontosítást.

#7 "Arról azonban igen, a kérdés milyen. Az a helyzet, hogy az emberiségnek soha nem volt és soha nem lesz űrstratégiája. Már csak azért se, mert az emberiség jó része azt se tudja, mi az. Ezzel szemben néhány ország szakvezetőinek lehet. Azt azonban erősen kétlem, hogy néhány semmitmondó általános közhelyen túl, bármit is az orrodra kötnének ebből."

Mondjuk ez is jó, viszont ez is pontosítás valójában és jó is. Nyilvánvaló, hogy a kérdés megfogalmazását senki sem érti szó szerint az egész emberiség űrstratégiájának, hanem valamiféle megszokott szófordulatnak, a hivatalosan közretett és hozzáférhető tervekről. De tényleg jó hozzátenni, hiszen amikor azt halljuk, hogy "Amerika szerint", "Kína válasza", ezek sem a teljes amerikai és kínai nép egységes válaszát jelentik. És hát nem közölt tervek is mindig vannak. Viszont annyira nem állítanám szembe a kérdéssel és a válaszokkal, inkább egy sajátos és kicsit rejtett összetevőjére hívja fel a figyelmet a kérdéseknek és a válaszoknak. A magam részéről zöldeztem rá.

A Mars nem 15 évente kerül kedvező pozícióba, hanem nagyjából 2 évente.

------------

"Példaként a Mars elérésére a Földről a Hohmann-pálya ad arra lehetőséget, hogy a felhasznált üzemanyag minimális legyen, azonban a kedvező indítási ablakok között 26 hónapnyi különbség van.[1]"

[link]

"A jelenlegi technikai színvonalon csak az úgynevezett indítási ablakokban vagyunk képesek gazdaságosan eljuttatni szondáinkat a Marshoz. Amikor a Föld és a Mars relatív helyzete éppen előnyös a legkisebb fogyasztású Hohmann-pályához. Az indítási ablakok 2,135 évenként, vagyis 26 hónaponként követik egymást."

[link]

#11 köszönöm, igazad van. És valójában azzal sincs problémám, ha valakit az űrrel kapcsolatos jövő izgat. Az emberek jó részének a fantáziáját mindig is a nehezen megfogható dolgok mozgatták meg.

Lehet, hogy e téren is túlságosan pragmatikus vagyok. Az űrstratégia és minden más izgat néhány embert, azonban hogy ennél több is bekövetkezzen, érdek szükséges hozzá. Mert e témák rendkívül pénzigényesek (a szakmai kompetenciát most azért nem említem, mert nem azt érzem szűk keresztmetszetnek).

Minthogy mindent az érdek mozgat, itt azt érdemes nézni, ezek a fejlesztések kiknek hoznak hasznot. Két fő csoportot említenék, az üzleti és a politikai szférát, utóbbi jellemzően az állami politika.

Az állami politika az egyszerűbb. A politikus legfőbb érdeke, hogy az maradjon. Ehhez őt érdekesnek, és aktuális témák iránt fogékonynak kell, hogy tartsák az emberek. Az űrkérdés az ő szempontjából nem aktuális téma, azt ő is átlátja, itt nagy időtartamokról van szó, őt a saját élettartama érdekli. Ezért minden szenzációsnak vélt dolog mögé áll, de pénzt nem ad (érdemben). Innen tehát komoly, átfogó stratégia támogatása nem várható. Legalábbis olyan mértékben nem, hogy ez jelentősen lendítsen a helyzeten. Ugyanis sokkal több nagyon pénzigényes, akut probléma adódik itt a földön, amit nagyon ideje lenne megoldani.Például egy Trumpnak még ez is túl hosszú, őt a jövő évi kampány izgatja.

A magánszférában még a hatalmas multiknál is túl kevés ehhez a pénz. Kétségtelenül tudják, nagy profit van benne, csak túl kockázatos. A hírek alaposabb vizsgálata is mutatja, valami előrelépés az űrturizmus területén van, az azonnali profitot termel. Ám mondjuk egy katasztrófa azonnal csődbe vinné az egészet. A biztonság pedig, hatalmas laikus tömeg mozgatásánál rendkívül ingoványos terület.

Ezért erre az évtizedre (de talán még a következőre is) bizonyára lesz sok szenzációsnak tűnő bejelentés, de érdemi elmozdulás biztosan nem. És ennek egyszerű oka a pénzhiány. Túltermelési válság van. A mai szemlélet szerint ezt a fogyasztás növelése tudja megoldani. Az ember mint biológiai lény, elérte fogyasztóképessége határát, ma már csak a pazarlás növelhető. Az meg igen csekély profitot termel.